Duma topic 13

[Gdat88]

Úgy gondolom, hogy nagyon pesszimistán látod a helyzetet Saphira. Ha az ember fejlődik, akkor az pont kevesebb szenvedést fog hozni. fejlődés alatt nem azt értem, hogy gyorsabb okostelefont csinál, hanem erkölcsi fejlődést is.

A jógában az alap, amire minden épül a jáma-nijáma elvek. Hasonló a 10 parancsolathoz. Ebben például szerepel a nem ártás elve. Ezekre érdemes törekedni, de a fejlődéssel magától is kialakul. De ez nem kell könnyelműséget is magával hozzon. A szigorúság és a gyűlölet nem ugyanaz. A szigorú szülő rácsap a gyerek kezére, hogy ne nyúljon a konnektorba. Így a rendőr bezárja a gyilkost, hogy ne öljön meg mást. Ez megvalósítható olyan tudatállapotban is, amit nem hat át a halálfélelem. Mert az oké, hogy a megvilágosodott nem fél, de attól még azt akarja, hogy másnak kevesebb legyen a szenvedése.

Tehát ebből pont, hogy egy jobb társadalmat lehetne létrehozni. Nietzsche azért hozta létre az übermensch elméletet, mert nem volt nihilista és valami kellett az isten helyett. Nem értek egyet vele a dolog alapjaiban, de egyszerűen lenyűgöz a világ amit létrehozott. Mint egy jó fantasy, vagy anime.

A megvilágosodás pedig nem kell halállal járjon. Ugyanúgy cselekszenek dolgokat a megvilágosodottak, csak nincs bennük ragaszkodás a dolgok iránt. De az nem azt jelenti, hogy pl. ne tudnának szeretni. Ahol pedig szeretet van, ott remény és jövő van. Ezt te is jól tudod.

[Lew]

Mini te meg vissza ne írj facebookon... 

[Minagi]

Jaj, még nem lestem meg, azért nem írtam vissza. Bocsi!! Most értem haza melóból nem rég, annak örülök, hogy végre LE TUDTAM TUSOLNI!:D De nem felejtettelek ám el!

[Lew]

Vicceltem

Arra nincs időm nekem se, hogy elmenjek sz*rni

Hol dolgozol?

[Minagi]

Arra, hogy szakítasz majd időt jövőhéten, hogy ennyit rajzolj nekünk? :o

http://tempty.hu/2015/07/22/4-dolog-amit-senki-masnak-nincs-pofaja-elmondani-neked-a-feszbukos-gyerekmutogatasrol/

[Lew]

Már megvannak a hátterek és a szövegbubik. Már csak be kéne szerkeszteni. Lektorálás és ellenőrzés után, pedig küldöm a shounen jumpnak és ha szerencsétek van jövőhétre lesz belőle fordítás.

amúgy, már tényleg félkész

edit: Amikor meglátok egy kisbabás képet facebookon ahol az anyuka úgy ír mintha a baba írna, nekem mindig kinyílik a bicska a zsebemben

[Minagi]

Azta, Den online? Ez az az a Den? Nem ő Crazycicus pasija aki régebben tag volt?

Nem rossz, Lew, nem rossz, mennyit kapsz ezért?

edit: Amikor meglátok egy kisbabás képet facebookon ahol az anyuka úgy ír mintha a baba írna, nekem mindig kinyílik a bicska a zsebemben

Fú, az borzalmas... de mikor tényleg csúnya a gyerek és folyamatosan posztolja, áááh.

[Lew]

500 yen + áfa

Én már legalább 7 ismerősömtől vettem könnyes búcsút az újszülött kölyke miatt. Volt olyan aki szülés után !!!! 4 !!!! órával már b*szta ki facebookra a képet.

[Minagi]

OH ezt én már megszoktam, hogy tényleg szülés után rögtön mennek a képek, a zihált anyukával és a babával. Hát basszus, én alapjáraton nem vagyok annak a híve, hogy az apuka, élettárs, férj, tököm tudja ki, bent legyen a szülőszobában pluszban, ha még olyan elvetemült, fel is vegye  ... de hogy rögtön kirakják facebokra is?! -.- Örülök, hogy szülési videókat még nem láttam a falamon.... még.

[Saphira]

Gdat, nem akarom, hogy megint elbeszéljünk egymás mellett, de én a buddhista megvilágosodást vettem alapul, te meg szerintem valami mást. Ez a teljes kiüresedést jelenti, azaz minden felesleges érzelemtől való megszabadulást. A szerzetesek (nemcsak a buddhisták, hanem bármely vallás szerzetesei) a legföldibb vágynak - ami nem isteni eredetű és a megvilágosodás gátja - a nemi vágyat tartották. Vajon meddig maradna fent egy faj, ha ezt mindenki így gondolná? Nyugodtan végignézheted az összes vallást, hogy gyakorlatilag nem volt olyan, ahol nem követelték volna meg a szerzetesektől a tisztaságot. A megvilágosodás tehát nemcsak a tárgyakról és a pénzről való lemondást foglalja magába, hanem a feleslegesek örömökről, a kapcsolatokról és a ragaszkodásról, a saját testedről, a jólétről, a múltról, jövőről és így minden aggodalomról való lemondást. Gyakorlatilag a megvilágosodott ember lemond mindenről, ami emberré tesz, és ezzel kiüresedik. Az eredeti definíciója ugyanis az, hogy rájössz, hogy te magad nem létezel, hanem egy vagy a világgal, ami szintén nem létezik abban a formába, ahogy ismered. És erre nemcsak stance-szinten jössz rá, hanem gyakorlatilag is üressé válsz. Ez nem pesszimizmus, hanem az eredeti definíció. Ez a felfogás egy nyugati számára pesszimista és nihilista, pedig egyáltalán nem az. Ez a felfogás pont, hogy pozitív, hiszen azt mondja, hogy igen, az élet szar, de elérheted a nirvánát, ha lemondasz mindenről. Ami nem könnyű, de lehetséges.

Ha az ember fejlődik, akkor az pont kevesebb szenvedést fog hozni. fejlődés alatt nem azt értem, hogy gyorsabb okostelefont csinál, hanem erkölcsi fejlődést is.

Ezzel az a baj, hogy az ember nem fejlődik ilyen gyorsan. Mármint nem megint a fejlődés vitát akarom elkezdeni, de a lényeg, hogy biológiailag a fejlődés a DNS-ben felhalmozódó pozitív tulajdonságot hordozó mutációk, és azok fixálódása a populációban. Ezekhez évtízezredek kellenek. Amíg ez nincs, addig ugyanaz a probléma újra és újra fel fog bukkanni, és csak félmegoldásokat tudunk rá szolgáltatni.
Érdemes elolvasni tényleg a Bibliát, az egy zseniális írás. Évezredekkel ezelőtt írták, és a leírtak 100%-a passzol a mai emberre. Nem viccelek, olyan, mintha egy tükröt tartanának elénk (). Egy az egyben leírja a pénzközpontú nyugati társadalom negatív erejét. Azt is gondolhatnánk, azért, mert jósok írták, pedig egyszerűen csak 2-3 ezer éve is ugyanazok a problémák foglalkoztatták az embereket. Ezek a problémák bukkannak fel újra és újra, és ezekre születnek újabb és újabb erkölcsi szabályok, megoldások, kőbe vésett törvények, amelyek valamiért mégsem működnek, mert mindig van egy 'nem megfelelő sejt', ami nem úgy működik, ahogy kéne. Ezek a szabályok azért kellenek, mert a hangyákkal ellentétben tökéletlen a társadalmunk. Mert a hangyákkal ellentétben nem erre vagyunk kódolva, és nem vagyunk altruisták, ahogy ők.

A nagyobb jóért hajlandóak voltunk szabadságunk részleges feláldozására is, de ettől még a társadalmunk önzőségre épül, az meg a halálfélelemre. Ahogy a társadalmunk fejlődését is az hajtja előre. Attól függetlenül, hogy ez nem hangzik olyan menőn, mint a szeretet meg egyebek, még nincs rajta semmi szégyellnivaló szerintem.

Én nem hiszem, hogy pesszimista lennék. Igenis látom a jót mindebben, de nem akarom letagadni, hogy van negatív oldala is.

[Gdat88]

Én arról beszélek, amit a Jógik mondanak. A buddhizmushoz nem értek annyira, de feltételezem az sem arról szól, hogy semmi nincs, mert ha így lenne, nem tanított volna Buddha. A jógában a jáma-nijáma elvekközül az egyik a brahmacharja. Azaz az érzéki örömök felett való uralkodás. Nem azt jelenti, hogy el kell fojtani. Sőt, az a legrosszabb amit lehet vele tenni.

Több megközelítés is volt erre, hogy hogy kell kezelni. Van egyrészt a tantra, ami arról szólt, hogy megtanulják megélni a nemiséget ragaszkodás nélkül, úgy, hogy azt a szeretet hatja át és a szexet is egy tudattágító módszernek használták. A másik pedig, hogy a szexuális energiát szublimálják és másba fektetik. Akkor szexelnek, amikor gyereket akarnak nemzeni. Ez egyáltalán nem mond ellent az életnek. Sőt ami azt illeti jobban is támogatja azt, mert amikor ejakulál az ember elveszti a motivációját is a dolgok iránt.

A lemondás megint csak nem azt jelenti, hogy nem lehet semmid. Azt jelenti, hogy ne ragaszkodj semmihez. Lehet házad, hogy ne fagyj meg télen. De ne aggódj amiatt, hogy meg tudod-e tartani. (Nem azt jelenti, hogy ne tegyed meg a szükséges lépéseket, hogy megtartsd, csak maga az aggódás érzése ne legyen. Ne függj tőle érzelmileg.)

A lényeg tehát, hogy a tudat tágulása nem azt okozza, hogy az ember egyre kevésbé tudja ellátni a társadalomban betölteni kívánt szerepét. Éppen azt jelenti, hogy egyre jobban tudja azt megtenni. Más kérdés, hogy miután meghaltak a mesterek, a vallást folytatták és sokszor nagy hatalmú emberek félreértelmezve magyarázták tovább az eredeti tanítást.

És a megvilágosodáskor, amikor valaki rájön, hogy nem létezik nem azt jelenti, hogy nem lesz személyisége. Van személyisége, mert azon keresztül nyilvánul meg a világban. De az onnantól kezdve egy eszköz lesz neki. Buddhánál is volt olyan, hogy önmagát említette. Muszáj, mert ha másoknak át akarta adni a tudását, akkor meg kell nyilvánulnia itt. Ettől függetlenül már nem hiszi magát különálló személynek. De fel tudja használni a különálló személy illúzióját arra, hogy másoknak segítsen.

Olyan mintha mindenki egy báb lenne, csak nem tud róla és a bábmester is elhiszi, hogy ő a báb. Aki megvilágosodik rájön, hogy nem ő a báb, de azért tudja használni még a bábot. Ez egyfajta üresség. De nem úgy üresség, hogy öntudatlanság. Nem úgy lesz üres, mint egy darab kő. Mert megmarad a tudat, csak nem szennyezik azt a világ benyomásai. De attól ez még élet. Ez a tudat áll minden mögött. És hát ha körülnéz az ember látja az életet, ami mögött ez a tudat áll. Tehát nem lehet ez annyira életellenes dolog. Az élet változással jár. Te mint személyiség, vagy én is, el fogunk tűnni. De pont ezt mondja ez, hogy ez nem baj. Mert ha mélyen magunkba tekintünk és átlátunk az illúzión,  találunk valamit ami soha nem tűnik el és örök. Ezt lehet akár Istennek is nevezni.

Erről szól nagy vonalakban a szhánkja filozófia, aminek a gyakorlata a jóga.
---

A fejlődést kizárólag szellemi szinten értettem. Pl. Az ember elfojtja a traumáit. Elfojtja a vágyait. Lehasítja magáról ezeket a fájdalmas részeket és a tudattalanjába kerülnek. A fejlődés során ezeket visszahozza a tudatba és megdolgozza. És ezután mondjuk nem fog félni emberek között beszélni, amiért gyerekkorában kinevették. Most mondtam egy példát. De ez a dolog lényege. Hogy addig tágítsa a tudatot, amíg integrálni tudja bele a tudattalan tartalmakat is.


Összefoglalva. Amit te erről olvastál, mint megvilágosodás, az inkább a csúnya félreértelmezésének tűnik az egésznek. Aki csak meg akar halni az lője főbe magát. De attól a karma törvényei szerint le fog születni újra és megint átéli a szenvedéseket. De a végső állom az, hogy isten vagy. Utána már nem kell leszületni, mert az alsóbbrendű dolog. Az élet mégsem áll meg. A teremtés történik folyamatosan.

[Stance]

Mindent mi teremtünk. Amikor öntudatlanok vagyunk, az egó az azonulásaihoz saját magának generálja még le az érzést is. Ezzel nem akarunk szembenézni, mert azt hisszük, megszűnünk létezni. Pedig csak saját magadba mész bele, a végtelen térbe, semmiségbe, az abszolút ürességbe. De igazából a te dolgod utána, hogy mit kezdesz ezen a ponton, mert itt tényleg semmi sincs, az egó se, amit a valóságnak hittünk néhány perce. Szóval minden eltűnik belőled, egy kibaszott kamunak kéne érezned magad és akár érezheted is, mert innentől már csak a szemlélője maradsz az egésznek. Innentől tudatos teremtés van és egyszerűen élvezzük a programot, ami megy. Mert egyszerűen hülyeség elvonulni a hegyekbe, hogy semmi legyél. Leszülettél ide, itt van dolgod.

[Saphira]

Ez leírva mind szép és jó. De a szerzeteseket nem hiába nevezték szannajászinnak, ami annyit jelent, hogy elhagyó. A nagy mesterek igenis úgy keresték a megvilágosodást, hogy mindent maguk mögött hagytak. Azt tartották, hogy csak akkor érhetik el a moksát, ha elhagyják a családjukat, és otthonukat, és vándorremeteként és aszkétaként a meditációval foglalkoznak (bár a hinduknál ezt sokszor megelőzte a családalapítás, így gondoltak végül is a társadalomra).

A szannajászin elutasította a családot, a kasztrendszert, a társadalmi szabályokat, az öntudatra ébredést hirdették, behúzódtak az erdőkbe és szabadon jártak-keltek mindenhol. Úgy tartották, hogy a megvilágosodás egyetlen útja, ha maguk mögött hagynak mindent, és útra kelnek. A hinduizmus ugyanis egy az egyben kimondja, hogy a tanhá (vágyakozás), ami egy családfő számára alapvető, hiszen a szexuális vágyat, a törekvést is jelentette, a karmán keresztül nem vezethetett a szamszárából való felszabaduláshoz. Ez csak akkor történhet meg, ha életed mentes a karmától, azaz nincs családod, nem dolgozol, nem kereskedsz.

amikor valaki rájön, hogy nem létezik nem azt jelenti, hogy nem lesz személyisége.

Én ilyet nem is mondtam. A nirvána a láng kialvását jelenti, és a láng nem a személyiséget, hanem a gyűlöletet, a kapzsiságot, a vágyat, az önzést szimbolizálja. Ezeket le lehet győzni bizonyos mértékig, de ha az egész világ olyan szinten legyőzné, mint Buddha, akkor megállna működni a társadalom, mert részben ezek tartják fenn.

A lényeg tehát, hogy a tudat tágulása nem azt okozza, hogy az ember egyre kevésbé tudja ellátni a társadalomban betölteni kívánt szerepét. Éppen azt jelenti, hogy egyre jobban tudja azt megtenni.

Mondj egy nagy tanítót, aki a társadalmi rend keretein belül élt. Jézus, Buddha, Konfuciusz, Szókratész? Az egyéni megvilágosodást követő tanok nem éppen erre lettek kihegyezve. Mert a társadalom csak azon szenvedések enyhítése miatt szükséges, amit egy ilyen ember legyőz. Így nincs is rá szüksége.

A buddhizmushoz nem értek annyira, de feltételezem az sem arról szól, hogy semmi nincs, mert ha így lenne, nem tanított volna Buddha

Igazából a hinduizmus is azt tanítja, hogy semmi nincs. Bár számos dharma létezik, és mind mást mond, szóval ebbe felesleges belemenni.
Buddha meg a legenda szerint nem is akart tanítani, mert megvilágosodottként már nem érdekelte a világ sorsa, de a Brahman (az isten) leszállt hozzá, és megkérte, hogy tekintsen végig a világ szenvedésén. Buddha, mint megvilágosodott ember, a többiek szenvedéseit teljes mértékben képes volt átélni és magába fogadni, és rájött, hogy nem maradhat a megvilágosodás állapotában, mert akkor egy újabb palotába (eredetileg herceg volt, akit a szülei óvtak minden bajtól) zárná magát, elszigetelve embertársai szenvedésétől. Így lemondott a megvilágosodásról, és visszatért az emberek közé. Az ilyen embert ketovimuttinak nevezik, szemben az arahanttal, aki nem tért vissza tanítani.

Hozzáteszem, hogy Buddha megvilágosodásáról volt egy jóslat, ami arról szólt, hogy lát majd egy beteg embert, egy idős embert, egy halottat és egy szerzetest, és emiatt az aszkéta életmódot fogja választani. A szülei emiatt hét lakat alatt tartották, és nagyon vigyáztak, hogy ne szembesüljön az élet valódi kegyetlenségével, persze nem jött nekik össze. Később Buddhát útján végigkísérte és folyton próbára tette Mára, a halál és a kapzsiság istene. Szóval ebből is látszik, hogy az ő útját is a halál indította és alakította, tehát az ő munkásságát is teljes mértékben áthatotta. Nevetséges lenne tehát tagadni, hogy mennyire fontos, és letudni azzal, hogy pesszimista, aki erre gondol.

Amíg írtam a hozzászólást, fél órára elaludtam a gép előtt, látszik mennyire érdekel most ez a vita.

----

Amit te erről olvastál, mint megvilágosodás, az inkább a csúnya félreértelmezésének tűnik az egésznek. Aki csak meg akar halni az lője főbe magát

Te érted félre, amit én írok. A megvilágosodott ember nem meg akar halni, hanem élve elérni egy olyan állapotot, ami egy átlagos ember számára elképzelhetetlen. A legenda szerint az összes megvilágosodott ember ugyanazon a helyen, egy banyanfa alá, az univerzum tengelyében "ült le", mert mindannyiuknak ugyanazt az állapotot, énjük teljes megszűnését kellett átélni (ez a kiüresedés), és így egyesülhettek az Istennel, az Abszolútummal vagy ahogy éppen ők nevezték. A nirvána a 'semmi', nem hasonlítható semmihez, egy végső nyugalom, ahol nem köt semmi, nem hajt semmi, nem bánthat semmi. Mi túl messze állunk ettől, és felfogni sem igazán tudjuk, csak viccelődni vele, ahogy szoktunk.

És nem csúnya félreértelmezést olvastam róla, hanem az eredeti páli szövegek fordítását.

végső állom az, hogy isten vagy.

Ez sem igaz, mert a buddhizmus szerint az isteneket is köti a szamszára. A karma alapján egy ember is lehet isten annak ellenére is, hogy nem szabadul meg a tanhától, és az istenek is csak úgy szabadulhatnak fel, ha egy buddha megmutatja nekik az utat.

[Gdat88]

Ez sem igaz, mert a buddhizmus szerint az isteneket is köti a szamszára. A karma alapján egy ember is lehet isten annak ellenére is, hogy nem szabadul meg a tanhától, és az istenek is csak úgy szabadulhatnak fel, ha egy buddha megmutatja nekik az utat.

Az Isten fogalma eléggé össze-vissza van. De direkt azért írtam nagy betűvel, hogy jelezzem, hogy nem egy duális létezőre gondolok.

Mondj egy nagy tanítót, aki a társadalmi rend keretein belül élt. Jézus, Buddha, Konfuciusz, Szókratész?

Nyilván nem csak ők voltak megvilágosodottak. (Ha ennél a kifejezésnél maradunk.) Nekik pont egyfajta forradalom volt a céljuk. Az nem jelenti azt, hogy mindenki forradalmat kell hozzon. De ez is kellett. Mások csak magányosan tanítottak a Himalája hegyeiben pár embert.


Persze, van olyan életmód, hogy elvonul valaki, de ez nem életellenes cselekedet, mert értelemszerűen nem lesz ebből tömeges mozgalom,hogy veszélyes szintre csökkenjen az emberiség lélekszáma. Vantehát a szerzetesi út is, akik ténylegesen nem is nemzenek gyereket. Azt nem írtam le előbb, csak már láttam, hogy elolvastad és utána már nem akartam belejavítani. Nyilván ez is van tehát, amikor teljesen elvonulnak ettől az életmódtól. De a lemondás ott sem azt jelenti, hogy lemondok arról amit akarok. Nem olyan értelemben lemondás, hogy kiskoromban az USA elnöke akartam lenni, de lemondtam róla, mert túl nehéz feladat, pedig szeretném. Hanem túllépni rajta. De most gondolj bele, ha valamin tényleg túllépsz. Akkor mindegy, hogy csinálod-e.

Ha szakítasz valakivel, akiben szerelmes vagy, nem akkor léptél túl rajta, ha mindent elkövetsz, hogy ne lásd, hanem, ha látod és közömbös vagy iránta. A tantrikus életmód után, hagyományos módon ejakulálni, nem az örömök csúcsa, hanem hatalmas visszalépés és egy silány, semmilyen érzés.

A karma lényege (Ezt is a jóga alapján mondom, nem vagyok otthon a (buddhizmusban), hogy az ember cselekszik a vágyai alapján és ez további karmát  von maga után. Pisti megütött. Ha nem adom vissza frusztrált leszek, ha visszaadom, mindig így akarom rendezni az ügyeimet és ezért hoztam létre újabb kötődést. De ha eljutok arra a szintre, hogy önzetlenül cselekedjek. Ami túl van rajtam és ragaszkodástól mentes a cselekedet, akkor nem hoz létre karmát. Ez nyilván így van, különben Buddha sem taníthatott volna. Jézus sem gyógyíthatott volna betegeket. Ezt kellett tenni, mert ez volt a helyes. Nem azért mert erre vágyott. A szerzetesek azért vonultak el többek között, mert kevesebb hatás éri őket és így könnyebb nem teremteni több karmát. De nem ez az egyetlen út. Van egy olyan útja is a jógának, amit karma jógának neveznek. Ez az ember önzetlen cselekedetein keresztül visz a megvilágosodáshoz. Voltaképpen a kereszténység is ezt teszi. (Mármint ezt kéne tenni, más kérdés, hogy mi zajlik.) Megcselekszi a karmáját és nem hoz létre újat.

---

A zen buddhizmus fogalmazza meg nagyon jól, amiről beszélünk. Azt mondja üresség. De nem semmi. Nyilván önmaga létezését zárná ki az állapot, ha semmi, mert akkor nem is létezik.Tehát nem lehetne eljutni ebbe az állapotba. Nem lehetne beszélni róla, mert ha valaki betekintést nyert volna, nem tudna róla beszélni, hisz semmivé lett volna és akkor nem lenne aki beszéljen róla. Ezért jobb azt mondani, hogy üresség, formáktól, érzésekről, gondolatoktól mentes üresség.

de ha az egész világ olyan szinten legyőzné, mint Buddha, akkor megállna működni a társadalom, mert részben ezek tartják fenn.

A társadalom pusztán azért, hogy létezzen nem fontos. Az alapján, hogy mi kis pontok vagyunk az univerzumban és teljesen jelentéktelenek, nincs értelme élnünk, hisz meghalunk és eltűnünk a semmiben. Akkor van értelme élni, ha van fejlődés. Viszont, ha minden illúzió. Csak a tiszta tudat nem, ami mentes a torzulásoktól, akkor vajon nem azért jött létre a társadalom, hogy elérje az egyetlen dolgot ami igaz? A társadalom ennek az elérési folyamatnak az eszköze. Önmagában nincs értelme, ha minden megnyilvánult dolog, csak illúzió.

Egy nézőpontból tehát lehet azt mondani, hogy halál, mert az individuum megszűnik egy idő után. Ha jól veszem ki ezt mondod. De ha abból indulunk ki, hogy az individuum soha nem is volt valódi, csak a tudat játéka. Akkor nem hívhatjuk halálnak sem. És oké, hogy fordításból olvastad, de pont így lesz az ürességből semmi. Első ránézésre hasonlít a két fogalom, de nem ugyanaz. És úgy gondolom, hogy a lilával jelölt részben elég jól megcáfoltam, miért nem lehet a semmi a megvilágosodás.

A lényeg, hogy abszolút vannak olyan utak: Jóga, zen buddhizmus, amik világi életet élve is eljuttatják az embert a megvilágosodáshoz.

És most már teljesen leégtünk Sabaku előtt, hogy mennyit beszélünk a spiritualitásról, míg ő semmit.

Amíg írtam a hozzászólást, fél órára elaludtam a gép előtt, látszik mennyire érdekel most ez a vita. ikszdé

Én meg azon kaptam magam, hogy öntudatlanul összefüggéstelen mondatokat irkálok. És fel kellett álljak és sétálnom pár kört, hogy egyáltalán felfogjam amit eddig leírtam és kijavítsam. Kicsit késő van.

[Destroid]

dolgot ami igaz? A társadalom ennek az eszköze. Önmagában nincs értelme, ha semmi nem igazi.

Nincs olyan, hogy igazi és nem igazi. Az emberi elme prizmaként töri meg a körülötte áramló (fontos ez a szó) információkat és energiákat és azt tapasztalatai, érzései, gondolatai, egyéni eszméi stb. alapján torzítja.
Minden amit látsz, nézőpont, nem a valóság.

és teljesen jelentéktelenek, nincs értelme élnünk, hisz meghalunk és eltűnünk a semmiben.

Semmi nem jelentéktelen. Csupán az álmaid hordoznak annyi energiát, amik megmaradnak örökké és a Világegyetem bármely pontján érzékelhetők, befogadhatók/foghatók. És hülyeség az is, hogy "meghalunk". A fizikai test átalakulása, elhasználódása még nem vet véget a lélek útjának és utóbbi minden sebet, tapasztalatot magán hord, bárhogyan születik le, bármilyen célt szolgál.

<sup>Einstein óta tudjuk, hogy minden energia. Mi ezt szó szerint vesszük és kiegészítjük azzal a munkahipotézissel, hogy az univerzum jelenleg tudományosan még nem meghatározható alaprészecskéinek mindegyike két állapotot hordoz magában: energiát és információt. A világunkat alkotó és behálózó sokdimenziós “anyag” tulajdonságai attól függenek, hogy milyen formában és arányban tartalmazzák ezt a két állapotot. Nem csak az általunk már ismerni vélt fizikai valóságot, hanem a most még transzcendentálisnak nevezett jelenségeket, folyamatokat is ez határozza meg. Információ/energia pl. az emberi aura (biofoton mező), minden érzelem, minden gondolat.

Ezek az univerzális alapegységek nem árnyékolhatóak le, tehát folyamatosan áramolnak az univerzumban. Vagyis: ha valahol egyszer létrejött egy gondolat, érzés, az kisugárzódik az univerzális térbe. Aki/ami erre fogékony, ezt az energia/információ csomagot (E/I csomag) magába fogadja, értelmezi, feldolgozza, majd automatikusan továbbsugározza. Megmarad az eredeti energia/információ csomag is, de létrejöhet ugyanennek egy módosult változata is. Szimbolikusan fogalmazva: minden, ami az univerzumban képes az energia/információ csomagok érzékelésére, olyan mint az üveg a fény útjában; átengedi, de megtöri, a fény módosult útvonalon, formában halad tovább. Ezzel meghatároztunk egy következő fogalmat is: a Csapatom (EarthGuard) terminológiájában univerzális intelligencia mindaz, ami képes az energia/információcsomagok érzékelésére és átalakítására. A fenti gondolatmenetből számtalan dolog következik;

1. Az univerzum bármelyik szegletében is születik egy gondolat, az bárhol máshol is érzékelhető. Ez a telepátia, a mélytudat-kommunikáció és a hasonló jelenségek alapja.
2. Univerzális értelemben nincsenek “titkok”. Nem csak minden tettünk, hanem minden szándékunk, gondolatunk és érzésünk is örök életű és bekerül az univerzum energia/információ körforgási folyamatába.
3. A sajátunknak tartott gondolataink, érzéseink valójában csak reflexiók kívülről befogadott energia/információ csomagokra.
4. Nincs értelme az olyan kérdésnek: ez most álom vagy a valóság? Minden gondolat, érzés, álom a valóság része, mert energiát/információt hordoz.

Boncolgassuk a fenti gondolatmenetet tovább és vizsgáljuk meg, hogyan értelmezhető mindez az anyagi világunk “valóságában”. Az embert a földi léte során egy sokrétű és multifunkcionális energia/információ sűrítmény veszi körbe és szövi át, ezt hívja a keleti filozófia és természetgyógyászat aurának. Ez hasonló funkciót tölt be, mint a sejt esetében a sejthártya: egyrészt véd, elválaszt a környezettől, másrészt biztosítja a környezettel való kommunikációt, anyag-, információ- és energiacserét is. Ahogy a sejt felépítését a DNS, úgy az emberi energiarendszer és test felépítését is szabályozza valami: ezt definiáljuk mi lélekként vagy tudatként (shen). A tudat/lélek tartalmazza az embert felépítő valamennyi energia/információ csomag időtlen esszenciáját, ez természetesen minden más tudattal rendelkező létformára is érvényes, bárhol is létezzen az univerzumban.

Ahogy a DNS is képes megváltozni külső tényezők hatására, úgy a lélek/tudat is dinamikusan változó energia/információ mező. A mutációk általában a környezeti változásokhoz való alkalmazkodást segítik, ez a biológiai evolúció alapja. Ugyanez univerzálisan is érvényes: a tudati energiák is egy evolúciós folyamat részesei, amely során dinamikusan változnak és megpróbálnak alkalmazkodni a környezet energetikai kihívásaihoz.

Hogy még egy kicsit bonyolítsunk a dolgon… Ahogy atomi szinten is léteznek pozitív és negatív töltésű elemi részecskék, biokémiai szinten pozitív és negatív töltésű ionok, az univerzum alap építőkövei is pozitív és negatív töltésű energia/információ csomagok. Ez a megállapítás kulcsfontosságú az univerzális evolúció folyamatának megértéséhez, ugyanis minden fejlődési folyamat csak egy viszonyítási rendszerben értelmezhető. Az, hogy egy adott mutáció, azaz változás, az evolúciós folyamatban fejlődésnek (előrelépésnek), vagy degenerációnak (visszalépésnek) tekinthető, csak attól függ, hogy adott környezeti körülmények között javul vagy romlik-e a létforma életképessége. Egy mutáció “hasznossága” tehát csak annak a rendszernek a szintjén értelmezhető, amelynek a mutáción átesett energia/információ mező a részese.

Összefoglalva:
1. Az univerzum alapvető építőkövei energiát és információt hordoznak. Az energia és az információ egymáshoz viszonyított aránya változhat, tehát lehetnek folyamatok, amelyeknek nagyobb az energia és alacsonyabb az információ tartalma és fordítva. Egy példával szemléltetve: egy mélytudat-kommunikációnak általában magasabb az információ- és alacsonyabb az energiatartalma, egy bioenergetikai gyógyítási folyamatban ez pont fordítva is lehet.
2. Ahogy az univerzumban mindennek, ezeknek az energia/információ csomagoknak is van rezgésük, meghatározott frekvenciájuk. Analógiaként az általunk ismert elektromágneses sugárzásokhoz, egy E/I csomagnak is lehetnek alacsonyabb és magasabb rezgéstartományai. Emlékeztetnék arra a korábbiakban megfogalmazott definíciónkra, hogy univerzális intelligencia mindaz, ami képes az energia/információ csomagok érzékelésére és átalakítására. Ebből következik, hogy minden lélek/tudat rendelkezik univerzális intelligenciával, részt vesz a tudati/lelki evolúció kozmikus folyamatában. De ezt a megállapítást némiképp árnyalnunk kell: nem minden intelligens tudat képes minden frekvenciájú E/I csomag érzékelésére, átalakítására, ez függ az adott lélek/tudat evolúciós szintjétől. Egy egyszerű analógia erre is: egy hagyományos rádiókészülék csak egy meghatározott frekvenciasáv elektromágneses rezgéseit képes venni és átalakítani számunkra hallható hangokká. Nem lesz képes arra, hogy pl. egy katonai lokátor mikrohullámú sugárzását befogja és átalakítsa. Tehát ember és ember között is van különbség abban, milyen energia/információ csomagot képes érzékelni, befogadni és milyeneket nem.
3. Az E/I csomagoknak lehet pozitív és negatív töltésük. Az energia/információ csomagok töltését minden univerzális intelligencia képes ellentétes pólusúvá alakítani. Tehát előfordulhat, hogy a lelkünk/tudatunk egy pozitív töltési energiát fogad be, de azt negatív töltésű energiaként sugározzuk tovább, természetesen ez fordítva is igaz. Fontos, hogy a negatív és pozitív jelző ebben az esetben csak az univerzális rendszer egészének szemszögéből értelmezhető, tehát nincs köze ahhoz, hogy mi szubjektív módon mit ítélünk meg pozitív vagy negatív gondolatként, érzésként.
4. Az univerzum egészének energetikai egyensúlyi állapotát a különböző frekvenciájú és töltésű E/I csomagok dinamikus egyensúlyi állapota biztosítja. Ennek az egyensúlyi állapotnak a megbomlása mind a mikro-, mind a makrorendszerek szintjén diszharmonikus állapothoz vezet. A diszharmonikus állapotok azonban evolúciós szempontból szükségszerűek lehetnek, mert automatikusan maguk után vonják az ellentétes pólusú és hatású energiák/információk aktivitásának felerősödését. A diszharmonikus állapotot magasabb frekvenciájú energiák/információk próbálják ismét egyensúlyi állapotba hozni, így lehetővé téve a diszharmonikus állapotba került rendszer evolúcióját.

Ezek a megállapítások elvontnak tűnhetnek, de rendszerszinten értelmezhetővé tesznek többek között minden biológiai, lelki, szociálpszichológiai, társadalmi, sőt fizikai folyamatot. Mikrorendszer szinten diszharmonikus állapot pl. egy betegség, vagy egy lelki válság is. Makrorendszer szintjén diszharmikus állapotok dominálnak a Föld és az emberi civilizáció elmúlt és jelen időszakában, sőt ez valójában az univerzumnak egy szegletét érinti, amelybe a mi naprendszerünk is tartozik.

Az entitás fogalma: egy létforma teljes energetikai (és adott esetben: biológiai) struktúrájának összefoglaló elnevezése, ami az ember esetében: tudati energiák (lélek), aurarétegek, biológiai test.

Térjünk még röviden vissza a tudat/lélek fogalmához. Ahogy ezt már korábban megfogalmaztuk, a lélek tartalmazza az embert felépítő valamennyi energia/információ csomag időtlen esszenciáját. Elpusztíthatatlan, de nem statikus állapotú, változik. A változás nem feltétlenül előremutató, a tudat vissza is fejlődhet, azaz csökken az energiája, információtartalmának “hasznossága”. Az emberek túlnyomó többsége tudatának csak azt a részét éli meg, amely közvetlenül részt vesz az adott életének folyamatában, csak a biológiai test halála után tapasztalja meg tudati energiáinak/lelkének teljességét. A tudat/lélek valójában egységes energia, de az előbbi megállapításból fakadóan két részre szokás bontani: a jelen életünkben ön(én)tudatot adó tudatrészre, és a felettes tudatra. A felettes tudat működését nem éljük meg tudatosan, nem is lenne célszerű, mert jelenleg a biológiai struktúránk nem alkalmas minden általa befogadott energia és információ feldolgozására. Leegyszerűsítve: a felettes tudat tárolja minden addigi életünk tudásának esszenciáját, az adott életre vonatkozó életterv csomópontjait, részt vesz az univerzumból érkező E/I csomagok befogadásában, továbbításában, az E/I csomagokból az információk egy részét feldolgozza az éntudat számára – ezeket élhetjük meg inspirációként, intuícióként, előző életbeli emlékként.

A következő fogalom teljesen új lesz, egy általunk alkotott szóösszetétel: tudat-szövet (lélek-szövet). Ahogy a biológiai szervezetekben a hasonló funkciójú sejtek egymáshoz kapcsolódva szöveteket alkotnak, ugyanúgy ezt az entitások tudatai/lelkei is megtehetik. A tudat-szövet alkotás apropója jellemzően a közös élettér, az emberi faj esetében: a Föld. A Földön élő valamennyi ember részese ennek a szimbiózisnak, amit Egységes Földi Tudatszövetnek (EFT) hívunk. Az EFT feladata, hogy segítse az emberi faj egészének fennmaradását, evolúcióját, az egyedek közötti energia- és információcserét. Az EFT szervesen kapcsolódik bolygónk többi energetikai rendszeréhez, így például az állatok, növények, sőt az elemek (kőzetek, víz etc.) energetikai struktúráihoz is, és velük együtt alkotja a bolygónk rendkívül összetett élő rendszerét, ahol minden esemény hatással van a Föld egészére. Hasonló elvekre épülve alkotnak tudat-szöveteket Földön kívüli létformák is. És hogy a kör bezáruljon: földi és Földön kívüli tudat-szövetek is szimbiotikus rendszert alkothatnak, hogy segítsék egymás fejlődését és a világegyetem egy adott részében közös életteret hozzanak létre. Így lesznek a sejtekből szövetek, a szövetekből szervek, a szervekből a test. Ahogy fent, úgy lent, ahogy kicsiben, úgy nagyban, azaz . . . . .</sup>

Minden Egy: ez az Élő Univerzum