Ugyan abba a hibába estél mint amit próbáltunk leírni a régi jó játékok topikban, ne mai szemmel nézd ezeket a klasszikusokat, hogy az ember feljfogja és átérezze, hogy mitől nagyok ezek a játékok akkor kellett velük találkozni, mostanra már messze nem nyújtják azt.
Nem estem bele semmilyen hibába. Én úgy készültem erre a játékra, hogy ez nagy klasszikus, mely később kultuszjátékká vált. Ebből arra következtettem, hogy akkor nekem tetszeni fog, mert szeretem a régi játékokat is. Én is Prince of Persián, Pac Manen meg Super Marión nőttem fel, szóval tudom mit jelent az amikor egy játék régi és szórakoztató. De mivel régi, ezért leadtam két igényt vele szemben. Ez pedig a regénybeillő történet elvárása, a grafikus igények elvárása, úgyhogy maradt a szórakoztatás. Elvégre ennek az a dolga.
A kezdő szituáció és úgy maga az egész kivitelezés nagyon érdekes volt, és ez egészen a játék végéig maradt is. A pajzsharc és a tankos rész kiemelendő, és akkor rá is csodálkoztam hogy ilyesmi valakinek 1991-ben már eszébe jutott. Aztán mikor a végére értem, több hatalmas kérdés is felmerült bennem a játékkal kapcsolatban. A cselekmény ugye az, hogy Lester átkerül egy párhuzamos (?) világba, amit furcsa teremtmények laknak. Ezután elfogják, és elviszik egy bázisszerű erődítménybe, ahol rabszolgamunkát végeztetnek a világban élő - feltehetően csúcs - civilizáció tagjaival megegyező küllemű lényekkel. Okés. De a játék azzal végződik, hogy elhagyjuk haverunk társaságában a környéket, talán magát a várost is. És nagyon sajnáltam, hogy nem derült ki, pontosan mi is ez az egész? Tehát miért nem szabadítottuk föl a népét, amikor egyedül elég sok őrt tettünk ártalmatlanná, és egy csomó vezetéket szétrobbantottunk? Vagy miért nem repültek utánunk rögtön, amint elhagytuk a területet egy sárkány hátán? Nem az volt a gond, hogy a játék befejezése nyitva hagyja a szálakat. Hanem hogy ebbe sokkal több minden belefért volna, mint amit Chahi végül benne hagyott, ezért is éreztem a játékot olyan iszonyatosan rövidnek.