Én

[Lew]

Valószínűnek tartom, hogy >ettől< a kedves kis trolltól megijednék még én is.

Nem mondasz butaságokat Niki, de a képen nem egy troll van hanem egy ork 

Én is jó dologba kötök bele

[Minagi]

Lew, abba én is bele akartam kötni.  

Szóval jó ellentétesen egymásnak mentünk heo-val?
Viszont Niki, annál a helyzetnél, ne bánkódj szerintem. Nem azt mondom, hogy tökösnek kell lenni, de ha még oda se mer menni hozzád az a csávó, hogy valamilyen formában elkezdjetek legalább beszélni, vagy csak a "tettek mezeire lép" akkor nem veszítettél semmit. Persze lehet a hátterében bármi más, de erről nem tudd az ember. Ha magabiztosan na de kissé félénken közelít az sokkal jobb, mint mikor rohadt félénken közelít és mikor megszólal gyakorlatilag suttok mert annyira fél.

De félre értettél. Nem azt mondtam, hogy illetlen és nem szabad, hogy ha valaki letámadja a másikat, azért kérlek, nem vagyok ennyire konzervatív, egyszerűen ez szebb talán (mármint az ismerkedős), mint hogy simán oda jön és lesmárol esetleg. Az is lehet hogy is mondjam... hosszútávú, de az ilyenek csak egyszer szoktak bejönni és legtöbbször nagy százalékban csak egy éjszakára, ha valakinek az kell, akkor meg várjon a letámadásra.

Mindennek meg van a maga helye és ideje is. Van amikor csak egy olyan ugrás kell, hogy egy semmiből jött ember lesmárol, máskor meg hogy ismerkedj.

[Stance]

Ha magabiztosan na de kissé félénken közelít az sokkal jobb, mint mikor rohadt félénken közelít és mikor megszólal gyakorlatilag suttok mert annyira fél.

Lehet bennem van a hiba, de nem tudom elképzelni, hogy egy ilyen srác egyáltalán odamenne-e bárkihez is, merne kezdeményezni.

Én igazából annyit tudok hozzáfűzni az egészhez, hogy mindig mosolyogjunk, sohase fanyalogjunk. Például a munkáról való beszélgetés, hétköznapi problémák fejtegetése tabu téma, még egy meglévő párkapcsolatban is! Letudja húzni az egész hangulatot, az élet nem erről szól. Én még a mai napig is elcsodálkozom rajta, hogy egy mosoly a másik iránt milyen nagy jelentőségű lehet az emberi pszichológiában. Felszolgálóként mondom. Bejön a vendég az étterembe úgy, mint egy zombi. A legtöbb ember fél az ismeretlentől, meg szerencsétlenkednek, zavarban vannak, ha most járnak itt elsőnek. De egyetlen mosolyom és jó szándékú köszönésem, útbaigazításom megváltoztatja a hangulatukat. Főleg az öregek, ők a legbarátságosabbak, ha látják rajtad, hogy mosolygós vagy, úgy beszélgetnek veled, mintha az unokájuk lennél. Nagy öröm számomra, ha egy kis család, társaság beül hozzánk enni valamit és közben néhány spontán viccel, a puszta jelenléteddel, a mosolyoddal és hangnemeddel jobbá teheted a napját. Vigyorogva, kezet fogva megy ki az étteremből. A lényeg, ha valakihez odamentek kezdeményezni egy kis mosoly kíséretében hatalmas kaput tud nyitni, a másik fél sem érzi magát majd kellemetlenül, zavarban és gördülőmentes lehet tőle a beszélgetés.


Szerk -
Bocs, így visszaolvasva van benne néhány idióta fogalmazás és nyelvtani hiba, nézzétek el.

[Nikuccia]

Stance, el van nézve.
Egyetértek az általad leírtakkal, valóban vannak ilyen emberek, sajnos nekem tavaly nyáron nem az ilyenekből jutott ki több, hanem a rosszabb fajtából. Így számomra a vendéglátás örökre egy... hm, mumus marad az emlékeim között. Hiába voltak sokan a rendes fajtából, akik még a borravalót is hozzámvágták, a többi, akik úgy néztek rám, mint... hogy is mondjam, mintha csicska lennék. És nem, nem voltam az, ha kiszolgáltam, ha nem. Cseppet sem. A fennmaradás, a másik iránti igény kölcsönös volt: ha én nem adok gofrit a belibe, éhen marad, én nem kapok fizetést. Ha ő nem ad pénzt a gofrimért, éhen marad, szintén nem kapok fizetést. Szóval ilyen oda-vissza alapon megy ez a dolog, de ezek az emberek azt elvárták volna, hogy aranyfóliába csomagolva, zongoraszóra kísérve, dalolva adjam át nekik a gofrit, a mosolyom és a kedvességem már nem volt elég nekik. Az ilyenektől pedig irtóztam, és az ilyenek miatt nem is szerettem meg különösebben a munkának ezt a fajta ágazatát.
Persze emellett én is szereztem sok jó tapasztalatot és élményt, ezek viszont nem tudják felülírni az összességében kialakult rossz érzéseimet.
Viszont a mosoly a világegyetem közös nyelve, ez nagy igazság. ((:

Mini, Lew, tudtam amúgy, hogy az nem troll, csak ezt a szót, a 'trollt' szeretem, és jobban passzolt a mondandómhoz, mint az ork.

[Stance]

Igen, ezért szoktam azt mondani, hogy aki lenézi ezt a szakmát az annyit jelent, hogy tudatlan. Másképp nem mondana ilyet, hisz olyan tulajdonságok kellenek hozzá, amelyek a legtöbb emberben nincsenek meg, még is azt hiszik, hogy szinte minden második ember tudná művelni a felszolgáló szakmát. Alázat, önfegyelem, emberszeretet, tökéletes improvizációs képességek és egy baromi jó idegrendszeri "kapacitás", mert itt bizony közöny hiányában a sok buta embertől kikészülsz. És akkor a fizikumról nem is említettünk szót, hogy tíz órákat melózzál egyetlen tíz perces szünettel, amikor eszel valamit. Szerintem kell hozzá egy pozitivista hozzáállás, hogy amit írtál, ne az domináljon. Nem tudsz dolgozni úgy, ha minden idiótán kiakadsz. Már pedig van bőven ok arra, hogy minden nap elvegye a kedved valami paraszt, aki azt hiszi, hogy a menüjével világmegváltó lesz. Vannak füttyentgetős kedves urak, akik így akarnak kérni valamit, akkor úgy teszek, mintha nem hallottam volna semmit. Bár volt, amikor mondtam az egyik úrnak, hogy legyen szíves fáradjon ki az étteremből és keresse meg a kutyáját. Van nap, amikor meg csak szimplán szét vagy esve, törsz néhány poharat, rossz asztalhoz viszed ki a rendelést és sorolhatnám a hibákat. De ha ezeken stresszelsz és nincs benned annyi közöny, hogy továbblépj és ne foglalkozz vele, akkor nem csodálom, hogy a rossz dominál az emlékeid között. Nem szabad, hogy ilyen apróságok elvegyék a kedvünket. Ezt tanította meg nekem a szakma az egész életre nézve.

[Nikuccia]

Na ja, Stance. Ez a fajta higgadtság belőlem abszolút hiányzik. Az ilyet nehéz belenevelni az emberbe, mert ez egy olyanfajta tulajdonság, ami megfojt, elszorítja az igazi énemet, aki meg egy, olykor vehemens valami. Megjártam már párszor egyébként, mikor közönyös akartam lenni emberek, viselkedések iránt, mert nem átmentek rajtam ezek a dolgok, hanem megrekedtek, aztán pedig jól nevelt vulkánként törtek a felszínre, és olyanok is kaptak, akik amúgy nem érdemelték volna meg. Szóval nálam nem opció sajnos a közöny, nem igazán megy nekem a semlegesség. Ezért se nekem való a vendéglátás, mint szakma. De ha nincs más, szívesen megcsinálom azt is, hisz már kiderült, hogy ha profin nem is, de valahogy teljesítettem benne. Na meg persze hozzád hasonlóan én is sok, elég sok mindent köszönhetek annak a munkának, ezek pedig nem kézzel megfogható kincsek, tanítások. (:

[gman]

Stance, te a jófej fajta pincér vagy? Jófej alatt azt értem, hogy mondjuk vannak vicces beszólásai, pl mi mindíg mindent eltakarítunk a tányérról, egy szem rízs nem marad soha, meg még a szaftot is kitörölgetjük valahogyan és ilyenkor pár pincér megjegyzi, hogy "látom jó idő lesz", vagy "legalább keveset kell mosogatni". Na ők kapnak borravalót.

Am mi nagyon csórók vagyunk, ha három nap múlva ( ) nálunk nem lessz semmiféle személyzet? Mindenkinek van kezecskéje, amivel tud magának kaját szedni, meg piát tölteni. A sütést-fűzést meg a vének intézik. Egyedül a zenekaron nem sikerült spórolnunk.

[Aes Sedai]

Vannak füttyentgetős kedves urak

Néha még most is elképedek azon, hogy milyen elképesztően bunkó emberek vannak... füttyentenek. Hát b*zmeg.
Komolyan, kinek jut eszébe ilyesmi? Csodálom a türelmedet, én már rég odaszegeztem volna ezeknek a kezét az asztallaphoz egy konyhakéssel. xD

[Ishida]

Igen elég bunkóságnak tűnik a fütyülés, viszont a csettintés a mai napig egyfajta protokoll a vendéglátásban. Ami valljuk meg őszintén, egyáltalán nem jobb, mintha fütyülnek.

[Dawe]

Ez az egész, hogy füttyentgetnek, meg csettintgetnek, szimplán retardságra enged következtetni. Könyörgöm, bemegy, rendel valamit magának, de attól ő is csak egy vendég, addig beszélgetne, vagy telefonozgatna, vagy valamit csinálna, de nem kellene belepofázni abba, amit éppen a felszolgáló csinál. Ő is csak ember. Imádom az ilyen reálisan gondolkodó embereket, ha annyira akar morogni, legalább magában tegye. (én legalább is így tennék) De alapvetően nem vagyok egy türelmetlen ember, szóval nálam erre nem kerülne sor.

[noemimi-chan]

http://lh3.ggpht.com/_QViYZ4pl4fY/STrnwjQymmI/AAAAAAAABJc/p_aJ1IAt-4U/s720/IMG_2371.JPG
oh milyen pöttöm volt a hajam
itt találtam az én topicban a képet még 2008ból, mert igen-bizony vissza olvastam elég messzire és volt ott hideg meleg, de mind nagyon vicces volt
oh boldog ifjuság

[Nikuccia]

Mit burkolsz azzal a pöttöm hajaddal? Mármint a száddal, de a hajadban. Uh, ez értelmetlen így gondolom. >.<

[noemimi-chan]

lol jokép xD
unatkozom szal megosztok veletek egy képecskét hmm szal én mint komoly zsüritag na kilehet találni melyik is vok xD
http://lh3.ggpht.com/_QViYZ4pl4fY/STrnwjQymmI/AAAAAAAABJc/p_aJ1IAt-4U/s720/IMG_2371.JPG
(mer kell evésközbe engem barálni :F)

Ez volt az eredeti hsz... egyébként Almanap volt akkor még a gimimben és salátákat zsűriztünk

[hanii]

Jaj de poén, szeretem ezeket az étel versenyeket. Nálunk is voltak, csak mindig valami idegen férfi zsűrizett, be volt kötve a szeme, kapott 1-1 falatot, és 1-5-ig kellett pontoznia. Emlékszem, mi mindig 2 pontot kaptunk.

[Gdat88]

Mostanában sokkal őszintébb lettem, azt figyeltem meg. Pl. ma reggel a villamoson le akart ülni mellém egy biológiai fegyvert megszégyenítő szagú cigányasszony. És általában tök udvarias vagyok meg minden, de mondtam, hogy bocs, ilyen szaggal nem.