Gondolom mindannyian voltunk már abban a szerencsés helyzetben, hogy mosogattunk gondolj bele, hogy mikor a szivacsot nyomkodod az is veszít a térfogatából és felületéből mégis ugyanakkora a tömege.
Na már most elméletileg az atomszerkezet mindenkinek ismerős ugyebár egy atom áll az atommagból és a körülötte meghatározott pályán keringő elektronokból, igen ám, de egy atom nem ám folytonos térkitöltésű, hiszen, ha elképzeled, akkor egy átlagos példával élve az atom legyen akkora, mint egy szoba, vagy inkább egy terem ebben az esetben az atomban megtalálható atommag mérete a teremhez képest akkora ,mint egy bors és egy mákszem közötti nagyságú kis test.
Így már könnyen elképzelhető miért is lehetséges mindezt összenyomni sokkalta kisebb méretre is a megfelelő mennyiségű energia közlésével.
Habár én úgy tudom, hogy nem összenyomja, hanem szubatomikus szinten szétdarálja, hiszen nem egyben hanem anyagát felbontva spirális irányban nyel el körülbelül mindent.
Az általunk ismert meleg vagy inkább hő az anyagok rezegtetésével van kapcsolatban mivel minél nagyobb hőt közölsz velük a rácspontokban lévő atomok annál gyorsabban rezegnek és, ha elérnek egy bizonyos pontot akkor az anyagszerkezetük felbomlik ilyen folyamat például az olvasztás.
De például a mikrohullámú sütő is úgy melegíti meg az ételt, hogy a benne lévő vízmolekulákat kényszeríti gyorsabb és gyorsabb mozgásra.
A fény viszont az űrben nem rezgés hanem hullám természetű ebben az esetben nem kell anyag a továbbhaladáshoz.
Na és akkor a lényeg ugyebár te is tudod, hogy két csillag között óriási távolságok vannak, ezért is látszanak nagyítás nélkül csak egy kis pontnak az égen már, ha emberi szemmel láthatóak egyáltalán.
Két csillag közti távolság amely fényévekben értendő szerintem belátható, hogy ez túl nagy ahhoz, hogy mindenütt egyforma legyen a hőmérséklet természetesen minél inkább közelítesz egy csillaghoz annál melegebb lesz, akárcsak egy radiátor esetében bár ez eléggé elvont példa.
Szerk.:Azért is elküldöm.
