Csendben megjegyzem, hogy Afrikát a fehér ember tette tönkre.
Pedig egyetértek. Van valami elbaszott öntudat bennünk, hogy más embereknek szabadságot, gazdagságot, jólétet kell vinnünk. Pedig az volt nekik a jólét, amibe beleszülettek sokszor, ebben éltek 80 ezer éve, és nem volt szükségük a mi változtatásainkra.
A legelcseszettebb tett az orvostudomány részéről, hogy telepumpálta a modern világ orvosi gyógymódjaival az elmaradott földrészeket. Szerintem is szomorú, ha valahol 80%-os a csecsemőhalandóság, de olyan helyeken, ahol az embereknek még mindig a 15 gyerek/házaspár a cél, nem maradhatna életben az összes gyerek. Egyszerűen fenntarthatatlanná válik a világ. Pár évtizeden belül Afrika eléri a 4 milliárd főt, szociálisan és gazdaságilag meg a nulla szintjén áll.
https://www.ksh.hu/interaktiv/grafikonok/vilag_nepessege.htmlEurópa kicsi, mégis sokszínű. Mindkettő fontos jellemző. Ha most elindulsz Madridba gyalog, hányféle tájat látsz? Nem tudod megszámolni. Ha a Kalaháriban mész ugyanennyit, még mindig a Kalaháriban vagy.
Ez részben igaz, de az ökológiát és a biológiát nem lehet visszavezetni csak a földrajzra, mert nem számolsz az alkalmazkodással és a változással.
Volt egyszer egy természettudományos diskurzus arról, hogyan lehet, hogy minden kontinens nagyvadjai kihaltak (mammutok, mamutok, gyapjas orrszarvúk, nagymacskák), kivéve az afrikai nagyvadakat. Ebből következtettek aztán végképp arra, hogy a többi kontinensen valóban az ember lehetett az oka a nagyvadak kihalásának. Nem azért, mert az afrikai ember nem lett volna képes levadászni a zsiráfot, míg a többi ember igen, hanem azért, mert az afrikai nagyvadak alkalmazkodtak az emberhez. Az afrikai nagyvadak együtt születtek az emberrel, akiket biológiailag is arra a földre teremtett az evolúció. Az afrikaiaknak nem kellett alkalmazkodni az afrikai földhöz, mert az ember arra lett teremtve. Az afrikai nagyvadaknak nem kellett alkalmazkodni az emberhez, mert már alkalmazkodtak hozzá.
Ezzel szemben a többi kontinens nagyvadjainak az ember egy új természeti tényező volt, egy változás, amihez alkalmazkodni kellett. Az embernek úgyszintén: ahogy elvándoroltak Afrikából, új, addig ismeretlen földekkel találkoztak - és az ismeretlen egyben változást is jelent a korábban ismertekhez, a változás pedig 'szenvedés' okozója, a szenvedést pedig alkalmazkodással lehet feloldani.
Linkelted azt a linket a fejlődésről. Ezt az evolúcióra is rá lehet húzni. Sokan úgy képzelik, az evolúció lineáris, és minden fajt ugyanúgy érint, de ez nem igaz. Természetesen minden faj változik az idők során, de valamelyik kevésbé, mások jobban. A krokodilok például már a dínók előtt is éltek, 250 millió éve szinte ugyanúgy néznek ki, de nem volt szükségük változásra, mert az életterük, amihez tökéletesen alkalmazkodtak, többnyire változatlan maradt. Ezzel szemben az emlősök 60 millió éve a dínók kihalásakor egy vak patkányméretű rágcsálóként éltek, akik a dínók után újra visszamerészkedtek a földre, és újra ki kellett 'fejleszteni' a szemet és a látást (ezért rosszabb a szemünk, mint a madaraké és a halaké), újra alkalmazkodni kellett a számos földfelszíni környezethez, és ez az alkalmazkodás szült olyan sok és annyira változatos emlős fajt a világra.
Szóval igen, a környezetnek természetesen van befolyása. Ugyanakkor te nem veszed figyelembe a genetikai faktorokat, és azt mondod, ha kicseréljük 10 ezer évvel ezelőtt az afrikai lakosságot az európaival, most ők tartanának itt. Ez nem igaz, 10 ezer évvel ezelőtt pont elkezdtek terjedni a megalithikus kultúrák, ami az emberi fejlődésnek már egy hatalmas ugrását jelzi. Ekkor már egyértelműen megindult a hitéletbeli fejlődés, nagy hitközpontok és templomok alakultak ki, amik köré alkalmanként akkora városok és falvak épültek ki, mint Eger, különböző törzsekből, akiknek békében kellett élnie addig. Ez idő tájt épült ki Göbleki Tepe, ami vadászó-gyűjtögető törzsek hitközpontja volt, és később a letelepedéshez, majd talán a növénytermesztés és az állattenyésztés kialakulásához vezetett. És ehhez kellett több tízezer év szociális-kulturális-genetikai fejlődés. Ha pont ez idő tájt cseréled ki őket az afrikaikkal... hát...
És persze ott van a keveredés más ember(al)fajokkal, például a neandervölgyiekkel, amit megint nem lehet kihagyni a számításból.
Persze most lehet rasszistát kiáltani megint, de én akármikor megmondom bárkinek, hogy a nagy népvándorlás, és az ez által előidézett változás-alkalmazkodás kényszerűsége megnyilvánult a genetikában. Igazából ezt ezerszer bizonyították, csak nem lehet róla beszélni. A népvándorló embernek (és ez alatt a fehéreket, ázsiaiakat egyaránt értem), alkalmazkodnia kellett, és ez az alkalmazkodás leginkább a szociokulturális kapcsolatokban nyilvánult meg. Ha valaki nem tudott beilleszkedni a csoportba, az kihullott. A nagy változások egyre nagyobb és nagyobb közösségekbe terelték az embereket, amiben meg kellett tanulni élni, különben meghalsz. Az egyre nagyobb emberi közösségekben egyre kiterjedtebb lett a szociális háló, a vallásos élet, a gazdaság stb. Nem azért, mert bármiben jobbak voltunk az afrikaiaknál, hanem azért, mert a vándorló ember rá volt erre kényszerítve a környezet által.
pl. Etiópiában, ilyenek pedig az indiánoknál nem voltak
Az indiánoknál hatalmas királyságok és városok voltak. Gondolj csak Tenocstitlanra, ami akkora volt, mint ma Debrecen. Csatornákat építettek ki, szigeteket emeltek a tavakban, töltéseken vezettek hozzá hidakat, csatornahálózatot építettek, közmunkásokat alkalmaztak, és ragyogott a tisztaságtól a város, abban a korban, amikor Európa a szarban úszott. Aztán odament Cortés, és lerombolták az egészet.
