Duma 10

[heo]

S mit tennél, ha csak te vagy egy általad megvédeni akart személy élhet túl egy adott helyzetet? Kit áldoznál fel?

[gman]

Melyik kettő? Gyerek és feleség közül pl. a gyereket.
Gyerekből lehet még, feleségből nem (az én felfogásom szerint).
Majd lecserélem az avámat.

Ha több gyerek van alapból, akkor még egyértelműbb.

[Aes Sedai]

S mit tennél, ha csak te vagy egy általad megvédeni akart személy élhet túl egy adott helyzetet? Kit áldoznál fel?

Nem választanék. Inkább állatként vetném bele magamat a harcba, hogy mindkettőnket megmentsem. Ha ez nem sikerül, gondolom úgy értetted, hogy lehetetlen, hogy sikerüljön, akkor is megpróbálnám.

Végső esetben, ha igazán szeretem az illetőt, akkor feláldoznám az életemet is érte. Ha fordítva tennék, úgyse tudnék élni lelkiismeret furdalás miatt.

[Nikkie]

És ha az illető is ugyanúgy szeret téged, mint te őt? Akkor meg önző vagy, amiért magadnak választod a gond nélküli halált, őt meg hagyod, hadd szenvedjen és éljen le még X évet a hiányoddal, meg a tudattal, hogy miatta, inkább helyette haltál meg. =D

A magukat friendzone-ba soroló embereknek a legkönnyebb ilyenkor, ha feláldozzák magukat, véget vetnek a saját szenvedésüknek, a másik fél meg viszonylag boldogan élhet tovább, miután meggyászolta az illetőt.

[Aes Sedai]

Hát ebben is van valami. De ha igazán szeretem a másikat, akkor férfiként nem nagyon tehetek mást, mint, hogy feláldozom az életemet érte. Férfi nem tehet mást, ha férfi akar maradni. Ez egy nagy hátránya ennek a nemnek. xD Bár a lányok között is vannak harciasabbak azért (szal nem ilyen Lori félék xD), akkor azért könnyebb a helyzet.

De mondom, én mindent megtennék, hogy az ilyen helyzeteket alapból megelőzzem, vagy ha mégis beüt a dolog, akkor is valami mindenkinek megfelelő megoldást találjak.

[Nikkie]

Ja persze, a férfi lét.

Öregkorban is állítólag valamivel jobban viseli a nénike a bácsika halálát, mint fordítva - házastársi kapcsolatra gondolok itt. Jó, persze, nyilván ez is emberfüggő.

Vaaaagy... ha minden kötél szakad, haljatok meg mindketten, úgy igazságos.

[Aes Sedai]

Szerintem aki egy posztapokaliptikus világban néniként vagy bácsiként hal meg vagy csinál bármit, az nagyon kemény ember lehet, ha eddig bírta. xD Én félnék egy ilyen öreglánytól asszem.

És igenis a férfi létnek ez része. Egy elvadult világban ez főleg gyakran jöhet elő. És nem is nagyon lehet erre igazából egyetemes választ adni. Legfeljebb annyit, hogy olyan nőbe érdemes beleszeretni, akinek nem büdös a lövöldözés. xD (Nem mintha te döntenéd el, hogy kibe szeretsz bele.  ) Akkor sokkal kisebb az esélye ilyen helyzetnek. Mondjuk TWD-ből Andrea (második évad második felétől csak) ő már sokkal inkább megfelelő, mint pl Lori.

[Nikkie]

Ja, hogy... A körülményekkel nem voltam tisztában. : D De úgy értettem, hogy a nők nagy általánosságban talán jobban bírják az efféle fájdalmat, mint a férfiak, és akkor már mindjárt kivetítettem a dolgot a fiatalokra, akik ezek szerint egy posztapokaliptikus világban kényszerülnek rá az efféle választásra.

[Aes Sedai]

A körülmények azok olyanok, mint a Walking Dead-ben, vagy bármilyen tetszőleges hasonló történetben.

[Nikuccia]

Fura, hogy egyeseknek elég gyakori és visszatérő rémálma a zombiapokalipszis, míg másoknak vágyálma, hogy ez megtörténjen.

[Micsudi]

Én sose álmodtam erről én azt szeretném megélni hogy az emberek lakható bolygókra áramlanak ki és kolonizálják őket és ebben fejlett lények segítenek nekünk akik felfedik a létezésük Vagy arra hogy ellenálhatatlan legyek a nőknek bármelyikkel kiegyezek

[Gdat88]

Sokszor az ember fél felelősséget vállalni az életében, de vágyik is rá. Egy zombi apokalipszis bekövetkeztével rá lenne kényszerülve. Ráadásul ha erkölcstelen dolgot tesz az sem akkora baj, mert bármit ráfoghat arra, hogy szükségből cselekedett. Sok szempontból egy valódi főnyeremény.

[zitagirl]

Hát, ha abból a szemszögből nézzük, akkor igen.

Fura, hogy egyeseknek elég gyakori és visszatérő rémálma a zombiapokalipszis, míg másoknak vágyálma, hogy ez megtörténjen.

Furcsák vagyunk. Én semmilyen apokalipszisben sem élnék, legyen az zombi, földönkívüli vagy bármi más. Álmokban sem voltak épp kellemesek (bár legtöbbször mindig életben maradtam az álmok végénél), nem szeretném őket a valóságban is.

[gman]

Utólag kicsit szégyenlem magam az előző hozzászólásom miatt...

Aes, olvasd el a Gantz-t! Nem zombiapokalipszis, de hasonló embert próbáló világ.

[Nikuccia]

Sok másból pedig egy rémálom, amire ép eszű ember -már bocsi, Aes- nem vágyik. Minden "vonzó" tényezője ellenére is az maga lenne a Földre költözött Pokol, minden apró részletéig ellentétes azzal, amit ma Életnek nevezünk. Ha valaki egy olyan világra vágyik, ahol a saját törvényei szerint akar élni, mert a nagyvilágé neki nem tetszenek, menjen egy lakatlan szigetre, és éljen ott boldogan, egyedül, de azt akarni, hogy 7 milliárd emberből kb 6,6-6,8 olyan szörnyeteggé váljon, ami megzabál mindent, ami él és mozog körülötte, a fennmaradt túlélők meg egy posztapokaliptikus világban essenek egymás áldozatául, mert hát egy olyan világban megbocsáthatatlan bűn, ha valaki emberséges akar maradni, hát... ismétlem önmagam, ez fura. Világvégére vágyni roppant furcsa.