Lámpás, nem a lustaságot és a tunyaságot értettem a társadalmi probléma alatt, hanem azt, amit gman tökéletesen példáz. Ez a "nem érdemes harcolni, nem érdemes a hazát védeni, mert ez szar ország" mentalitás.
De egyébként meg vannak olyan csoportok ahol meg a vadászat, vagy akár a másik ember megevése a felnőtté válás alapköve, szóval ennyi erővel bevezethetnénk azokat is.
Ne forgasd ki a szavaimat. Nyilván vannak ilyen törzsek, de ez alapjáraton nem összeegyeztethető a nyugati kultúrával. Én ezt arra értettem, hogy bizonyos országokban így tekintenek rá, nem szükséges rosszként. És ez fölöttébb méltányolandó és tisztelendő, mert a háttérben a társadalmi helyzetet is leképezi.
Tíz, húsz, vagy akár harminc év után senki nem fog emlékezni arra, amire kilenc hónapig erőltették, főleg ha utána nem is foglalkozott vele legalább havi szinten. Én már most nem emlékszem arra, hogy hogyan kell felkötni normálisan egy törött kart, vagy hogyan kell nyomókötést csinálni, pedig fontos dolog és anno elég rendesen megtanultam. És még nem is volt olyan régen, csupán négy éve.
Kilenc hónap alatt nagyon sok információt le lehet nyomni az ember torkán. Én sem hittem volna el, ha nem tapasztalom meg egyetemen.
Illetve legalább van halvány fogalmad a törött karról és a nyomókötésről. Máris jobb, mintha azt sem tudnád, mi fán terem. Olyan ez, mint az újraélesztés: összeesik valaki az utcán, aztán a fél város köré sereglik, de mindenki a biztonságos távolságot megtartva, mutogatva osztja az észt. Pedig nem válna a társadalom kárára, ha megtanítanák, mi tévő legyél, ha valakinek ellövik a lábát, eltörik a keze, lezuhan valahonnan, szívrohamot kap, elüti az autó, stb. Nem kell rögtön mindenkinek orvossá válnia, csak egy kissé, halványan emlékeznie, mi is a teendő.
viszont még mindig fenntartom hogy a "törvénytisztelő" állampolgárnak miért kéne akár x hónapig olyan kötött szabályzásban élnie (még ha nem is olyan "durva" mint a szoc. rendszerben) mint annak aki embert ölt!?
Senki sem beszélt ilyen szabályozásról. Már elég sokan leírták, hogy teljesen más jellegű rendszert képzelnek el.
Ja, felesleges azokra rábízni a haza védelmét, akik hivatásosként csak ezzel foglalkoznak évekig, zavarjunk ki a frontra fiatalokat pár hónapos kiképzésnek nevezett valami után, biztosan visszaverik az ellenséget.
A katonáskodás a hivatásos katonák dolga, a haza védelme pedig mindenkié. De a haza védelme nem azt jelenti, hogy kiállsz a frontra és ölöd az ellenséges katonákat. Nyilván ez a mai rendszerben nem is működik, mert már nem a középkorban meg az első világháborúban vagyunk, és az ország nagy részét egy nagyobb katonai támadás ígyis-úgyis térdre kényszerítené. Gerillázni persze lehet, Vietnamban be is jött - kérdés, hogy mennyire kivitelezhető az Alföldön.
Itt különböző helyzetekre, katasztrófákra való felkészítésről beszéltünk (legalábbis én), sokkal inkább hangsúlyozva a sérültek ellátását, városokban menekülés, rejtőzés kidolgozását, ellátás pótlását és szállítását, terepismeretet, tájékozódást, túlélést nehezebb (akár erdei terepen). Mert ma, ha elkezdenének bombázni, mindenhol akkora fejetlenség lenne, hogy elképzelni is rossz. Persze egy idő múlva biztos stabilizálódik a helyzet, de jobb felkészülten indulni, mint várni a csodára.
a EU-ban mekkora esély van egy háborús helyzetre
Ja, mondod ezt úgy, hogy 20 éve még egy elég durva háborús konfliktus volt pont a szomszédban. Nyilván nem fog háború kirobbanni egyik pillanatról a másikra, de te, mint kisember, nem feltétlenül tudhatod, hogy milyen politikai-gazdasági helyzetek vannak a háttérben. Molotov-Ribbentrop-paktumot sem tárták ország-világ elé, bár sokaknak nem esik le történelemtanulás közben, hogy e szerződések nagy része az akkori nyilvánosság előtt ismeretlen volt.
Persze nem jövök most az összeesküvés-elméletekkel, meg a hülyeséggel, hogy rettegjen mindenki, mert mindjárt kitör a háború, hiszen nem lenne igazam. De az 1867-1914-es boldog békeévekben sem gondolta volna senki, hogy a látszólag rózsaszín felhő után milyen vihar szakad rájuk.
A durva személyeskedéseket az előző hozzászólásokban meg remélem, majd kimoderálja valaki.
Milyen személyeskedés?
Gdat, én egyébként nem utasítom el a menekülést bizonyos esetekben. Sokszor ezzel sokkal többet lehet segíteni a hazának, mint holtan egy lebombázott épület alatt. De akkor a menekültek ne felejtsék el a lobbit, a világ emlékeztetését és a magyar kultúra ápolását, meg a hitet, hogy újraépíthetik az országot.
(Manapság egyébként is a lobbi dönti el a háborúkat. Az nyer, akinek nagyobb a hátszele.)
Ha viszont valaki úgy menekül el, mintha mi sem történne, majd ugyanúgy folytatja unalmas kis életét valamelyik másik országban, arra sem gondolva, mi lehet itthon, na az már szánalmas.