Minden ami tudomány

[atka94]

sztem viszont nem lehetetlen hogy " csak  úgz világok alakuljanak ki, mivel elméletileg végtelen sok párhuzamos dimenzió létezhet (vagyis világ)
és (sztem) minden alkalommal amikor valaki döntést hoz, ami megváltoztathatná a dolgok menetét annyi új világ születik, ahány féle képpen dönthetett volna valaki, vagyis 'kipróbálódik' minden lehetőség. sztem az időutazás, nem  csupán az időben, hanem a dimenziók közötti utazást is jelenti  <- végülis arra jutottam hogy ez úgy ahogy van marhaság.

[Saphira]

Olvasd már el az előző hszeimet és értelmezd légyszi...

[vash21]

Az a baj, hogy teljesen off, amiről beszéltek, mert ez nem filozófia, hanem kozmológia...^^

Egyébként a semmivel kapcsolatban: Szerintem olyan, hogy semmi nem létezik. A semmit általában valaminek a hiányára/megszűnésére használjuk. "Volt ott egy asztal, de elvittük, mostmár semmi nincs a helyén." Ha pedig hiány lép fel, akkor már nem semmiről, hanem hiányról beszélünk, valamiféle negatív létezésről, ami pedig egyértelműen nem semmi.

A filozófia eredetileg Görögországból származik... Az első filozófusok - a görögök - pedig nem más kérdésekkel foglalkoztak, mint a tökéletes állam megalkotása, a világ és élet lényege és a világ keletkezése. Ha szerinted az, amiről most beszélnek, nem tartozik a világ keletkezéséhez, akkor sajnállak.

Olyanok vagytok, mint azok az autósok, akik városban 50 helyett 70el mennek. Indokolatlanul agresszívak...

Namost. Ha a világ és élet lényege a filozófia, akkor azis az, amikor elmegyek sz*rni. A világ keletkezésének fizikai dilemmáival a kozmológia nevű tudomány foglalkozik. Ha ez filozófia lenne, akkor nem lenne olyan, hogy kozmológia. Egyébként a filozófia pont a nemfizikai kérdésekkel foglalkozik inkább (nézz utána Kantnak, mint írtam), mert ami a mérhető, bizonyítható dolgokkal foglalkozik, azt tudománynak hívják.
A filozófia az filozófia, a kozmológia meg kozmológia. Szerintem ez így logikus, a filozófiát mostanság elég tág fogalomnak tekintik... A görögök a világ kialakulását inkább a létezés értelmezésének kapcsán kutatták, ráadásul holmi szingularitás-elméletek elég nehezen egyeztethetők össze többféle istenhittel. Ők nem a fizikai folyamatot boncolgatták, hanem mint a létezés mivoltában játszott szerepét.

[Gabor-sama]

Elméletileg létezik időutazás, sőt ennek egy bizonyos formáját (nem egész pontosan az időutazást, de egy aprócska részletét) minden nap tapasztalhatjuk. Meg is magyarázom: gondoljatok csak a Napra. A fény a Naptól a Földre 8 perc alatt érkezik meg. Vagyis amit látunk, az a Nap múltja.
Nemrég volt erről egy dokumentumfilm, sajnos nem tudtam megnézni, de még úgy is ismétlik.

Az meg, hogy visszatérjen valaki a múltba, anélkül, hogy bármit megváltoztatna szerintem nem lehetséges. Véleményem szerint, már azzal megváltoztatjuk a múltat,ha csak minimálisan is, hogy egyszerűen csak megjelenünk. Pl: Ha én most visszatérnék, mondjuk 1945-be, akkor már azzal változtattam a dolgokon, hiszen akkor még meg sem születtem, ergo nem lehetnék ott.

Viszont most kezdtem bele egy könyvbe és az egyik kérdés nagyon megfogott. Ha volt már, akkor bocsánat, de azért leírom, mert kíváncsi vagyok a véleményetekre: Irányíthatja-e a hatalmat a jó, vagy a hatalom szükségszerűen romlott?

Szerintem ez egy igen összetett kérdés, de én amondó vagyok, hogy a hatalom előbb utóbb romlottá tehet, hiszen ki ne szeretné, hogy egy kicsit a maga javára hasznosítsa. És onnantól már csak az akaraton múlik, hogy képesek vagyunk-e leállni. Ugyanakkor segíthetünk másoknak is, mondjuk véget vethetünk egy évszázados ellentétnek vagy hasonló. Vagyis tényleg a hatalom irányít, vagy mi magunk dönthetjük el, hogy mit kezdünk vele.

[Count Adyn]

Az irányíthatja-e a hatalmat a jó kérdésről én azt gondolom amit Gandalf mondott :

"I dare not take it. Not even to keep it safe. Understand, Frodo. I would use this ring from a desire to do good... But through me, it would wield a power too great and terrible to imagine."

szóval nem, főleg hogy az hogy "Jó" csak egy viszonyítás, önmagában nem definiálható.

[Slane]

Irányíthatja-e a hatalmat a jó?

Mi a jó? Mi a rossz? Nézzük meg pár szélsőségen, a dolgokat. II. Vlad, akit később Tepesnek neveztek el több ezer embert húzatott karóba, törököket, és bojárokat egyaránt. Gondoljunk bele, hogy Vlad akkori területe vajmi kevés volt egy Magyar királysághoz, vagy egy még nagyobb Oszmán birodalomhoz képest. Természetes, hogy meg akarta védeni a birtokait, hogy azt akarta, hogy a vajdaságából végül egy szuverén állam válhasson, ő pedig egy dinasztiát alapozhasson. Elítélendő tettei miatt? Mátyás nagyobb farok volt, mégis nemzeti hős (lásd Vitéz János és Szilágyi Mihály esete)
A jó kapcsán inkább beszéljünk közjóról, mert sokkal jobban fedi a valóságot. Mivelhogy mindenkinek más a jó.
De ez meg megint csak viszonyítás kérdése, meg példák végtelen felhozatala.
Caesar ki akarta terjeszteni Róma hatalmát, Róma jól el is volt, a többi provincia meg éhezett. Közjó van? Nincs. De hát, egy ekkora birodalomban, ráadásul az ókorban ez elérhetetlen volt, ráadásul még ott voltak az irigy patríciusok ugyebár (Cassius, Brutus).
Nagy Sándor ki akarta terjeszteni a tudomány határait, meg akarta szüntetni az idegengyűlöletet, a Makedón királyság mocskosul gazdag lett. Közjó megvan? Meg. Mégis meghalt, ráadásul kortársai vagy féltek tőle, vagy utálták mint a sz­­art.
István király? Rájött, hogy a magyarság nem élhet meg többé pogányként Európa közepén, olyan ellenlábasok mellett mint Bizánc vagy a Német-római császárság. Felvette tehát a kereszténységet, leszámolt a pogány nagyurakkal, kegyetlenül példát statuált. Eredmény: Magyarország még mindig létezik, közjó? Hát valószínűleg a hospesek és a német lovagokon kívül az egész ország rühellhette, mert akkor még nem látták, hogy ezek a törekvései megmentik Magyarországot attól, hogy valamelyik birodalom bekebelezze. És nézd meg most ő is nemzeti hős.
És ezek még csak a nagy uralkodók voltak, mindannyian előre vették a népük jólétét mégis szinte egyiknél sem volt közjó, vagy egyszerűen nem szerették őket. A pénzéhség meg, az uralkodók körében, modern találmány. De ha végignézel az utcán egy embert biztos látsz majd Che Guevara-s pólóval mászkálni, miközben az öreg egy eszméletlen nagy farok volt, aki ugyancsak több száz emberrel példát statuált. Vagy ott van Castro, aki ugyancsak egy rosszarcú ember, de megteremtette a szuverén kubai államot (az más kérdés, hogy még a kubaiak nagy része is utálja).

Konklúzió: A hatalom irányítója lehet "jó" érdek (itt: egy nemzet megmaradására való törekvés) és mégis sokféleképpen értelmezi ezeket az utókor. Természetesen lehet önös érdek is, de hát mindenki a saját életét éli, a saját képességeivel. Egyedül mi ítéljük meg ezeket a dolgokat, tévesen. Egy napjainkban előforduló dolog: Anglia egy államot hozott létre a zsidóságnak Palesztina szívében. Jót tettek ezzel a zsidóknak, viszont a palesztinok szerintem élvezettel néznék ahogy análisan megerőszakolná egy polip ennek az ötletnek a kiagyalóját.
Túlságosan végletekbe gondolkodsz. Sosincs jó vagy rossz.

[Gabor-sama]

Lehet, hogy végletekben gondolkodtam ennél a kérdésnél, de azért ha jól megfigyeled odaírtam, hogy elég összetett kérdés, hiszen a hatalmat többféleképpen is értelmezhetjük, lévén mindannyiunknak megvan a saját értelmezése a dolgokról.

Egyébként azzal egyetértek veled, hogy minden megítélés kérdése.

[vash21]

Szerintem a hatalom önmagában véve nem jó vagy rossz. Például Rómában is, meg a Görögöknél is sokáig gond nélkül ment minden, és nem a még nagyobbra vágyás vezetett a végükhöz. Hanem például az irigység, vagy a bizalmatlanság. Az, hogy valakinek hatalom kerül a kezébe és azt hogy használja csak rajta múlik, alakulhat jól is, inkább azzal van baj, amit ez generál...önmagában véve szerintem nem lehet rossznak elkönyvelni a hatalmat...

[Slane]

A görögöknél jól ment minden? Athénnál jah, jó kis demokrácia. Jah nem, csak addig amíg állt valami jó kis háború mögötte ami pénzelte, amúgy szegénység meg éhínség. A városállamok egymás ellen harcoltak, meg ott volt a perzsa birodalom is. Jah hát végül is jól ment minden.

[vash21]

Nem említettem demokráciát. A hatalomról volt szó, az pedig az abszolút anarchiát leszámítva mindenütt van. Azt mondtam, hogy a görögöknek ment jól egy ideig, az, hogy közben kiket henteltek éppen, itt nem számít. Ismétlem, egy ideig! Az, hogy őket is megtámadták nem a vezetőik hibája volt.

Kissé elsiklottál a hszem mellett, legalábbis nem a mondanivalójára reagáltál, ezt leszámítva részben jogos...^^

[Slane]

A demokrácia az a hatalom megosztása a néppel. A hatalom hat ki az életmódra, te pedig azt írtad, hogy a görögöknek jól ment ami nem igaz. Demokrácia, hatalom ide vagy oda az emberek éheztek a nagyobb városokon kívül, ha nem volt háború a hatalom mögött.



Mivel a Pü fiókod megtelt így ide írom számodra Ritka:

Boldog kritikákban, tudásgyarapításban, szeretetben gazdag Születésnapot kívánok  Hosszú és boldog életet! 

[vash21]

"Ha nem volt háború a hatalom mögött." De amikor volt, akkor jól ment. És én azt mondtam, hogy a görögöknek jól ment akkor, nem pedig azt, hogy nem háborúztak. Az ő szempontjukból ment jól, nem másokéból. Az ő szempontjukból az a hatalom jó volt, más kérdés, hogy a háborús fél kevésbé örült.

[atka94]

Saphira baz+..

Olvasd már el az előző hszeimet és értelmezd légyszi...

Az addig ok hogy leírtad a véleményed... lehet hogy nem hiszed el de el is olvastam. VISZONT nekem nem kell a te hszedből kiindulni mert ide mindenki a véleményét, teóriáját írja le, szóval én a tiedtől fügetlenül, egy másik elméletet is írhatok... elolvastam az elméleted. Értelmeztem is, de nem értek vele egyet
röviden és érthetően: le se sz@rom h te mit írtál attól az én elméletem nem fog megváltozni.
U.I am meg lehet hogy hülyeség, amit írtam, sőtt biztos, de ez jutott eszembe kb fél perc gondolkodás után  -.-"

A jó vs hatalom kérdésről meg annyit hogy kezdetben lehet hogy mindenki jó célra akarja használni a hatalmat, de ez szvsz egy idő után mindenkinek a fejébe száll és elkezd olyan dolgokat tenni ami inkább az önös érdekeit szolgálja, mint a jót.

[melich3]

Gondolkodtatok már azon, hogy mi az élet értelme? 

[boci555]

Az, hogy meghalsz!
Amúgy+ Nemigazán...
Nem azért van élet, mert az jó, vagy, mert rossz, hanem azért van, mert kialakult.
Az életet nem találta ki senki, az csak egy fizikai-kémiai folyamatok után egyre fejlődő természetes jelenség.

Ez attól is függ, hogy mit értessz az "élet" szó alatt.
*Hiába, mert mindenki mást gondolhat ez alatt. *