|
Saphira
|
 |
« Válasz #830 Dátum: 15 jún 28, 14:29:11 » |
|
Most majd köpködni fogtok, hogy nem szoktam gondolkodni, csak a könyveimet fújom, és tartsak magam elé tükröt, de leszarom. A múltkor elviccelt 'milyen sejt lennél?' kérdést és a további megállapításokat a témában teljesen komolyan gondoltam. Az élet alapvetően minden szintje ugyanazokra a szabályokra épül, mégha ez elsőre fel sem tűnik.
Anno Aes belinkelt egy videót, ahol vahabita muszlimok azon vitatkoztak, hogy az egér a Koránban egy bűnös állat, éppen ezért Mickey egér mennyire káros, hiszen megszeretteti az egeret a gyerekekkel. Az első gondolatom az volt ezzel kapcsolatban, hogy ez már beteges, patogén, ahogy az is, ami a nyugati civilizációban folyik.
Alapvetően a szervezetben immunreakciót három tényező vált ki:
1) genetikai defektus, öröklött hajlam
2) külső tényezők, például vírusok vagy baktériumok
3) higiénia
Az első kettő működése egyszerű: ha a DNS-ben, ami az egész szervezet felépülését, szabályozását, működését kódolja, van valamilyen öröklött vagy szerzett hiba, akkor a fehérvérsejtek érése nem megfelelő. A fehérvérsejtek egy csoportja a csecsemőmirigyben "nő fel", ott kapják a kiképzést, aminek egyik legfontosabb lépése, hogy azokat a fehérvérsejteket, amik nem kötik meg kóros anyagokat (antigéneket), illetve azokat a fehérvérsejteket, amik a saját szervezet sejtjeit is bántják a szervezet megöli. Ha van valamilyen öröklött betegség, ami miatt ez a szelekció nem megfelelő, akkor a csecsemőmirigyben olyan sejtek is kifejlődnek, amik piszkálni és gyilkolni fogják a test saját sejtjeit is.
A második esetén úgy alakul betegség, hogy a vírusok vagy baktériumok olyan fehérjéket (antigéneket) termelnek, amik hasonlítanak a szervezet saját fehérjéihez. Ezt molekuláris mimikrinek nevezik. Ezzel a kórokozók az immunrendszert 'akarják' félrevezetni, hiszen így az immunrendszer idegenként ismeri fel ezeket a fehérjéket, és idegennek hiszi a saját fehérjéit is. Gyakorlatilag a kórokozók becsapják a szervezetet, és saját maga ellen fordítják.
A közel-keleti helyzet dettó ugyanez. Alapvetően minden társadalomban van egy REND (innentől így hívom), ami felülírhatatlan, megmásíthatatlan, és amire az egész társadalom épül. A szervezetünkben ez a DNS. Az iszlám világban ezt a rendet egyértelműen az iszlám vallás képviseli. Ha ebben a rendben véletlenül van valami hiba, ami hajlamosít arra, hogy idegbeteg elemek szülessenek a társadalmon belül, vagy éppen a rendszer nem megfelelő szűrő funkcióval rendelkezik, akkor egy bizonyos idő után az országot ellepik az őrült dzsihadisták.
A második eset egy az egyben az USA, illetve a nyugati civilizáció hatása a szervezetre. Egy idegen hatalom kelt belső feszültséget, és ezáltal bomlasztja a társadalmat. Egy idegen hatalom próbálja meg felülírni a belső rendet, megkérdőjelezve az ottani kultúrát és értékeket, amik által patológiás ellenválasz fog kialakulni.
A harmadik esetet, a higiéniát nem tárgyaltam a muszlimok esetén, mert abban tipikusan mi szenvedünk. A higiénia nemcsak autoimmun betegséget, hanem gyenge immunrendszert is okoz. Az immunrendszer erősségét például meghatározza az, hogy gyerekkorban mennyi kórokozóval találkozott. Ha kevéssel, akkor később a kórokozókat nem fogja felismerni, és simán megölik. Például Afrikában sok helyen teljesen természetesek a maláriaszintű betegségek, és kb. a lakosság 90%-a átfertőződött vele, itt meg kiirtanák a fél kontinenst. Ugyanez volt a helyzet az indiánokkal, amikor Európából behurcolták a himlőt.
Na de, mi történik akkor, ha ez a bizonyos rend, amit eddig emlegettem, felbomlik? Lehet az antalvali nem ezt mondja, de ekkor alakul ki a rák. A DNS tulajdonképpen egy bilincs a sejteken. Megmondja minden sejtnek mivé kell válnia, hogy kell élnie, mit kell termelnie, hogyan kell működnie, kivel kerülhet kapcsolatba, hányszor szaporodhat, mikor szaporodhat, mikor kell meghalnia. Szinte a felsorolt dolgok közül mindegyikre van egy speckó szabályozó módszer a DNS-ben. Például az ún. protoonkogének sejtosztódást idéznek elő, míg az ún. tumorszuppresszorok megölik a sejtet, ha eljön az ideje. Ha egy sejtben a szervezet úgy találja, hogy megszegi a DNS törvényeit, és elkezd "önálló, szabad életet élni", akkor odamegy a többi sejt és megöli. A DNS nagyrészét ugyanis nem lehet önkényesen átírni, az következményekkel (a sejt pusztulásával) jár. Ennyi. És a szervezet vígan él tovább.
Na de, mi történik akkor, ha a sejtek szabadságra tesznek szert? Hiszen a szabadság jó dolog. Persze, ezt a rákos sejtek is így gondolják. Védik ám minden eszközzel a szabadságukat, és mást se csinálnak, csak tömik a fejüket. Szegények tényleg azt hiszik, hogy a szabadság jó, mert fogalmuk sincs, hogy ezzel elpusztítják a szervezetet, és így ők is el fognak pusztulni. Nekik nem a pusztítás a céljuk, hanem a növekedés, a gazdagodás, az evés-ivás. Egyszóval a rákos sejtek szimplán önzőek, csak magukért élnek, és csak a jóllakottság számít nekik. Nem teljesítik azt a kötelezettségüket, amit egy normális sejtnek teljesíteni kéne, hiszen ők szabadok. Egyetlen dologgal lehet őket rábírni valamire, és az az evés. Ha többet akarnak enni, vagy ha piszkálják őket az immunsejtek, akkor olykor-olykor elkezdenek olyan anyagokat szekretálni, ami megkönnyíti a túlélésüket: például gyulladást okozó anyagokat, amik felfordulást keltenek a szervezetben, vagy például érképző anyagokat, amikkel a környező normális sejteket becsapják, és ráveszik őket, hogy az ő önző érdekeiket szolgálják.
Ha bármilyen hasonlóságot fedeztél fel a rák és a nyugati civilizáció között, az csak a véletlen műve. Mi nem vagyunk rákos sejtek, mert végtelen szabadságra is lehet társadalmat és szervezetet építeni...
Hogy kapcsolódik ez a melegekhez? Igazából sehogy, vagyis csak részben. Ez a meleges dolog, meg úgy egyébként az elmúlt 100-150 év azt mutatja, hogy a mi civilizációnkban a "DNS" már visszafordíthatatlan károkat szenvedett. Nincsen egy olyan stabil értékrendszerünk, ami megrendíthetetlen és amire egy tartós együttélést lehet alapozni, anélkül hogy a szervezet teljes pusztulásával néznénk szembe. Nem azt mondom, hogy azt az ilyen hülyeségek, mint a melegházasság hype-olása okozta. Ez már csak hab a tortán. Régen, az ókorban, ha egy idegen városállamot elfoglaltak, akkor az volt az első, hogy túszul ejtették a királyt. De ezzel még nem volt vége, mert a városállam és a nép szuverenitása nem a király kezeiben volt, és ezzel még nem győzték le őket. Lerombolták annak az istennek a szobrát is, aki a város védelmezője és törvényeinek írója volt. Úgy tartották ugyanis, ha ez az isten meghal, a kultúra eltűnik a semmiben. Később egy filozófus ezt ki is mondta: csak azt a civilizációt győzték le végleg, aminek megölték az istenét.
Szóval lehet, hogy a muszlimok morbid és fura autoimmun betegségekben szenvednek, de nem kéne rajtuk röhögni. A mi betegségünk sokkal senyvesztőbb, gonoszabb és kétségbeejtőbb végkimenetelű.
Aztán most lehet rajtam röhögni, meg tükrözni, meg hasonlókat mondani, hogy túl sokat képzelek a dolgokba és pesszimista vagyok, de már Buddha szerint sem az volt a pozitív gondolkodás, hogy nem vesszük észre a rossz dolgokat, hanem az, hogy a rosszban is meglátjuk a jót. Én még nem tudom, mi ebben a jó. De azt tudom, hogy túl sokan félreértelmezik a pozitív gondolkodást, és inkább ignorálják az egyértelmű fenyegetést.
|
