Jiijo jó kis sketch. Bár én szívesen látnám színesben is.
vzsombi a rajzolás is olyan, mint hangszeren játszani.A kulcsszó:GYAKOROLNIGYAKOROLNIGYAKORLNI!!!
Az pedig alap,hogy szeretsz rajzolni.Az már nagy segítség.
Szerintem pedig,ha úgy érzed fejből nem megy,vegyél magad elé egy képet,s az alapján indulj el.(ez legalább nem egyenlő a kopizással,mellesleg én is így szoktam bizonyos dolgok rajzolását elsajátítani)
Sokan esnek abba a hibába,hogy egyből Leonardo Da Vinci-vé akarnak válni.Márpedig odáig egy kicsit hosszabb út vezet,igaz ez egyénenként különböző. (van akinek gyorsabban megy,másoknak meg lassabban)Sokan ezért adják fel olyan hamar,mert nem sikerül egyből úgy,ahogy eltervezték.
Ha már erről van szó, akkor jobb az hozzáállás miszerint:csak azért is olyan leszek mint Leonardo Da Vinci!
Így már a cél lebeg a szemed előtt,ez pedig arra ösztönöz,hogy minél több erőfeszítéssel gyakorolj,és mindent meg is tegyél a siker érdekében.
Ide tartozik az is,hogy ne egyből valami óriásit akarj alkotni.Kezdd az alapokkal!(egyszerű eszközök,egyszerű figurák stb.) Én is így kezdtem,( igaz azóta rajzolok mióta az eszemet tudom,de ez most az animés stílusra vonatkozik )
s bár még nagyon van még hova fejlődnöm,azért ha összehasonlítom az egy évvel ezelőtti és a mostani képeimet,azért látok rajtuk változást pozitív irányba is. Mivel ez sikerélmény, tovább hajt hogy még jobb legyek.
Hidd el ha valami összejön,az nagyon nagy mértékben inspirál a haladás felé.(ez nemcsak a rajzolásra vonatkozik)
Az pedig nem baj,ha apránként nagyobb és nagyobb célokat tűzöl magad elé. (hányszor esett meg velem,hogy nekiültem rajzolni,erre úgy eluntam magam,mert semmiféle újdonságot nem sikerült rajzolnom)
Sokszor fontos a tanulmányrajz is. Ez hasonlóképpen működik mint a kép alapján készült rajz, de ez legalább 3D-s.
Ha pl. egy gyümölcskosaras csendélet az alanyod,az különösen jó,mivel jól lehet érzékeltetni a gyümölcsök egymáshoz viszonyított arányát.( persze ez bárminél működik ami nem önmagában van)
Azonkívül érzékeltetni kell az árnyékokat,a színeket, mi világosabb mi sötétebb, ( grafitrajz esetében) így ez a legjobb gyakorlási módszer a tónusozásra, a térbeliség érzékeltetésére.(azonkívül nyugtató hatású,számomra legalábbis
)
Rajz órán sokféleképpen rajzoltunk térbeli alakzatokat (csonkolt testeket,vonalak összekötésével készült rajzokat)
de ahhoz ott kellett lenni
.
És még,ha élőlényekről van szó,ezzel kapcsolatban is bővíteni kell az alap biológiai tudásunkat.(pl.hogy a fej 7-szer fér bele az egész testbe stb.) Ehhez elegendő ha először egy kicsit "magadat" tanulmányozod.(azért nem kísérleteznék másokkal mert,nem egyszer megesett,hogy az illető elkezdte: "mit bámulsz?"
)
Ha van mire építkezni minden sokkal könnyebb.
Ami még a rajztanárunk dilemmája,hogy ne határozott durva vonalakkal dolgozzunk,hanem halvány "kereső vonalakkal"s ha rátalálunk arra ami nekünk megfelel,azt emeljük ki.(hát ez nekem sose ment,és az sem hogy nélkülözzem a radírt
) Persze ez már csak fölösleges idegtépés
.
Az én képességeim ennyiben merülnek ki,de azért remélem valamit azért csak-csak segíthettem.