Gravity Falls sorozatzáró kritika (
spoileresen!)
Lezárult egy korszak, két évad után véget ért a Gravity Falls (itthon Rejtélyek városkája címen fut). Sok más sorozattal ellentétben itt nem a csatorna kaszálta, hanem a készítő, Alex Hirsch hozta meg ezt a döntést, azzal az indokkal, hogy kerekké vált a történet, nem kell tovább húzni. Az utóbbi években jó pár, nem kizárólag a felnőtteket megcélzó rajzfilm sorozat indult, számomra mégis mindvégig a Gravity Falls maradt az első.
Hogy miért? A zseniális karakterek, a remek történet, és a rengeteg apró utalás miatt, amik mindd megadták a vázát egy remek nyári kalandnak. Aki nem ismerné a sorozatot, annak röviden: egy ikerpár, Dipper és Mabel az oregoni Gravity Falls városába utaznak a nyárra, a vérbeli szélhámos bácsikájukhoz, Stanhez. Unalmas szünidőnek indul ez is, ám hamarosan Dipper talál egy naplót, innentől kezdve pedig kezdődik az őrűlet... újabb és újabb, megoldásra váró rejtélyek, ellenfelek, mindez egy hangulatos, kisvárosi környezetbe átemelve. Míg az első évad inkább egy-egy heti kaland egyvelegét alkotta, a második évad már sokkal inkább a főszálra koncentrált.
Sajnos itthon a sorozat kevésbé ismert, és Amerikában sem tett olyan nagy népszerűségre tett, mint néhány hasonló, méltatlanul sok figyelmet élvező társa. Pedig nem lenne szabad kihagyni! A már-már bugyutának hangzó alapkoncepció ellenére zseniális sorozat, fantasztikus és egyedi ötletekkel, amire csak rá tesz egy lapáttal az a rengeteg háttérinfó, melyeket a legtöbben csak utólag vesznek észre - ezekből újabb érdekességek derülnek ki, és néhány esetben a későbbi epizódokban is fontos szerepet játszanak.
Hétfőn pedig véget ért a nyári szünet, a sorozatot egy háromnegyed órás epizóddal zárták le. A nagy hype miatt, ami megelőzte a záróepizódot, kissé aggódtam a végeredményt illetően - hisz bár a korábbi epizódok is bizonyítani tudtak, vannak sorozatok, ahol egyszerűen a végére kifogy a szufla, az írók nem tudják, hogyan zárják le. Egy ilyen sorozat esetében pedig még inkább félő volt, végül milyen lezárással drukkolnak elő.
Az utolsó, Weirdmageddon Part 3: Take Back the Falls című rész ott folytatja, ahol az előző abbamaradt: Dipper, Mabel, Wendy (a Stan által vezetett Rejtély Kaiba laza pultosa), és Soos (talán az egyik legfeleslegesebb karakter, de még ő is kiválóan megállja a helyét a sorozatban), visszatértek a Kaibába, ami védve van Bill Cipher (egyértelműen minden idők leg-leg-leg-LEGzseniálisabb főgonosza) elől, és ahol összegyűltek az apokalipszist átvészelő városlakók. Bill legfőbb célja immáron nem csak Gravity Falls, de a világ leigázása is egyben, amihez Ford (Stan ikertestvére, és a naplók írója) segítségét kéri. Közben a városlakók fellázadnak, és egy óriás robotot irányítva Bill ellen vonulnak.
A záróepizód akció-humor-dráma tökéletes egyvelege, a kétszeres hosszúságú játékidő pedig egyáltalán nem jelentett akadályt az íróknak. Sőt! Egyértelműen a sorozat legjobb epizódjává nőtte ki magát. A rész alatt végig érezhető, hogy eljött a vége, de azzal, hogy tényleg véget ért Dipperék nyári szünete, csak a záró képsoroknál szembesül igazán a néző - amely jelenet nálam kedvenccé vált, az alávágott zene pedig külön kiemelendő.
Az utolsó részbe valahogy sikerült mindent belesűríteni, ami miatt egykor megszerettem a sorozatot.
Azt kell mondanom, a Gravity Falls ugyan elsőre riasztó lehet amiatt, mert Disney, és hogy rajzfilm, de ez a rajzfilm sorozat több élőszereplős sorozatot is lepipált! Nem csak a szereplőivel, a remek kisvárosi környezettel, de a lezárással is! Én mindenképp ajánlom, akár még szinkronosan is - jó volt látni, hogy a magyar szinkron is viszonylag jól sikerült - főleg mert március környékén érkezik az utolsó hat rész is szinkronosan a Disney csatornára!
9,7/10 - Így kell lezárni egy sorozatot!
+ Tökéletes, megható epizódzárás
+ Rengeteg akció, nincs üresjárat
- Az a bizonyos nagy önfeláldozás nem hosszútávú, így kicsit feleslegesnek hat
Ja és... See you next summer!
