Vita topic (kulturáltan vili?)

[STM]

A tyúk alatt nem tyúkot értettem, szerintem ezt inkább átvitt értelemben kell értelmezni. De a te gondolatmeneted is helyes.

[Loah]

Loah, a 2es pontod az tetszik. Az 1essel is javarészt egyetértek, bár a bibliai részhez hozzátenném, hogy a keresztény értelmezés szerint a dolognak semmi köze a zsidókhoz, hiszen a Biblia egyetemes. Természetesen amennyiben az ember nem keresztény, ezt nem is kell elfogadnia.
3as pontodhoz annyit, hogy ezek azért nagyon elméleti dolgok még. Igazából lehet hogy elméletileg lehetséges, de ahogy te is írtad, necces, hogy ez megvalósítható e. Én ezért válaszoltam inkább nemmel.
6os szintén jó.
5ös ponttal nem értek egyet. Elvben simán lehetséges a hatodik érzék egy Isten nélküli, teljesen materialisztikus világban is, biológiai alapon. Valami nagyon ritka mutáció például. Ehhez nem értek, majd Szafi elmondja lehetséges e az ilyesmi, ha lesz hozzá kedve. Én magam, bár hiszek Istenben, úgy gondolom, hogy ha van is hatodik érzék, annak nem feltétlenül kell közvetlenül Istentől erednie, lehet egy ritka, de természetes emberi képesség is, ami csak annyiban ered Istentől, amennyiben bármi más is.

"keresztény értelmezés szerint a dolognak semmi köze a zsidókhoz, hiszen a Biblia egyetemes"
Ilyet csak a hozzá nem értő emberek mondanak. A Biblia (nagy részének, tekintsünk el az Újszövetség pár könyvétől) korában az egyetlen Istenhívő vallás a zsidó volt. Az Ószövetségben "a kiválasztott népként" szerepel, gyakorlatilag ők a "főszereplők".
Ettől függetlenül én a teremtéstörténetről írtam, ami tényleg a zsidók eredetmondája.

Kicsinyke segítség: (lehet, hogy semmire sem jó, de háát. )
- Ószövetség: a zsidók ÉS a keresztények hisznek benne.
- Újszövetség: CSAK a keresztények hisznek benne.
Ezeket sokan keverni szokták, ezért is írttam le.

Tényleg?
És a muszlimok miben hisznek?

A muszlimok a Koránt fogadják el, ami nagyrészt a zsidók szapulásáról szól.

gman, te mi a francról beszélsz?

Aki kicsit is ért a teológiához, az tudja, hogy az Ószövetségben és az Újszövetségben nem ugyanaz az Isten szerepel, teljesen más a személyiségük.

Ez inkább pszichológiai téma, mintsem teológiai. Ugyanarról az Istenről van szó, csak más-más képet ír le sok teljesen más korban, országban élő ember. Kis érdekesség: most voltunk Törökországban, a karácsonykor egy török nyelvű, evangélikus istentiszteleten vettünk részt. Allahnak hívják ott is Istent - ilyenkor felmerül a kérdés, hogy akkor most hogy is van ez az egész?

Saphi hosszú elemzésére: a baromi nagy különbség a történelmi és vallási mítoszok között az, hogy mikor keletkeztek. Az Ádám és Éva sztorit bőven az ókorban jegyezték fel, kérdés hogy előtte hány száz évig járt a szájhagyomány útján.


Emellett szerintem Isten valami olyan erő, amit mindenki máshogy fog fel és értelmez (pont ezért vetem el a vallásokat).
Ezzel hasonlóan vagyok én is, csak én pont az ellenkezőjét érzem: minél több vallást és gondolkodásmódot meg akarok ismerni, hogy kialakíthassam a saját "igazamat".

Ez egy fogós kérdés. Szerintem az első, mert ha feltételezzük Isten mindenhatóságát, akkor feltételezhetjük azt is, hogy úgy teremtett meg minket, hogy azt mi sosem fogjuk megérteni.

Ez igaz, viszont, ha nem is értjük Istent, és fogalmunk sincs, hogy ki ő és mi ő, akkor a ma létező istenképek csupán az ember alkotásai. Azaz tulajdonképpen mindkét állítás igaz, egy kicsit elvont fogalomként kezelve.

Ezzel teljesen egyetértek, azért nem írtam le ezt a részét is, mert nem tudtam pontosan megfogalmazni.

Neutrínó.

   

Ezt most mindenki nagyon szereti hangoztatni, a gond az, hogy általában fogalmuk sincs mit takart és mi a jelentősége a felfedezésnek (nem rád értem, hanem a többségre).

Direkt nem mentem bele részletekbe, hiszen nem vagyok túl jártas a témában - valószínűleg nem is leszek. A lényeg, hogy egy általánosan elfogadott elmélet úgy tűnik, hogy mégsem annyira igaz, mint ahogy gondoltuk.

[Saphira]

Tényleg?
És a muszlimok miben hisznek?

A muszlimok a Koránt fogadják el, ami nagyrészt a zsidók szapulásáról szól.

Ezt valójában iróniából kérdeztem, és nem vártam rá választ. Ugyanakkor, ezt ugye te sem gondolod komolyan? Szerinted érdekelte volna a középkorban az arabokat egy Jeruzsálemben dekkoló, pár ezres zsidó közösség? Emellett nagyon feltűnő, hogy legtöbben a mai helyzetből indulnak ki, de nem nagyon ismerik a Koránt. Pedig míg az sokkal jobban megtűr más vallásokat, sőt, kimondja, hogy mások vallása nem megsérthető, addig a Talmud egyenesen azt hirdeti, hogy minden goj elpusztítható és tönkretehető. Akkor melyik az erőszakosabb?
A dzsihádot is sokszor keverik, pedig annak eredetileg egy része az önmagunkkal folytatott háború volt, melyben megérthetjük Allah üzenetét, másik része pedig valóban ellenség elleni harc, az azonban soha nem torkolhatott területfoglaló erőszakos háborúba, csupán a vallás védelmét szolgáló védekező háború lehetett.

A muszlimok soha nem terjesztették olyan erőszakosan a vallást, mint például a keresztények. Szaladin idejében a háborúk célja az arabok egyesítése volt, míg a török időkben nem vallási, hanem területi okokból indultak a hadjáratok, az elfoglalt területeken pedig viszonylag nagy volt a vallásszabadság (ez tette például lehetővé Magyarországon is a reformáció gyors terjedését).

A mai robbantgatásoknak, öngyilkos merénylőknek meg inkább politikai okaik vannak, mintsem vallási. Emellett mindez kétoldalú: a zsidók is éppúgy szapulják őket, mint fordítva.

Allahnak hívják ott is Istent - ilyenkor felmerül a kérdés, hogy akkor most hogy is van ez az egész?

A muszlim földeken mindenki Allahnak hívja Istent, mivel egész egyszerűen arabul az annyit jelent, hogy isten (amit a törökök átvettek). Mi is istennek hívtuk az előző vallásunk istenét is, meg a keresztény istent is, sőt annak hívunk szinte mindent. Vagy például ott van a Boldogasszony, amely eredetileg a régi magyar vallás egyik szelleme, nagy hatalmú lénye volt, s amelyet a papok nem tudtak kiirtani a köztudatból, ezért egész egyszerűen összemosták Szűz Mária képével. Ezért már azt is Boldogasszonynak hívjuk... (vagy hívják, én nem).

Amúgy Törökország jó hely.

Saphi hosszú elemzésére: a baromi nagy különbség a történelmi és vallási mítoszok között az, hogy mikor keletkeztek.

Vallási mítosz is keletkezhetett akár a Gesta Hungarorum korában is, szóval ez így nem pontos. Inkább az a különbség, hogy az egyik megtörtént eseményt magyaráz, a másik pedig valami megmagyarázhatatlanra és ismeretlenre próbál magyarázatot találni. Attól, hogy Ádám és Éva története sokáig járt szájhagyomány útján, nem jelenti azt, hogy egy kis igazság is van benne, szemben a legtöbb történelmi mondákkal.

[Loah]

Egy pillanatig sem akartam védeni a zsidókat. Sokkal jobban meg tudom érteni az arabokat/muszlim vallásúakat, mert sokkal emberségesebb világképük van, mint akár nekünk, akár a zsidóknak.
A dzsihádról: ez igaz, csak az a baj, hogy szó szerint benne van a Koránban az "egy igaz hit terjesztése minden eszközzel, akár fegyverrel is" mondat, amit előszeretettel alkalmaznak is a szélsőséges iszlamista mozgalmak. Viszont ezzel a témával eléggé feszegetjük a fórumszabályzat határait, ezért hagyjuk is - úgyis hasonlóan gondolkozunk erről (is).

Az "Allahosdiról": Igen, egyértelműnek tűnne, de furcsa, hogy a keresztyén országokban honosították a Jahve nevet - ellentétben a mohamedán példával.

Azért a Gesta Hungarorum és az Ádám és Éva keletkezése között eltelt egy legalább ezer év, ami barátok között is rohadt sok idő . Egyébként már maga a történet milyensége sem engedné meg, hogy több történelmi bizonyítékot írjanak bele - tekintve, hogy az ember teremtésekor nem lehet például uralkodókra utalni. Ahogy viszont te is írtad,  tartalma összhangban van a tudomány jelenlegi állításával - többet nem is hiszem, hogy nagyon foglalkozni kéne vele, hiszen ez nem egy esszé, hanem Isten hatalmasságát szemléltető történet.

[Aes Sedai]

"keresztény értelmezés szerint a dolognak semmi köze a zsidókhoz, hiszen a Biblia egyetemes"
Ilyet csak a hozzá nem értő emberek mondanak.

Ilyet meg csak az mond, aki feleslegesen kötekedni akar. A hivatalos keresztény tanítás azt mondja, hogy a Megváltás egyetemes, minden emberre vonatkozik. Az Ószövetség pedig annak története, ahogy a világ eljutott Krisztusig. A zsidók az Ószövetségben ugyan valóban mint a kiválasztott nép jelenik meg, ezt azonban a kereszténység meghaladja. Innentől kezdve értelemszerű, hogy a zsidóknak ez a fajta kiválasztottsága is elvész, az ószövetségi történetek részben szimbólumszerűvé válnak, szereplők zsidó mivoltának a jelentősége jóval visszaszorul. (Ettől eltérő véleményen vannak az un. keresztény cionista szekták, akik továbbra is szószerint értelmezik a kiválasztottság mítoszát, és ezt egyeztetik össze a saját nem zsidó keresztény mivoltukkal. Hogy ezt hogyan teszik arról őket kérdezd.) Természetesen azt én se tagadom, hogy ettől még ez a vallás, és benne a teremtés története zsidó eredetű, és magán a kereszténységen is erősen meglátszanak az európaitól idegen, sémi vonulatok. Továbbá a Biblia korában is voltak más monoteista vallások, legalábbis a mazdaizmus már létezett akkor, és talán a Mithras hit is, bár ennek utána kéne néznem. És vannak is olyan vélemények, hogy a zsidó vallás fejlődésére ezenek nagy hatása is volt.

Ja, és hogy a dolog még bonyolultabb legyen, természetesen voltak és vannak is olyan áramlatok a kereszténységben, akik tagadják az Ószövetséget. (ti. hogy azt az ember és Isten új szövetsége végleg hatályon kívül helyezte, és csak az Újszövetség könyvei számítanak.) Ez azonban mindig is nagyon marginálisnak számított.

A dzsihádot is sokszor keverik, pedig annak eredetileg egy része az önmagunkkal folytatott háború volt, melyben megérthetjük Allah üzenetét,
...
A mai robbantgatásoknak, öngyilkos merénylőknek meg inkább politikai okaik vannak, mintsem vallási. Emellett mindez kétoldalú: a zsidók is éppúgy szapulják őket, mint fordítva.

Ebben azért nincsen teljesen igazad. A dizshád eredetét illetően valóban igazad van, azonban ez az évszázadok során átalakult, java részt politikai indíttatásra ugyan, de a mai fundamentalista iszlámnak már szerves, és vallási része a térítő háború. A fanatikusok vallási okokból robbantanak. Legalábbis maguk a merénylők igen, sokuk írni-olvasni se tud, nem hogy politizálni. Egyszerűen hisznek benne, hogy ez a jó. A vezetőik már más kérdés persze.

míg a török időkben nem vallási, hanem területi okokból indultak a hadjáratok, az elfoglalt területeken pedig viszonylag nagy volt a vallásszabadság (ez tette például lehetővé Magyarországon is a reformáció gyors terjedését).

Ezért még nem kell szeretni őket. A muszlim vallás tiltja az igazhitűek adóztatását, ezért a török hódítóknak nem is volt célja a térítés, mert akkor nem lehetett volna adó formájában kirabolni az alávetetteket.

[Saphira]

a keresztyén országokban honosították a Jahve nevet

Ez most érv, ellenérv, példa vagy mi? Ennyi erővel nem honosították sem a japánok, sem a kínaiak, sem az indiánok, sem a bantuk. Ugyanakkor egy keresztény népről sem tudok, ami istent jahvénak nevezi, kivéve pár érdekes felekezetet, de ők is tulajdonnévként használják, nem pedig köznévként, ahogy azt a törökországi keresztények is teszik.

Azért a Gesta Hungarorum és az Ádám és Éva keletkezése között eltelt egy legalább ezer év, ami barátok között is rohadt sok idő.

Azt írtad, hogy a vallási és történelmi mítoszok közötti különbség, az, hogy nem ugyanakkor keletkeztek. Erre válaszoltam én, hogy a gesta hungarorummal egy időben is keletkezhetett történelmi mítosz, azonban az akkor is el fog térni a vele egy időben született gestától. Szóval nem értem, hogy jön egymáshoz a Genezis és a gesta hungarorum között eltelt pár ezer év, és hogy ennek mi a jelentősége.

tekintve, hogy az ember teremtésekor nem lehet például uralkodókra utalni

Dehogynem lehet, sőt tökéletes politikai eszköz lenne valaki hatalmának bebetonozására.

Ahogy viszont te is írtad,  tartalma összhangban van a tudomány jelenlegi állításával

Mikor írtam ilyet? Egy szóval sem mondtam, hogy összhangban van, annyit mondtam, hogy írnak benne olyanokat, amelybe bele lehet magyarázni a valószínűsíthető igazságot (bár azokba is csak nehezen). Ez viszont nem jelent semmit, figyelembe véve, hogy a nagy része meg hülyeség. Én azt úgy értettem, hogy ezek a teremésmítoszok az emberek világról szóló akkori gondolatait és tapasztalataikat foglalják össze, és ezekkel együtt próbáltak valami magyarázatot találni a világ létrejöttére. Ezek viszont egyetemes felfogások voltak, és nem a csodálatos, megkérdőjelezhetetlen Bibliában hirdette ki Isten. Egyébként pont a genezis az, amely szerintem legjobban eltér a tudomány jelenlegi állásától, szemben más népek teremtéstörténetével, amely nagyon is modernnek tűnik.

és benne a teremtés története zsidó eredetű

Valójában nem az. Vagy csak akkor az, ha a kereszténységet is mondhatjuk magyar eredetűnek. Sokkal inkább egy, vándorlások folytán más népektől összeszedett kevert világnézetet mutat.

A vezetőik már más kérdés persze.

Akkor csak én vagyok egy naiv idióta, aki azt hitte, ha valaki odamegy egy írni sem tudó, műveletlen hottentottához, hogy ölje meg Barack Obamát, mert ő tetteivel ellent mondd a világ törvényeinek, akkor az politikai indíttatású. Lehet, hogy maguk a robbantgatók mást hisznek, de a mögötte álló személyek célja politikai. Egyébként is, itt a Koránról volt szó, abban meg évszázadok óta ugyanaz van leírva.

de a mai fundamentalista iszlámnak már szerves, és vallási része a térítő háború

A Korán egyébként egyenesen tiltja a térítést.

Ezért még nem kell szeretni őket. A muszlim vallás tiltja az igazhitűek adóztatását, ezért a török hódítóknak nem is volt célja a térítés, mert akkor nem lehetett volna adó formájában kirabolni az alávetetteket.

Ki mondta, hogy szeretni kell őket. Ez megint paranoiának tűnik.
Egyébként, legtöbb ország adóztat. Sőt, még a keresztények is adóztattak keresztényeket. Szegény kirabolt alávetettek.
Meg, - már megbocsáss - de ha így gondolkodunk, akkor nem kell szeretni senkit. Például a németeket sem, elvégre a korai kilencedik századtól a huszadik század közepéig nagyrészt a németek elleni háborúk tette ki a magyarok foglalkozását, mert ők nagyon szerettek ám keresztbe tenni a magyaroknak - biztos nem tudták túltenni magukat Viborádán.

 

[Aes Sedai]

Akkor csak én vagyok egy naiv idióta, aki azt hitte, ha valaki odamegy egy írni sem tudó, műveletlen hottentottához, hogy ölje meg Barack Obamát, mert ő tetteivel ellent mondd a világ törvényeinek, akkor az politikai indíttatású.

Nem vagy naiv idióta, legalábbis én ilyet nem mondtam/tételeztem fel. És mivel nem vagy az, talán pont ezért nem tudod elképzelni azt, hogy valaki vallási indíttatásból adjon ki egy ilyen parancsot, anélkül, hogy ebben bármilyen politikai tartalom lenne. Lehet valaki egyszerűen simán hisz abban, hogy mondjuk az Obamás példánál maradva, az említett elnök maga az Antikrisztus, és ezért vesznie kell. De ezzel nincs semmi célja azon kívül, hogy megszabadítsa a világot az Antikrisztustól. Elmebaj? Az. De ettől még létezhet. És igen, emellett vannak, akik politikai célokat követnek. Ők az okosabbak ebben a játszmában. (Az okosság persze nem jelenti azt, hogy valójában jót akarnak, csak a céljaik eléréshez másokat használnak fel, és ehhez van eszük. Ettől a céljuk még lehet baromság.)

Ki mondta, hogy szeretni kell őket. Ez megint paranoiának tűnik.
Egyébként, legtöbb ország adóztat. Sőt, még a keresztények is adóztattak keresztényeket. Szegény kirabolt alávetettek.
Meg, - már megbocsáss - de ha így gondolkodunk, akkor nem kell szeretni senkit. Például a németeket sem, elvégre a korai kilencedik századtól a huszadik század közepéig nagyrészt a németek elleni háborúk tette ki a magyarok foglalkozását, mert ők nagyon szerettek ám keresztbe tenni a magyaroknak - biztos nem tudták túltenni magukat Viborádán.

Itt senki se mondta, hogy szeretni kell őket. Ez csak úgy kibukott belőlem, mert az un. "nemzeti oldalon" akad jó pár iszlamofil, ez kezd divatba jönni manapság, egyes helyeken. Ne vedd magadra. Amúgy nem lep meg, hogy ellenpéldának pont a németeket hozod fel. Nem az első vitánk ez már ebben a dologban. Szeretni meg nem muszáj senkit se. Vannak népek akiket szeretek, vannak akiket nem. A törököket pl nem különösebben kedvelem, de ugyanakkor tisztelem is, amiért ekkora birodalmat tudtak építeni.

[Micsudi]

Tudom hogy amiről beszélni akarok az eléggé kényes téma, de szerintetek mi fog történni akkor ha kishazánkban beállna az államcsőd? Milyenek lennének a mindennapok? Mi az ami megszűnne? Mekkora áremelkedések lennének? Képesek lennénk túlélni? Annyi mindent olvastam és hallottam. Kíváncsi vagyok a ti véleményetekre is.

[heo]

Szerintem ez legfőképpen attól fog függni, hogy az ország melyik részén laksz.

Mindenesetre nem hinném, hogy olyan békés lesz, mint az Izland által már megtapasztalt.

Viszont szerintem már elég régen be kellett volna jelenteni az államcsődöt, meglátásom szerint egyszerűbb lenne újrakezdeni nulla államadóssággal és egy új valutával, de mivel nem vagyok közgazdász így nem látom a hosszútávú következményeket, szóval lehet, hogy csak a vágy beszél belőlem.

Egyébként én úgy tudom, hogy okai alapján megkülönböztetve több típusú államcsőd is van, szóval megkérdezném, hogy te milyen államcsődről beszélsz, mert, ha a fizetésképtelenség miatt bekövetkezett államcsődről, akkor az még messzebb van, sőt lehet, hogy sosem jön el.

Szerintem ez csak, akkor következhetne be, ha továbbra is a forint marad meg valutánknak vagy, ha nem adunk ki új erősebb forintot, ha jól tudom a románok is ezt csinálták a Lei-el.

[Ishida]

Ha államcsőd lenne, még azt is reálisnak látom, hogy felosztják Magyarországot a környező országok részére. x'D(I know, that was a really bad joke... )

[Aes Sedai]

Nehéz belátni, hogy mi lenne. Sokfelé hallani, hogy igazi "világvége" lenne belőle, élelmiszerhiány, energiahiány, fegyveres konfliktusok stb. Hogy az ország a régóta meglévő törésvonalak mentén szétszakadna teljesen. Szerintem ezek azért túlzó képek, nem teljesen lehetetlen egy ilyen kimenetel, de nem is ez a legvalószínűbb. Önmagában a fizetésképtelenség még nem vezetne el ide. A legnagyobb baj az lenne, hogy semmit se tudnánk külföldről behozni, valuta hiányában. Ma pedig gyakorlatilag mindent külföldről hozunk be. (Kedvenc példám a szlovák tej a magyar boltokban. -.-) A következményeket tekintve az a legfontosabb kérdés, hogy át tudnánk e állni önellátásra és ha igen, mennyi idő alatt. Ha működne egy önfenntartó gazdaság, akkor talán még jól is járnánk ezzel az egésszel. (Persze a dolog ennél bonyolultabb, hiszen van amiből nem lehetünk önellátóak, most elsősorban az alapvető élelmiszerekre gondoltam. Bár akár megújuló technikák segítségével még az energiafüggőségünket is csökkenthetnénk.)

[STM]

A kárpátmedence, de még konkrétan a magyarországi terület is kivételesen gazdag természeti erőforrásokban. Tulajdonképpen azon kevés ország egyike vagyunk,a minek elméletben nem okozzna gondot a teljes önellátás, persze a megfelelő felkészültséggel.
Mondjuk az energia kérdésre a válasz szerintem az, hogy dobnjunk össze egy-két működő fúziós atomreaktort, és probléma megoldva. De a maghasaadás sem olyan csúnya dolog, csak okosan kell vele bánni.

[Micsudi]

Elméletileg 25 millió embert képes az ország ellátni élelmiszerrel, de a mezőgazdaságunk a mélyben van sajnos. Fűszerpaprikát és paradicsomot tejet és húst is külföldről hozatunk be   Ám hosszútávon tényleg az tenne jót ha képesek lennénk az önellátásra, az egyéb energia gondokat pedig pont az élelmiszer exportjával és a szénbányáink megnyitásával érhetnénk el. A fegyveres konfliktusok és polgárháborús állapotok a legijesztőbbek ebben az egészben, meg hogy a közüzemi ellátás és a rendvédelem, a közlekedés megszűnne ...

[Aes Sedai]

Elvben Magyarország valóban szinte teljesen önellátó is lehetne. Van uránunk, meg kéne még egy atomerőmű. Meg persze dúsító. (Ez az önvédelmi képességeinket is jelentősen erősítené. ) Szén is van még, azt is ki lehetne szedni. Hosszabb távon meg az alternatív energiaforrásokat is ki lehetne aknázni. A mezőgazdaságban is vannak lehetőségek bőven. Ha most jelenleg egy normálisan működő ország lennénk, ami utoljára valamikor 2002ben voltunk, akkor neki lehetne állni, hogy eljussunk ebbe az önfenntartó állapotba, mondjuk 20-30 év alatt. Ehhez képest itt van ez a mostani  totálisan elgatyásodott ország, és időnk se nagyon van. Így nehéz lenne bármit is kezdeni. Na meg alkalmas vezetők is kénének ehhez. Illetve inkább vezető. De ebbe ne menjünk bele.

Élelmiszer export pedig szintén működhetne, ha lenne normális mezőgazdaságunk. Persze az EU-t kéne hagyni a fenébe, és csak olyan országokkal üzletelni, akik energiahordozókat, és ásványkincseket tudnának nekünk eladni. (Oroszország pl.) Mindenki mást meg agyon vámoltatni, ha bármit be akar ide hozni.

[Saphira]

Én nem támogatnám, hogy nagyon ráálljunk az élelmiszerexportra, mert az nagyon kiszámíthatatlan. Az élelmiszer nagyban függ az adott évi terméstől, és ha az egész ország gazdasága erre épülne, nagy sokk lehetne mondjuk egy - az utóbbi években tapasztalt esős időszak.
Emellett a magyar ember hajlamos úgy gondolkodni, hogy csak neki van jó földje, meg jó termése. Ezt én inkább Nagy-magyarországra használtam volna, amely egyedüli egységként testesítette meg körülbelül egész Európát - azaz nagy folyóktól, tengerparton át hegyekig és kitűnő termőföldekig, alföldekig megtalálható volt minden.
A másik meg, hogy mezőgazdasága más országoknak is van, és ez az, amely a legkönnyebben "megalkotható". Adott válság esetén, ha esetleg az országok megpróbálnának protekcionizmusba temetkezni, az első amit lépnek, az a saját termékek vásárlása, és mivel földje és mezőgazdasága a legtöbb országnak van, így a mezőgazdaságra építkező országok nagyon-nagyot bukhatnak.

Emellett valóban lehet Oroszország és Ukrajna felé kacsintgatni, de nem szabad elfelejteni, hogy még léteznek az ottani nagyon jó termőföldek, csernozjom talajok.

Magyarországnak már egyszer nagy fejlettségi hátrányt kellett behoznia a mezőgazdaságra épülő piac miatt, így én inkább azt mondanám, hogy a mezőgazdaságunkat ne az exportra, hanem a hazai vásárlási erőre építsük. Sokkal szerencsésebb lenne az ország, ha mondjuk technológiai újításokra, illetve gépjárműgyártásra állna rá. Persze tudom, hogy talán ez az egyik legnehezebb, például a hozzáértő emberek hiánya miatt, de Magyarországon így is nagyon sok ötlet születik (legtöbb egyetemeken), amely eltűnik a süllyesztőben, vagy más külföldi cégek vásárolják meg.

Emellett ezek pont "egzisztencia-ágak", ahol igen is fontos, milyen hírnevet szerez valaki (lásd, például az Apple, ami lassan már bármilyen szart kidobhat, még akkor is minőségi márkának tekinti a tömeg nagyja). Ugyanakkor szerintem idővel megtérülnének a fáradozások, ugyanúgy, ahogy megtérültek például Japánnak is.

Meg nem mellesleg ez munkát adna az értelmiségi réteg egy jó nagy részének (biológusok, fizikusok, informatikusok, mérnökök, vegyészek), és az egyszerű népnek is, szemben a mezőgazdasággal, amely csupán nagyon szűk rétegnek nyújtana munkalehetőséget, és nem oldaná meg a munkanélküliséget.