Dragon Age

[DragonSlayer]

Még nem láttam itt ezt a témát és ezért csináltam egyet. Remélem azért páran ismeritek ezt a játékot.
Itt egy kis bemutató:

A játék története egy elfekkel, törpékkel és emberekkel benépesített világban játszódik, amelyet veszély fenyeget. A darkspawnok inváziója már egyszer felperzselte a földet, és óriási pusztítást okozott. Most újra gyülekeznek sötét erőik. A szörnyetegek inváziója elsőre nem tűnik elsöprően veszélyesnek, de a háttérben mesterkedő, sárkány formájában testet öltő fő démon vezetésével már annál komolyabb fenyegetést hordoz. Mindeközben belső intrikák és árulás is megosztja az emberek, elfek és törpék erőit. Ezen nem túl eredeti alapkonfliktusba csöppen bele karakterünk. Pontosabban a hat különböző eredettörténet egyikének elmesélését követően indulunk útnak a Grey Wardenek kötelékében a világ megmentésére. Később ebből egy cizellált, fordulatos történet kerekedik, amely könnyedén magával ragadja a fantasy történetekre fogékony játékosokat.

Karakterünk megalkotásával kezdődik a játék, mely a kinézetünk és az alaptulajdonságaink beállítását foglalja magában. Három faj közül választhatunk: ember, elf vagy törpe karaktert indíthatunk, és a foglalkozásunkat tekintve lehetünk harcosok, tolvajok vagy varázslók. Később a karakterosztályunkat bővíthetjük, valamint több módon is specializálódhatunk, így a kezdetben kevésnek tűnő választási lehetőség fokozatosan kiteljesedik. Karakterünk megalkotását követően a hat eredetsztori egyikébe csöppenünk, amely az első 1-2 óra játék mellett kihatással lehet a későbbi részekre is, így például újra összefuthatunk az ott megismert karakterekkel. Vagy az ott történtek alapjában befolyásolhatják a játékot, hiszen nemesi hátterű harcosom családját árulók mészárolták le, melynek nyomán a bosszú és a keserűség érzése nyomasztotta igazságot kereső lelkét.

A játékban előforduló történések tehát hatással vannak a későbbiekre, és a világra gyakorolt hatásunk nagyszerűen valósul meg a Dragon Age: Originsben. Nem a korábbi BioWare játékokra jellemző, egyszerűen beazonosítható jó vagy gonosz cselekedetek jelennek meg a dialógusok válaszlehetőségei mögött, hanem sokszor nehezen eldönthető, morális szempontból többértelmű döntéseket kell meghoznunk, melyek hatását érezni fogjuk a későbbiekben. A játék ezen részét nagyon jól megvalósították, sokszor fogunk elgondolkodni, hogy a karakterünkről alkotott képünkbe vajon beleillik-e a meghozandó döntés, vagy tőle idegen viselkedési stílust akarunk ráerőltetni. A komplex rendszer másik manifesztációja az irányítható társaink érző, lélegző lényével való kapcsolat. Ha nekik nem tetsző válaszokat adunk, vagy megbántjuk őket, egy idő után ellenünk fordulhatnak, és elhagyhatják csapatunkat, vagy akár végső esetben nekünk is támadhatnak. De ha kedveskedünk nekik, elhalmozzuk őket ajándékokkal, és a személyes küldetéseiket is elvégezzük, akkor tulajdonságaik statisztikáiban is javulást érhetünk el, és specializációkat nyithatunk meg számukra. Ellenkező nemű társainkkal romantikus viszonyba is keveredhetünk, azonban ennek megvalósítása a cenzúra miatt azért távol áll egy valós kapcsolat leképeződésétől. Tehát igazán életszagú dialógusokra, spontán smárolásokra és premier plánban mutatott lepedőakrobatikára senki ne számítson. A társaink karakterei egyébként többnyire nagyon el lettek találva, többek között a nemes gondolatokkal rendelkező Grey Warden harcos Alistair mellett az ironikus, gunyoros varázsló boszorka, Morrigan is szórakoztató társaság. Lehet harci kutyánk is, azonban a limitált harci képességei miatt azért alapvetően mást választ a hűséges blöki helyett a csatamezőre az ember.

A remek történet és a temérdek dialógus mellett a játékidő tetemes részét a harcok teszik ki. A csatákat irányíthatjuk csak a főkarakterre koncentrálva, a többieket a gépre bízva az előre beállított taktikák szerint, vagy a space leütésével megállíthatjuk a játékot, és a parancsok ismételt megadásával jobban a kezünkben tarthatjuk a dolgokat. Utóbbi metódus sokkal célravezetőbb, ugyanis a csaták mikromenedzselésével sok bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat. A játék normál fokozaton elég nehéz lett (easy-n pedig túl könnyű), pár erősebb ellenfél könnyen felszecskázza csapatunkat, így sokszor kell több képesség okos kihasználásával, taktikusan harcolnunk. És sajnos a mesterséges intelligencia általában nem áll a helyzet magaslatán a társainkat tekintve, így az előre beállítható taktikák ellenére sokszor csinálnak nagy hülyeségeket. Sokszor nem azt támadják maguktól, akit kéne, nem azt a varázslatot, képességet használják, ami a leghatásosabb lenne, így hamar az őrületbe és a vereségbe kergetnek, ha hagyjuk, hogy végig a gép irányítsa őket. Ha viszont mi irányítunk mindent, jó kis csatákat vezényelhetünk le, jól kombinált támadásokkal. Például egy lefagyasztott ellenfél szilánkokra csapásával vagy az olaj lángra lobbantásával remek kombinációkat alkalmazhatunk.

Emellett alapvetően elmondható, hogy a harcok sokkal pörgősebbek, gyorsabbak, mint a régi fantasy RPG-kben. Emlékezzünk csak vissza a Baldur's Gate-re, amikor sűrű alvásokkal regenerálhattuk csapatunk életerejét és varázslatait. A Dragon Age: Originsben a harcmentes időszakokban viszonylag gyorsan regenerálódik élet- és varázserőnk, valamint képességeinket és varázslatainkat is újra lőhetjük rövid várakozási idő után. Akkor sincs baj, ha valamelyik társunk elesik a csatában, mert ha akár egyetlen karakterünk is túléli az összecsapást, a többiek azonnal magukhoz térnek a csata után. Ugyan ekkor kisebb, maguktól el nem múló sérüléseket szenvednek, de ezek begyógyíthatóak. A gyorsaság miatt azonban egy idő után túlságosan hack and slash zúzdává fajul a játék, főleg amikor már szupererősségű karaktereket pesztrálunk a játék vége felé. Ennek ellenére alapvetően élvezetesek a harcok, jó sok vérrel és brutalitással átitatva. Karaktereink egyből vérben úsznak, és a sok hentelés közben lefejezett szörnyekből előtörő vérszökőkutakban gyönyörködhetünk.

Bocsánat ha hosszú lett az ismertető de ezt nem lehet röviden bemutatni.


Én két napja kezdtem el játszani rajta és nagyon jó.

[-Dante-]

most végeztem ki, a 2. részt, elég epic lett!!
úgy érzem lesz ennek még folytatása

[Rossen]

megjelent már? Amúgy meg igen hosszú gameplayt mondtak róla mint az egynél is teht szerintem elírtad azt a 2-est. Srry ha tévednék!

[dRown]

Hmm -Dante- biztos,hogy nem a 2.ik részét vitted végig mert:
Az Electronic Arts által közölt hivatalos európai megjelenési dátum 2011. március 11

Az pontosan 2 napja volt...Ennyi idő alatt meg nemhiszem,hogy megszerezted,és kivégezted...

[laci1005]

De ő egy szóval se mondta, hogy legális forrásból van meg neki.
Már 5.-e óta fent van pc-re torrent oldalakon (x-box/ps-re 3.-a óta). Szóval simán végigtudta vinni.

[MoonTiger]

Jaja, bőven a hivatalos megjelenés előtt lehetett már boltban is beszerezni. Én 8-án vettem meg, de csak 11-én engedte, hogy játsz vele. Volt egy release checker, ami 11-én oldódott fel Amúgy kellemes kis játék, de elég sok változás van az 1-hez képest

[werytas]

a 2. rész nekem nem jött be sokat vesztett az rpg vonalból... főleg az zavar, hogy a szövegeknél meg van adva mien típusú a válaszod lol jó/rossz... Amúgy haver kitolta és 26 óra játék idő alatt volt meg neki. kb 3 nap nála

[Norgreid]

Hmm... szegény Dragon Age, látom itt nem sok rajongót tudhat magáénak. Kár érte. Mivel én erős fáziskésésben vagyok ezért csak néhány hónapja hogy találkoztam és vittem végig az Origins-t és ha az már megvolt, hiába hallottam sok rosszat a második részről, gondoltam nekiesek annak is.

Tény, hogy a közelében sincs az Origins-nek, de ha nem veszem figyelembe a címét és eltekintek az elsőtől egész jó kis játék. Engem legalábbis lekötött (szintén 26 óra játékidő), szóval nincs okom panaszra. A gond itt a címmel volt, mivel ugye Dragon Age 2 mindenki be volt sózva, aztán meg jött a koppanás. Viszont szerintem sejthető volt, sajnos beleestek a  készítők a  rókabőr effektusban az első rész sikerét gyorsan meglovagolták és kb. csak negyed annyi időt töltöttek az elkészítésével, mint az Origins-nél. Meg is lett az eredménye, bár mivel húzó cím eladásban ez nem látszik meg. Csak túl sok az utólagos panasz.

Részemről túl könnyűnek találtam és nem észleltem túl nagy különbséget a szintek között. Itt már nem kellett annyit taktikázni, lényegében bárhogy összeállíthatod a csapatot, és bizony nyelvtudás sem szükségeltetik, olyan szinten a képébe nyomják az embernek, hogy merre kell menni meg mit csinálni, hogy ha valaki itt elakad ... ilyen nem létezhet. Kicsit lebutították.... kicsit...  és akkor még finoman fogalmaztam.

A sztori viszont egész jó, megint kapunk egy rakás érdekes (dögös...  ) karaktert, igaz nem lehet velük annyit foglalkozni mint az elődben, de mindenki talál kedvére valót közöttük. A harcok látványosabbak, szerény véleményem szerint a mágusok eszméletesen jól néznek ki csata közben. De egyébként is egész jól megvannak komponálva a különböző kasztok és a hozzájuk tartozó egyéni mozdulatok. Sokkal rosszabbat vártam a rengeteg negatív vélemény után, nem a világ legjobb játéka, de kellemes kis kikapcsolódás.

[TsunadeHime]

Nekem az Dragon Age 1 és 2 volt a kedvenc játékom:) Szerintem minden RPG fannak ajánlott darab:P Az első részt már rengetegszer végigvittem, egyszerűen megunhatatlan. Itt aztán tényleg minden a Te döntéseiden múlik! Nagyon összetett és jól kidolgozott a története:) A társaidat néhány óra múlva már a barátaidnak tekinted:) Mindenkinek saját személyisége van és ha nem tetszik nekik, amit csinálsz, akár ellened is fordulhatnak.

Annak ellenére, hogy a 2. rész sokaknak nem tetszett, nekem nem volt semmi bajom vele. Hawke nagyon szerethető figura, és végre van szinkronhangja.)) Ebben a részben az tetszett, hogy itt nem az a lényeg, hogy megmentsd a világot, hanem biztosítsd a családod és saját magadnak a jövődet.   Picit könnyebb, mint az előző, de azért nightmare szinten megszivathat néhányszor:P
Ami negatívum, a helyszínek ismétlődése...Nagyon kiakasztó tud lenni, ha már huszadszorra is ugyan abban a barlangban találod magad....

Az első rész nálam 9/10  , a második 8.5/10

[Norgreid]

Szerény véleményem szerint Hawke-al nagyon félrekalkuláltak, mert azáltal, hogy megszólaltatták sokan elfelejtették, hogy ő nem egy önálló karakter hanem lényegében TE vagy. Ezért is kap a szentem annyi negatív kritikát, pedig észre kéne venni hogy az elsőhöz képest csak az a  különbség, hogy beszél meg pofákat vág. Nekem egyébként nem volt hiányérzetem az Originsben azért, mert a Wardenem nem beszélt, érdekes módon a Skyrimben viszont zavart, fogalmam sincs miért....

Szóval elég sokaktól olvastam hogy nehezményezik, amiért Hawke-nak nincs jellemfejlődése, de hát könyörgöm, hogy lehetne, mikor őt Te személyesíted meg. Ő nem Ríviai Geralt a Witcherből ezt nem kellene szem elől téveszteni.

Egyébként TsunadeHime egyetértek veled, talán egy kicsit több volt a negatívum az előző hsz-emben mint pozitívum, de én nagyon szeretem ezt a játékot.  Azért meg külön csókoltatok minden fanyalgót, hogy számomra kellemes csalódás volt a DA2, a sok utálkozás után valami totális vállalhatatlan játékra számítottam.

[MoonTiger]

Jajj, jókat kacagtam a hozzászólásodon, köszönöm szépen Na kezdjük:

sokan elfelejtették, hogy ő nem egy önálló karakter hanem lényegében TE vagy

Nem, ő egy önálló karakter, a champion. Ennyi erővel az összes rpg fő karaktere TE vagy.

elsőhöz képest csak az a  különbség, hogy beszél meg pofákat vág

Nem éppen, annyi a különbség, hogy míg az elsőben megszerettük a karakterünket a történet során, Hawke-ban lényegében semmi szeretnivaló nem volt, lényegében egy város polgárőre, nem heroikus történet központja.

Hawke-nak nincs jellemfejlődése, de hát könyörgöm, hogy lehetne, mikor őt Te személyesíted meg

Mint említettem: nem, nem engem személyesít meg, hanem egy történet főszereplője, ahol bizony egy karakternek fejlődnie kell. Lásd tökéletes ellenpéldaként Shepard a Mass Effect sorozatból. Egyébiránt akkor valóéletben nekünk nincs jellemfejlődésünk? Ne vicceljünk már, ha tényleg minket személyesítene meg, akkor meg főképp kellene, hogy fejlődjön a jelleme. Senki sem marad ugyanolyan.

[Norgreid]

Hú ezt most megkaptam, bár tény, hogy nem is törekedtem arra, hogy érthető legyek.

Egy karaktergenerálós, (elméletileg komoly) döntéshozatalon alapuló játékban ahol csak egy vázat kapsz és te építed fel a döntéseid alapján azt a "személyt" nem nevezném önálló karakternek és a Dragon Age-ben erről van szó. ( bár a második rézben semmit sem változtattak a végkimenetelen a döntéseid)

Nem, egyszerűen csak azért kedvelhető jobban a Warden mert teljesen más az atmoszférája a játéknak, a kettőben ezt nem tudták megteremteni és a csapattársaid sem olyan erős jellemek, akiket ráadásul csak a történet bizonyos pontjainál lehet szóra bírni. Az Originsban jól lehet érezni hogy súlya van a dolgoknak és ezért a Warden is jobban szerethető. Hawke-nak pedig nem kell heroikus lenni, hiszen nem is olyan történetet kapott.

És ez az amit nem értettél, én meg nem jól magyaráztam: Shepard, vagy Geralt vagy akár maga Lara Croft is egy az egyben személyiségnek vannak elindítva. Ez az ami zavaró a DA2-vel kapcsolatban, mert Hawke vagy a Warden nem személyek, őket te építed fel, míg az előbb említett karakterek bár te irányítod őket, és befolyásolod a döntéseiket de a  személyiségük alappillérei már lefektetettek, előre kitaláltak és náluk evidens a jellemfejlődés, mert van mire fejlődni. Hawke meg csak úgy lóg a levegőben. A fejlesztők szerintem nem tudták eldönteni, hogy mit tegyenek vele, nem mertek konkrét személyt csinálni belőle ezért lett olyan felemás és ezért nem értik sokan.

[MoonTiger]

A fejlesztők szerintem nem tudták eldönteni, hogy mit tegyenek vele

Igen, ezt érzem én is, féltek a grey wardenhez hasonló karaktert csinálni, de nem akartak a ló túloldalára sem átesni, így kilyukadtunk valahol félúton, ami senkinek sem felel meg igazán. Kár érte, sokkal ütősebb karaktert ki lehetett volna hozni belőle. Valahogy úgy érzem, hogy a csapattagokkal való társalgás sem teljesen olyan, mint elvárt lenne. Így, hogy kifejtetted jóval érthetőbb, és valamennyire egyet is értek, de.. valami egyszerűen zavar Hawke-nál. Elindul egy bizonyos pontrol, és történjék bármi, a büdös világon semmi nem változik rajta, még a hangja is ugyanolyan monoton =/

A Warden vs. Champion kérdésben.. nehéz. Az tény, hogy a játék atmoszférája sokat dob, de egyszerűen Hawke pajtinak (legalábbis a férfinak) olyan idegesítő hangot sikerült adni, hogy sokszor a hajamat téptem, hogy mennyire nem érdekli az, amiről beszél. Ez a videó lényegében tökéletesen bemutatja..

[Norgreid]

Örülök, hogy sikerült dűlőre jutnunk, szerénységem sajnos elég csélcsap és szereti nem kifejteni a véleményét csak ha rácsapnak a  fejecskéjére 

A férfi Hawke szinkronja rémes, ne is mond. Tipikus bábu akit úgy rángatsz ahogy akarsz, tipikus bábu hanggal. Én rögvest átpártoltam Lady Hawke-ra és ő azért jóval élvezhetőbb teljesítményt nyújt. De ez akkor sem változtat a tényen: Hawke egy bábú, a játékos pedig a  bábmester így szerencsétlen nem tud fejlődni, nincs neki mire, csak van szegény, ám amiatt mert van szinkronja és mimikája sokan személyként kezelik, pedig nem az. Összecsapott munka a DA2 és kész, rengeteget léptek vissza, adni hozzá pedig keveset adtak. Számomra a Wardenem is csak egy váz volt, de mivel ott gyakorlatilag minden "élt" körülöttem és belőttem neki egy irányt amerre mehetett ez nem ütközött ki rajta ilyen erősen. Ráadásul mái napig akárhány karaktert is indítok mindhez különböző érzelmek, különböző atmoszféra kapcsolódik és ezt nem tudták megint elcsípni.

A csapattársak élesen különböző jelleme is sokat dobott a Wardenen s bár ez a lehetőség megvolt a kettőben is egyszerűen nem aknázták ki. Hiába van körülötted az a  rengeteg jó arc, akiket lehet utálni/szeretni ők sem életképesek, mert a hozzájuk fűződő viszony le lett redukálva. Pl: az Originsben öröm nézni Morrigan személyiségfejlődését, ahogy egyre jobban megkedvel vagy esetleg megutál. Személy szerint én imádtam Alistairt elcsábítani, mert ő sem egy egyszerű eset és azok az apró lépések, dolgok ahogyan kialakul a kapcsolat... szóval ezek, amik megadták volna a karakterek sóját meg lettek vonva a  kettőtől. Pedig micsoda lehetőségek vannak ott, én kivétel nélkül az összes csapattársamat imádom az egyben és a kettőben is.

Sajnálom ezt a  játékot mert egy nagyon jó dolgot kihozhattak volna belőle, de mivel a  sok fanyalgó miatt valami eszméletes kudarcra számítottam nálam a tavalyi év legnagyobb kellemes csalódása volt.

[rondár]

Nekem is a kedvenceim között szerepel a Dragon Age-sorozat. Mindkettő játék nagy hatással volt rám. A második rész sztorivezetése más volt, mint az elsőé, de ettől még jó volt az is. A vége tetszett leginkább, hogy akármilyen döntést is hoztunk, mindkét félről kiderült, hogy nagyon rohadékok tudnak lenni. Én a mágusok mellé álltam, mert ők nem tehettek arról, hogy Anders Bin Ladent akart játszani. És örültem a döntésemnek, mert Meredith akkor is elárult volna bennünket, ha őket pártolom. Orsinónak igaza volt abban, hogy zizis a nő, de azért az elf mágus sem volt sokkal lemaradva. Milyen kis undormány szörny lett már belőle. xD Mindkét rész remek, mindkettő a saját módján, bár az első nekem is jobban a szívemhez nőtt.