Duma topic 11

[Saphira]

Szerintem az erőltetés a gond ezekkel a gimis tesikkel. Amikor a tanár nem tudja felfogni, hogy hiába kiabál a diákkal, akkor sem tud még egy kört futni, mert kiköpi a tüdejét és összeesik. Szerintem ez az ugrabugrálás, meg ritmusszámolgatás idegesítő. Engem mindig idegesített, hogy a tanár kiabálta, hogy egy-kettő, aztán, ha nem úgy ugrottam, ahogy kellett, vagy megálltam, rögtön rám förmedt, mintha hatalmas vétket követnék el. Ahelyett, hogy a diákok megismernék a saját ritmusukat, testüket, határaikat, csak feszültséget generál bennük a sok idegbeteg tesitanár.

Érdekes, jógán például teljesen máshogy állnak a dolgokhoz. Amúgy sem értem, mi értelme annak, hogy 1 perc alatt csinálj meg 100 felhomorítást. Miért nem lehet megcsinálni százat saját tempóban? Talán a lassú tempóban nem kapkodná el annyira, az izmok is jobban feszülnének, szerintem egy lassabb gyakorlatnál sokkal jobban érezhetőbb az izomfeszülés-változás, valahogy jobban esik az egész.

[dehunter]

Pedig a sok felüléstől ég a zsír. 

A futástól, biciklizéstől ég a zsír, a felüléstől pedig lesz hasizmod, ami nem fog látszódni a zsír miatt, max az állóképességed javul.
Viszont ha lapos hasad van, akkor folyamatos lábemelés, és felüléstől 2-3hét alatt szép kockás hasad lehet.

[CrazyCat]

A tanár, amennyire túlerőlteti a dolgot, inkább csak megutáltatja (velem legalábbis) a sportot, mint, hogy megszeretteti. A kedvencem az, amikor vasrúdból ugyanolyan nehezet veszünk, és fiúk-lányok, erőtől függetlenül ugyanannyit csinálnak. A patakkört ugyanúgy le kell futnia a bicikliző és sportos fiúnak, mint egy ducibb vagy kevésbé sportos (lásd én) lánynak, aki rövidtávon teljesít jobban, és a jegyhatárok között össz-vissz egy-két perc különbség van, vagy egy körrel kevesebb (amivel én nem érek többet, mivel egy kört gyorsan lefutok de többet sehogy se). Normális órán is gyakran, ha x időn kívül érsz, akár egy-két másodperccel, egyes. Elmagyarázza a "technikáját", de én attól még nem fogok könnyebben futni, hogy rám parancsol, hogyan lélegezzek. Egy ideig megy, aztán már ösztönösen kapkodom a levegőt, mert úgy érzem, különben összeesek. Ha rosszul vagyok, általában elintézi egy legyintéssel, és ez több embernél is így van.
A sport meg sose volt a barátom, egyszerűen nem érdekel, kis koromban elég dologra elvitt anya, hogy erre rájöjjek.

[noemimi-chan]

Nálunk mondjuk sosem volt ez a ráförmedős tesi és nem csak nekem nem, de senkinek sem. Mondjuk én mindig azokat a gyakorlatokat szerettem amit más utált, pl. bármilyen bukfenc *-*, ill. a bátorságomért voltam kiemelkedő. (Pl. hogy szerettem kézizni, csak a csapatjátékokat a mai napig kerülöm, mert a többiek nem szerették egy darabig, ha elbénáztam nekik a játékot, bár gimiben amikor már egyesek a műkörmükre vigyáztak, akkor egész hasznos csapattag tudtam lenni!Egy bakot a mai napig nehezen ugranék át, de még azt sem utáltam, nagyon kedves tesitanárom volt.
Nálunk mindig mindenkinél egyébként az aktivitást figyelték és figyelmen kívül hagyták azokat a dolgokat ahol valaki nem volt ügyes mert nem olyan a fizikuma.

[Ayumichan]

Egy valami nem ment soha semmilyen szinten akárhogy is próbáltam rúdra/kötélre mászás.

[zitagirl]

Egy Ayumi-Zitagirl-Kichigo (az ő nevét elsőre mindig "kicsirigó"-nak olvasom) valóságshow-t vagy tévésorozatot tök szívesen néznék. Nagyon érdekfeszítő lenne és egy csomót tanulhatnánk belőle, főleg a Dr. Who című remekműről.  

Na ilyenre ne számítsatok tőlünk. Különben is mostanában nem is beszéltem(elmúlt 1-2 hét legalább) róla a Duma topikban.

Nekem nagy gondom nincsen vele, de azért időnként nézek egyet, mikor a helyben ugrásra csak akkor kaphatsz ötöst ha legalább 2 méternél messzebre ugratsz (160 centiméter magassággal és semmi gyakorlással) vagy az ugrálókötelezés, hol másodpercenként legalább 3-at kéne ugranod, hogy a végén jó jegyet kapj. Furcsák a tesi tanárok.

[Saphira]

Kötélmászásban osztályelső voltam általánosban és gimiben is, senki sem előzhetett le.

[CrazyCat]

Nálunk ügyességre megy a dolog. Hiába látja egy tanár, hogy valaki próbálkozik, a könnye kicsordul annyira akarja, hogy jó legyen, ő a tökéletes technikát osztályozza, még be is mutatja, hogy miképp kell megcsinálni, de olyanra csak nagyon kevesek tudják. Az pedig eléggé negatív számomra, hogy a félévi kb 6 jegyből 3 az szertorna, amiből én, ha minden igaz, úgy állok, hogy 1-1-2. Mert félek a gyakorlatoktól, estem már pofára szekrényugrásnál, estem le gerendáról majdnem (elkaptak), kiskoromban bukfencezés közben szakadt fel a fejem hátul, de a tanár természetesen képtelen ezt megérteni, még akkor se, ha látja, hogyan küzdök egyáltalán azzal, hogy meginduljak. Inkább rám förmed, és olyanokat hoz fel példának, hogy csináljam úgy, akik kiskorukban évekig szertornáztak, vagy még most is, esetleg táncosok.
Így nagyon jó tesizni.

Kötélre én se tudok mászni, pedig meg kéne tanulnom. A lábaimat nem tudom úgy összekulcsolni, hogy jó legyen.

[dehunter]

Hát akkor mássz láb nélkül   

[Ayumichan]

Nekem (szerintem) az (volt) a bajom hogy a kezem/karom gyenge de annyira hogy nem bírom vele felhúzni a saját súlyomat (ami akkoriban megfelelt egy átlagos kamasz súlyának, de a fizikai erő a kezemben nem (volt) átlagos) és nem bírtam megmarkolni a rudat annyira hogy ne csússzak vissza. 
Am most sem vagyok erősebb de súlyosabb vagyok szóval rosszabb. 

[CrazyCat]

Ugyan már, meghagyom a fiúknak ezt a lehetőséget.

[noemimi-chan]

Az élelmiszerbiztonsági helyzet romlásának feltételezett okai:

bla
bla
bla
- A "természetesebb" élelmiszerek iránti igény
bla
bla
bla

gondoltam megosztom a fórummal

[gman]

Én konkrétan fél lábon sem tudok állni és labdát pattogtatni sem tudok, egyszer sem.

[xenon]

Én szeretek sportolni, de a tesiórákat mindig rühelltem Az egyetlen amit szerettem az a Floorball
Noé, ez a légérdekfeszítőbb dolog amit valaha hallottam

[Ayumichan]

A labda pattogtatás ment. Egy darabig.. vagy 10 pattogást (kb.) tudtam (az volt a rekordom).