Nem tudom, hogy mondtam-e már, de nekem két napja éjjel kettőkor olyan rohadtul elkezdett fájni a bal térdem, hogy az valami leírhatatlan.
Egy ideig csak gyötörtem, hátha elfeküdtem vagy álmomban belerúgtam valamibe, vagy franc tudja, mit reméltem, de a lényeg, hogy nem vált be, azért letámolyogtam anyám csodakréméért, bekentem (a biztonság kedvéért mind a kettőt). Vártam fél órát, de nem igazán használt, ezért lenyúltam a mosdóból pár törölközőt és beborogattam. Nem segített, de legalább lefoglalt, hogy ne jöjjenek le a törcsik és ne ússzon el az ágyam, ha esetleg mégis megszöknek a törölközők. Szóval elterelte a figyelmem, de amúgy semmi érdemleges. Végül meguntam, felültem és elkezdtem bökdösni, ahol fájt, hátha...jó, nem túl értelmes megmozdulás, de nagyon el voltam keseredve.
Szóval bökdöstem és asszem úgy aludtam el, mert reggelre mindenütt törölközők voltak és fáztam, mert térdbökdösés céljából eldobtam a takarót a szoba (najó, csak az ágy) másik felébe.
Az előzmények is furák voltak. Valószínűleg már azelőtt szenvedtem, hogy felkeltem, mert a lepedő nem túl rendeltetésszerű szerepet töltött be (rámtekeredett) és félig lelógtam az ágyról.
De a lényeg, hogy reggelre már nem is éreztem, szóval most remélem, hogy többet nem fordul elő.
Annak van bármi értelme, hogy ha ráálltam, akkor kevésbé fájt?
De tényleg! Még csak nem is sántikáltam, de ha lefeküdtem és nem terheltem, akkor elkezdett szúrni. Tuti az idegenek voltak...ELVITTEK ÉS KÍSÉRLETEZTEK A TÉRDEMEN!
