Tegnap fullra ki lehettem készülve, mert az még hagyján, hogy négykor keltem fel (
), de utána egész nap Narutot néztem. Még Sabaku is elkezdett aggódni értem, de akkor most jelentem, hogy még élek, és úgy tűnik, nincs semmi bajom.
Viszont megnéztem a Boruto moviet. Nem a világ legjobb filmje, de esküszöm, igazi felüdülés volt a Naruto utolsó száz fejezete után.
Végre teljesült az álmom, és Sasuke értelmes emberként viselkedik. Nem csak értelmesként, ő az egyetlen normális az egészben.
Naruto teljesen elcseszett apa lett, aki egész életében ül az íróasztala mögött, leszarja a gyerekeit, és még az érzelmeit sem képes kifejezni feléjük, ha kell. Szegény gyerekkel egyedül Sasuke törődik, ő lesz a mestere.
Boruto meg Saláta sem idegesítő, bár azért Borutot néhányszor tökön rúgtam volna.
Salátának Naruto a példaképe, Borutonak meg Sasuke, és amikor vitáztak, hogy ki a jobb, a harmadik csapattársuk közbeszólt, hogy az ő szülei szerint Sasuke az egyetlen riválisa Narutonak, de azért az ő szülei mindkettejüknél menőbbek... és akkor megkérdezték, hogy kik is a szülei, de nem válaszolt. És a néma csend után leesett, hogy BAZZEG ENNEK OROCHIMARU AZ APJA.
Oké, ez már egy szar húzás volt, de amúgy jó fej a srác.
A végén meg Sasuke odaadja Borutonak a fejpántját, ami visszautalás a manga utolsó fejezetére, amikor mondja Narutonak, hogy ezt megtartja addig, amíg végleg el nem rendezik ezt az egészet egymás között...de inkább befejezem, mert kezd égő lenni, meg Aes is átzavar a másik topicba.
----
Ja, és Noe, köszi a kérdést.
Ötöst kaptam amúgy, bár elég forrónak éreztem a talajt a lábam alatt. Előttem egy tokker (külföldi) srác felbaszta a tanárt azzal, hogy a katéter ablációt az artéria femoralison át, az aortán keresztül csináljuk, és nem lehetett meggyőzni, hogy nem így van. Leállt vitázni a tanárral negyed óráig, amíg ki nem b*szták a francba.
Én meg kihúztam egy tételt, ami ne volt benne a tételsorban, úgyhogy nagyon mélyről, agyam legsötétebb bugyraiból valahogy előkapartam a régi élettanos tudásom, de aztán átterelődött a téma a tüdőembóliára (ami szintén nem volt tétel
), és csak a Sors vigyázó kezén múlott, hogy abból pont jó vagyok.
Komolyan megörültem, amikor kérdezte az EKG-jeleit (mert ugyan bele sem néztem az EKG-ba), az egyik rezidens csaj lelkesen elmondta valamelyik gyakorlaton, hogy QIII/SI/T-inverzió, Jobb-tawara szárblokk, jobb kamrai terhelés, és hirtelen, mint parázsból pattant szikra lobbant fel bennem ez a rejtett tudás.