A betegségek a hús és az egyéb állati eredetű termékek fogyasztásából ered.
Ez szar dolog, hogy húsfogyasztástól beteg leszel, és végül hamarabb halsz meg mint nélküle.
Akkor most zárjuk ki a húst.
Nem betegszel meg és tovább élsz. Csökken a halálozási ráta, és ezzel fordítottan növekszik a népesedés.
Van sok milliárd ember akik a nagy sokaságuk miatt az egyén már nem tudja ellátni magát.
Jó eltudja, de csak mint elszigetelt esetek. 7 milliárd beszélő hús próbáljon meg önellátó életet élni. Termeljen gabonát költséget, csak és kizárólag önmaga és a családja részére, gyűjtögessen bogyókat, szedjen gyümölcsöt, vadászon. Nem azt mondom, hogy lehetetlen, de valószínűnek tartom, hogy sokkal jobban megsínylenék a Föld erőforrásai, a mai létszámmal.
Szóval azért a nagy növényfogyasztás is tehet a húsipar kegyetlenségeiről.
Menjünk vissza az időben: ókor, középkor.
Gabona termesztés. Az elvetett mag csupán alig több mint kétszeresét hozta. Ha már háromszoros volt a termény, akkor a paraszt véreset pisilt lányos zavarában.
Jó pár mai szántóterület akkor még jobbára alkalmatlan volt földművelésre, vagy éppen a klíma nem tehette lehetővé. Az ilyen helyen állattenyésztésből éltek. Állattenyésztés szempontjából a terület eltartó képessége közelebb van a fixhez.
Vissza a növénytermesztéshez. Sok "jó kis" találmány mint például a nehézeke, a vetésforgó a trágyázás, a nemesítés, növelte a terményhozamot, tehát több embert tudott ellátni a terület.
Nehézeke. Az ember nem igen tud vele önerőből szántani. Kell oda az állati erő.
Vagyis az állatok igába hajtásában közben jár a növénytermesztés. S persze azt az igásmarhát a végén ugyanúgy megették.
Nos akkor a növekedő terményhozam által növekedett a népesség. Na de a növénytermesztés nem volt így se egy fix hozamú élelemforrás, hiszen ott volt az időjárás szeszélyei és a kisebb a ngyobb klímaváltozások. Volt hogy nem termett annyi gabona, mint kéne. Há kénének új szánók. Vágjuk ki az erdőket, csapoljuk le a mocsarakat. Itt az új szántó lehet vetni! Szóval nem is tudom, hogy ezzel hány állat élőhelytét tettük tönkre?
Szóval, ha a fő élelem forrásunk a mezőn legeltetett birkáknál maradt volna, akkor valószínű, hogy jóval kevesebb lenne a népsűrűség, s nem kényszerülnénk a nagyüzemi húsfeldolgozásra.
-------------
A világméretű éhezés fő oka a húsfogyasztás.
(Mert) A világ gabonáknak 65%-az állatok etetésére megy el.
Használjuk ezt az éhezők etetésére, had nőjön még tovább a népesség, had legyen még több éhező.
Mert ugye az ember egy idióta beszélő húsként veri a mellét, hogy megáll a sziklán, megél a jég hátán, megél a sivatagban. Nagyon zord körülmények, de azért csak a csak megél ott egy két ember. De aztán megy oda sok hülye, követi a vezérmarha példáját, de aztán a nagy sokaság már nem tud ott megélni a sziklán, és éheznek, meg betegek lesznek és meghalnak.
S aztán valaki azt mondja: Te ott ki földet műveled, termelj már több gabonát én megveszem tőled, és eladom a sziklán éhezőknek. S a gazda többet termel, és a sziklán is megél az ember. Aztán látja más is, hogy mily sokan mégélnek a sziklán és még többen költöznek a sziklára. Aztán a gazda termeljen még többet, vessen be nagyobb területet.
S a szikla embere azt mondja: unalmas a sok gabona hús kell ide a gyomorba.
S akkor a gazda elkezd állatot tenyészteni, hogy legyen hús. Nadehát nincs legelő hol egyék a marha, hisz azt már felszántotta marha. Etessík a jószágit gabonával. De ahhoz már megint több hely kell, és hová rakjuk a jószágit, hisz a legelőből szántó vala. Zárjuk bé a jószágit, elég a lába alá 2 négyzetméter akkor már nem dől el.
Örülhet a szikla népe, hogy húst és gabonát ehet egész évben.
Eleve ott kezdődik, a probléma, hogy az ember nem tudja kezelni saját szaporulatát. Más élőlény sem, de helyettük megteszi a természet, vagy az ember, ha már a hústermelés is szóba esett.
Ha pl egy egymilliós lakosú területen hirtelen meghalnak ezren, akkor az emberek bepánikolnak, jaj éheznek betegek, meghalnak, etessük és gyógyítsuk meg őket.
Ott vannak az elmaradottabb országok, ahol egy családon belül születik legalább nyolc gyerek. Régen fele sem élte meg a felnőtt kort, de aztán a nyugat hő aktivistái kikúrálták őket s lett sok éhező. S aztán egyes országokban igen sok lett az ember, hát valahaogy csökkenteni kéne. India: heréltesd i magad, és kapsz egy biciglit (vagy mikrót, vagy tv-t, nem tudom már)
Kína egy család, egy gyerek. De aztán meg megfojtják a lánygyermekeket, mert csak a fiú viszi tovább a családi nevet.
A fickó szemszögéből nézve, megértem az okokat, ami a veganizmus mellett szolnak, de ezek az okok az én szememben csupán sajnálatos melléktermékek.
Valljuk be az egész egy ördögi kör, akár jobbra akár balra fordulunk. S már túl kegyetlen, túl radikális lenne mindent visszabillenteni rendes kerékvágásba.
Egy videó tőlem is, ami részben alátámasztja a kusza gondolataimat, s részben valószínűnek tartom, hogy megerősíti a vegánokat is az életszemléletükben.
ui: A veganos filmnek még csak úgy a 2/3-ánál járok szóval lehet érvelni, hogy úgy alkotok véleményt, hogy meg se néztem, de azt már nem mond hatjátok, hogy meg se nézem.