Létezik olyan, hogy egy 18 évesnek Alzheimer-kórja legyen? Tegnap is, ma is felkeltem 9-kor és úgy elgondolkodtam, hogy nekiálltam teendőimnek, majd 11-kor jutott eszembe, hogy elfelejtettem reggelizni.
Pedig farkaséhes voltam. Azért ez nevetséges.
Tudom, hogy szétszótt vagyok, de ez már....
Bár van a modell-Alzheimer, ahol nem elfelejt az ember dolgokat, hanem eszébe sem jut semmi.
Anya szerint ki lett dobva egy halom olaszos papírom a szórólapokkal együtt, amik a konyhaasztalon voltak. Véletlenül tettem oda a szóbeli érettségis anyagaimat, és mivel kb. az összes tananyag azokon volt, elment a kedvem a tanulástól. Mondjuk minek aggódom az olasz miatt.
Két hét múlva vège az érettségiknek, aggódni sincs kedvem. Már tudom, hogy csak Pécsre vehetnek fel, a tavalyi ponthatárok alapján éppen lecsúszom az Elte pszichológiáról. Ezzel kb.csak az egóm sérült, mert igazából nincs is kedvem odamenni, de azért király lett volna 439 pontot összeszedni.
A szüleim meg nem akarják, hogy Pécsre menjek. Szóval most nem tudom, hogy szomorkodjak, mert csalódást okoztam, vagy örüljek, mert nem kell mennem Pestre. Attól függetlenül, hogy nem szeretnék, tudom, hogy egyszerűbb lett volna Pesten, és azt is tudom, hogy, ha nem akartam volna zsigerből lecsúszni róla, akkor jobb lett volna az érettségim. ( Legfeljebb 438 pontom lehet. ) Ponthatár-csökkentésben nem reménykedem, a matekom ugyan csapnivaló, de átlagban nem lettek olyan rémesek, mint amennyire féltek tőle.
