Hogy valami eszméért áldoznék e fel bármit? A magyarságért. Azért, mert ez egy olyan dolog, ami nagyon közel áll a léthez, az emberséghez, az élethez, pont ezért elég butaság is eszmének nevezni.
Az az igazság, hogy ezt nem egészen értem.
A magyarság közel áll a léthez, emberséghez, élethez? Milyen magyarság?
1. A magyarság, mint a magyar emberek halmaza?
Valóban létezik, emberekből áll (bár az emberséges valószínűleg nem hibátlanul igaz) és még élünk is. Viszont akkor mi az, hogy közel állunk hozzá?
2. A magyarság, mint magyar nemzeti öntudat?
Ez sem igazán értelmes. Melyik nemzeti öntudat, ami nem áll közel a léthez és az élethez (az emberség még talán értelmezhető, de még ezt sem mondanám fő jellemzőnek)?
Abban viszont egyetértünk, hogy ezek nem eszmék, mert nem lehet rájuk gondolkodásmódot vagy életvitelt építeni. (Illetve a másodikra igen, de az nem "magyarság", hanem "nacionalizmus".)
Ezeket a 444, hvg, zsindex és hasonló lapokat fel kéne gyújtani amúgy.
Megalapozott, jól felépített, rendkívül rokonszenves érvelés.
