Nemtom, ki hogy van vele, de én nem akarok meggyulladni a nyílt utcán és spontán elégni, csak mert összetalálkozott a tekintetem egy görög félistennel.
Katsu szavaira reagálva.
Ez most kicsit megütötte a szemem, vagymi:
még nem rég vagyok fórumon, nem nagyon ismerem a gondolkozásmódotokat, ezért is lehet, [...], és hát szeretnék beilleszkedni.
Öö... akkor te most úgy vagy ezzel a beilleszkedéses dologgal, hogy új vagy, előbb kitapasztalod ki mennyit képes elviselni, ami után már picit bedühödik, esetleg elkezdi ráncolni a szemöldökét nemtetszésében, miután pedig megtudtál mindent, ami kell, átalakulsz egy olyan lánnyá, aki mindenki kedvében jár, nem mond ellent a véleménye senkiével, és így tovább? Ez nagyon nem jó.
Én soha nem akartam olyan lenni, amilyennek elvileg lennem kellett volna, és emiatt általában kilógtam a sorból mindig. Most például mindjárt lemegyek, és teleeszem magam minden földi jóval, amit a hűtőszekrény adni tud nekem, mermérne?
Most így búcsúzom az evéstől, amiben egy ideig nem lesz részem. Amúgy elvileg este kilenc után, legalábbis lefekvés előtt pár órával tök nem egészséges enni, de még rágondolni se! Vagy ha ki akarok röhögni az utcán egy tramplit, akkor teli torokból megteszem. Volt már ilyen, és futás lett a vége.
(Nekem persze.
) Néha nyers vagyok, és a finomkodó emberek, akik közé mostanában bejárok, ezt nemigen tolerálják. De hol érdekel engem? Miért erőszakolnék magamra egy olyan tulajdonságot, ami nem passzol hozzám?
Én jelenleg pont azon dolgozom, hogy megszabaduljak ezektől a felvett jellemvonásoktól, amelyeket eddigi 20 évem során magamra erőltettem, csak hogy befogadjon a társadalom, az osztályom, a tanáraim, a családom. Minden olyan tényezőt hajítok ki az ablakon, aminek nincs helye bennem. Nem lesz könnyű meló, és biztos vagyok benne, hogy akár évekig is eltarthat a procedúra, de megéri. Már nagyon, nagyon rég éreztem késztetést valami iránt ennyire.
Hopp, vissza hozzád, Neidra.
(Ja, amúgy tetszik a neved, mondtam már? Hogy ejted? (: ) Szóval, ha jót akarsz magadnak hosszú távon, márpedig fiatal révén, létező révén hosszú távban vagy kénytelen gondolkodni, szerintem ne akarj megfelelni másoknak, ne akarj senki kénye-kedve szerint élni, lélegezni, véleményt nyilvánítani, érezni, gondolkodni, egyszerűen csak tedd azt, amit tenni akarsz, mondd azt, amit ki akarsz mondani, és még sok hasonló bölcs dolgot képzelj ide, mert nekem most nem jut eszembe más.
Jaa, meg a másik:
Csakhát kos vagyok és elég hamar felkapom a vizet, előbb beszélek/írok minthogy gondolkoznék..
Ez a kosok átka
Kikérem magamnak, mint kos nő! Lehet, hogy lobbanékonyak vagyunk, lehet, hogy ragyogóak és elbűvölőek, és az is lehet, végtelenül szenvedélyesek az élet bármely területén, de! vagyunk olyan eszesek, hogy mielőtt fellobban haragunk lángja, felmérjük a terepet. Én legalábbis előbb gondolkodom, hogy megéri-e, aztán robbanok. De akkor nagyot szólok. Vala.
Amúgy nem mintha hinnék ezekben az asztrológiás cuccokban, de félelmetes néha, hogy a leírásaik mennyire passzolnak hozzám, de például az összes többi már egyáltalán nem.
Úgy látom, Kallen értékeli az elcsépelt humoromat.
Ja, és Ted Mosby egy buz.... hát, egy buzi, mondjuk ki tisztán és érthetően.
Rosszul vagyok a hülye fejétől. Barney, na ő már más kategória.
Csak kár, hogy ő tényleg az, áá.
Ú, és ha már ennyire belemerültünk az ideálba, kinek van, kinek nincs, kinek mi, mekkora (khm, persze, hogy a körömágy hosszára gondolok, kérem!
), meg hasonlók. Ilyen kifejtőst rég nem láttam ebben a témában. (: Csak hajrá. Kezdjétek nyugodtan.
