Ja, aztán két év múlva érettségi, hanii!
Ez hol van ezt holnap megnézem?!
Mugen, ne gyúld már le szegény Gdat nőjét, milyen férfi vagy te?
Meg mi az, hogy "ez" ? (O.o)
Én meg ma jöttem hazafele, és előttem ment egy... hm, hogy is fejezzem ki magam, szóval ment egy "C kategóriás" hölgyemény, természetesen illuminált állapotban volt, és mindenkit leszólított. Nem tudtam, miért, de mivel túl lassan ment, én meg mentem ugye a magam kis tempójában, sajnos beértem előbb-utóbb, így hamar megtudtam. (Bár inkább utóbb, mert belassítottam, hátha letér, vagy én letérek hamarabb, csak mikor a nőci megállt, kicsit feltűnő lett volna, ha én is ezt teszem.
)
Aztán megszólított engem is: "Könyörgöm, segíts!" Én: "Me?" Aztán elkezdett motymorékolni valamit, amit már, ha akartam volna, se értem meg. Bólogattam egy sort, aztán ott hagytam. Utána még mondta a magát, de hogy engem szidott, vagy épp az
Aranyeső az szép kis házrá-t kezdte el énekelni, azt már nem tudom.
Viszont, míg hazaértem, végig azon gondolkodtam, miért nem hallgattam végig. Eddig úgy gondoltam magamról, hogy nem vagyok előítéletes. Általában próbálok egyenlőként bánni az idegen emberekkel, mert senki sem lehet értékesebb a másiknál, de nyilvánvaló, hogy ez nem igaz rólam, mert akkor megálltam volna, és végighallgattam volna a nőt. Elítéltem, amint megláttam. Pedig nem akartam. És mégis...
Bevallom, kicsit bánt is a dolog, meg nem is, bár valószínűleg ugyanígy járnék el holnap is, ha ugyanez történne meg velem.
