Könyvek, képregények

[Kazekage sama]

Dehogynem, elég rövid ideig volt halott.

[rondár]

No, elemzés A világ szeméről, Az Idő Kereke első részéről.

Olvasás közben úgy éreztem magam, mintha egy rég látott cimborám ült volna mellém, és elkezdett regélni egy véget nem érő történetet. Mert ha össze kéne foglalnom pár szóban A világ szemét, ez lenne az eredmény: egy végtelen történet első fejezete. Már a sorozat alaphelyzete („Az idő kereke forgásával megismétlődnek a korok, mégis mindig máshogyan.”) is ezt mutatja. Robert Jordan nagyon erőteljes nyitányt írt a tizennégy kötetes The Wheel of Time-hoz. Önmagában is kerek (badumm css) az első rész, de simán folytatható.

Az elején egy Tolkien-utánzatnak tűnik a békés falusi néppel, akiket lerohan a Sötét, de aztán folyamatosan szivárognak bele új, kortárs elemek. Ilyen például a napjainkban is jelentős multi-kultúra témája, a xenofóbia, a vallási fanatizmus…. Ezek jelen vannak napjainkban is, éppen ezért nem fog sokáig idillinek és tökéletesnek tűnni a WoT világa. A Fény Gyermekeit például kedvem támadt volna tarkón billenteni egy szeneslapáttal.

Hamar kiderült számomra, hogy Jordan nem írta meg újra A Gyűrűk Urát, csak a lökéshez volt rá szüksége. A szereplőkre nagyobb hangsúlyt fektetett, mint Tolkien, így akit zavart A Gyűrűk Ura fekete-fehérsége, az megnyugodhat. Itt a főhősök rájönnek, hogy a régmúlt nagy idők meséinek hősei a valóságban keményen megfizetik a happy end árát, a bölcs varázsló karakter kialakulását pedig szélsőségesen feminista varázslónők gátolják meg őrült fanatikusokkal egyetemben, akik a „ha nem velünk, akkor ellenünk vagy” filozófia szerint élnek. És mivel senki sincs velük, ezért mindenkit ellenségnek látnak. Hmm… honnan is ismerős ez nekem?

A tökéletességtől viszont elégé messze van, és sajnos a fel-felbukkanó hibák hatására csökkent a lelkesedésem a kötet végére. A világ szeme remekül bemutatja, hogy miért jó és miért nehéz egyszerre high fantasyt olvasni. Jó, mert egy hosszú, elképesztő utazásra visz kalandokkal és remek szereplőkkel, és nehéz, mert a világleírásokat töményen tolja az arcodba, gyakran a cselekmény kárára. A történet nem egyenletes. A közepe tájékán például lelassul, és a központi cselekmény szemszögéből kevésbé jelentős részletek és becsúsznak. Az olvasó nem érti ezeket a részeket a kötet olvasása alatt, csak akkor fogja, ha a korábban jelentéktelennek hitt szereplők később visszatérnek, és fontos szerepük lesz a történet alakulása szempontjából. Ehhez viszont a többi kötetet is el kell olvasni. A high fantasyk jelentős része nem csak az olvasót szórakoztatja, hanem kéri türelmét és alázatát, hogy kísérje végig a hősöket egy nagy kalandon, mely nem csak nekik lesz zökkenőkkel teli. Ezt pedig – minden negatívumával együtt – tisztelem ebben a zsánerben.

A The Eye of the World érezhetően a nyitása egy gigászi kalandnak, melyet egy ideig még szeretnék folytatni. Három könyv van meg a sorozatból, remélhetőleg addigra beindul a menet, mire a The.Dragon Reborn végére érek. =)

[Aes Sedai]

A Világ Szeme mikor lassul be? Én ott ezt nem éreztem. A nagy belassulások majd a 4-5 könyvtől kezdődnek, ott néha tényleg gáz, és nem nevezhető műfaji típushibának, inkább RJ grafomániájának, ami bizony sokszor a sorozat rovására megy. És RJ szereplőmániás. Imád új karaktereket bevezetni, ezeket később újra és újra elővenni, akár egy jelenet erejéig. Nem sokból lesz igazából fontos szereplő, de a világnak ez mégis jót tesz, számomra ez mindig is sokkal élőbbé tette az egészet, mint a legtöbb hasonló könyv epizódszeplői. Itt mindenkinek van neve, mindenkinek van valami kisebb-nagyobb története, amit RJ elmesélésre méltónak ítélt. Lehet a fő cselekmény szempontjából nem lényeges, de a világnak része, mint ahogy a mi világunk sem csak a fontos emberekről szól. A később valóban rossz belassulások sem az új szereplők állandó elővétele miatt lesznek.

Ami a világleírások folyamatos "nyomatását" illeti, hát ez tényleg egy high fantasy sajátosság. Végülis a műfaj maga is a kidolgozott világ köré épül, amiben a szereplők elhelyezkednek, ez a legalapvetőbb tolkieni hagyomány. Már korábban is említettem, most is mondom, az agyadat Gemmel regényekkel pihentesd WoTozás közben. Ott minden az ellenkezője. Egy nagyon fekete fehér világban egy nagyon nem fekete fehér hős kalandjai, mindenki más mellékes.

A Fény Gyermekei tényleg kis pöcsök, de lesz ott még keverés bőven, főleg szegény Perrinnel. De majd meglátod, ez még odébb van. A második részben megismerheted a Seanchan nevű népet, és máris más leggyűlöltebb csapat lesz számodra, ebben biztos vagyok.

Az első három a legjobb egyébként, jó lesz ez így, ezt egybe nyeld le, mint Michelle Wild a .... na jó, hagyjuk, szóval ezeket egybe kell olvasni, szünetet utána tarts. A harmadik meg az egyik legjobb az összes kötet közül.

[rondár]

nem nevezhető műfaji típushibának

Ahogy eddig megfigyeltem, a legtöbb fantasysorozat, melynek kötetei vastagabbak 400 oldalnál, a sorozat pedig hosszabb négy résznél, hajlamos "felesleges" kötetek kitermelésére. Sokan gúnyolódnak azzal, hogy a fantasyírókat karakterszámra fizetik, mert az valahol már gyanús, hogy az epic fantasy alapműveknek egy jelentős része tíz köteten túlhízik, és/vagy mindegyik vastagocska.

A Világ Szeme mikor lassul be?

Mikor azokkal a karakterekkel kezdett el foglalkozni, akik nem érdekeltek. De legalább volt benne jó néhány epic pillanat (plusz sírva röhögős). Még így is sokkal eseménydúsabb, mint a Sötét Torony ötödik része, szóval nem panaszkodom. Talán csak az a probléma, hogy annyira sok jót mesélt mindenki erről a sorozatról, hogy az elvárásaim túl magasra kerültek. A következő kötet biztosan jobban fog tetszeni. Most már tudom, mire kell számítani. 

Az első három a legjobb egyébként, jó lesz ez így, ezt egybe nyeld le, mint Michelle Wild a

Legalább a könyv topicot kíméljük már meg a pornószínésznőktől.

Az a baj velem, hogy én nem tudok egymás után féltéglákat darálni. A világ szeme sok energiámat elfogyasztotta, így mindenképpen rövid sztorikat kell most olvasnom, hogy visszatérjen. És bár tetszett a könyv, annyira nem éreztem epicnek, hogy ráfüggjek a többi kötetre. De nyugodj meg, nem hagyom félbe (ha már ki lett fizetve...).   

[Aes Sedai]

Pedig az első hármat egyben kell. Csak úgy a jó, bele fogsz bolondulni abba, hogy ki kicsoda ha sokat halogatod a folytatást. xD

[Destroid]

Nu, ez honnan van?

[Shiro]

WoT spoiler.
Nagy hajtóvadászat 2. könyv második fele  Mivel látom páran olvassuk, így tudjátok, hogy ki lehet bátor


Tegnap meg akartam kérdezni, hogy mi lesz az damane-nel ha levágják a sul'dam kezét, vagy ha fájdalom mentesen, méreggel ölik meg?

De már tudom, hogy az a'dame mechanikája nem ilyen egyszerű. Elég szemét egy cucc. Az oké, hogy a damane kétszer akkora fájdalmat érez, mint  a sul'dam, ha az megsérül. (gondolom, csak az érzet megy át, innen volt a két ötlet) de hogy már eleve a szándék is bajt hoz a damane-re... plusz a sul'dam nyugodtan ott hagyhatja a damane-t az a'dame-el.

Ugyan akkor az a'dame létrejötte arra utal, hogy az Aes Sedaiok jártasak (voltak?) a neurológia területén, és hát gondolom az ilyesfajta tudás a férfi Aes Sedaikkal kapcsolatos kutatások révén alakult ki.

[Destroid]

Egy képregényes ismerősöm azt mondta, Carnage egyenesen Venomból alakult ki. Ez gondolom igaz, de hogy és miért? Ráad' nekem úgy tűnik, hogy nincsenek túl jóba, vagy nem is tudom...

Igen, tudom, Wikipédia. De, valahogy csak végső esetben szeretek így kutatni.

[Kazekage sama]

Szült egy utódot magának vagy osztódott más szavakkal. Gondolom az adott faj így szaporodik. Elvileg nem akartak egy másik szimbiótát csak Eddiet ölték volna meg és Cletus megkapta volna a Venom szimbiótát csak hogy Eddie ekkoriban elég szimpatikus és népszerű lett így még 15 évig maradhatott Venom amíg rákos nem lett.

[Destroid]

Én úgy tudtam, hogy Venom a 'mai napig' él.

[Kazekage sama]

A negyedik Venom Flash Thompson jelenleg.

[Destroid]

Megnyugodtam. Valahogy a gazditestekhez sose tudtam kötődni (az meg gyalázás, ha azt mondom, hogy a filmes szimpatikusabb volt ... ). Bár Venomot Carnage esetében apuciként tekintik. Ez is megnyugtatott.

Meg most jön ki róla valami, magyarul. Ami elvileg nagyon jól is sikerült. Az is Carnival kapcsolatos... csak szorult volna idő egy kicsit többet beszélni erről a sráccal, nem vagyok képben, hogy mi. Uhm... Maximum Carnage? Vagy... mi a tosz.

[Kazekage sama]

Az hogy most az túlzás. Talán 2017-ben, de akkor is csak a limitált PPP sorozatban aminek az első két évada szerintem el is fogyott már. Amúgy meg az a történet elég bugyuta hentelés, maximum a klasszikus Bagley rajz és a sok karakter dobja fel.

[Destroid]

Még jelen állás szerint is csak Ultron az, ami elgondolkodtat vagy megmozgat (mivel amúgy is szeretek a mesterséges intelligenciákkal foglalkozni és talán keresve se találhattam volna erre jobb alanyt, vagy nem is tudom), így a többi agyatlan hentelés tulajdonképpen fel sem tűnik. Meg lehet szokni, főleg ha olyan karakterek vannak a célpontba, akiket kedvelek is. Bár ilyen kevés akad és ha van is, a legtöbbet általában kinyírják.

Amit mostanában nagyon szeretek még csinálni, az az idézetek keresése néhány szereplőtől.

"Locked doors? Closed windows? C'mon! It's CONVERTIBLE weather! LIVE A LITTLE!... Okay... very little..."

I'm CHAOS. CHAOS and the rest of the world won't ADMIT that it's JUST LIKE ME. And because o' THAT the world is WORTHLESS, it's dirt on my HEEL. Love means NOTHING. It's a planet of mannequins filled with blood and they may as well be torn up and burst and stamped on because what ELSE are they good for? Apart from making noise and being NICE and making MORE stupid little mannequins that sit still for lies and TV and kissy-kissy GARBAGE!

Carnage egyébként milyen mértékben befolyásolta a gazdit? - Kicsit szomorú vagyok, hogy agyatlan kis dögök. Így nem tudok a puszta jellemükre építeni, mivel val'szeg nincs.

[Kazekage sama]

Carnage gazdateste egy őrült tömeggyilkos így nem kell befolyásolni. Brock csak egy megtört bosszúszomjas ember volt.