Bocsánat nem a korábbi témához szólok hozzá, csak van egy kis mesélni valóm (ez a megfelelő szó talán).
Most olyan történeteket fogok mesélni amik az én városkámban, az ismerőseimmel történtek.
Nos ez az anyuka olyan hihetetlen dolgokat mesél amik az Óvodában történnek. Én rájuk nem hagynám a gyerekem, ijesztő és borzalmas. Mesélte hogy ez a lány (a neve Hannah) nem szeret aludni délután, ha fáradt ha nem, valahogy ő nem egy délutáni alvós gyerek, de attól még le kellett feküdni, ez mondhatjuk talán normálisnak, de az óvónénik megtiltották a kisgyereknek (akik állandóan ki járnak WC-re) hogy csak akkor mehetnek ki ha a többségnek kell, és akkor együtt (megjegyzem, a terem és a WC között körülbelül 2 méter távolság van), emiatt Hannah nem tudta (egyszer) vissza tartani (ami szerintem is normális) és szegény lány bepisilt. Ezután egész évben az egyik óvónéni "kis pisisnek" nevezte mindenki előtt hogy jól megalázza. Majd most mikor ment az első osztályba ugyan ez a néni (a suli és az ovi úgy együtt vannak... hosszú...

) első napján köszöntötte az új osztálya előtt Hannat hogy "Jaj a kis pisis mit keres itt" naná, hogy mindenki elkezd nevetni. Ennek mi értelme hogy egy 30 valahány évest nő, megaláz ez 6 évest...
Volt egyszer hogy az oviban két kisfiú 3napon át sárosan ment haza. A 4. napon kiderült hogy az a két gyerek az ovoda kertnek a végében ástak egy lyukat a kerítés alatt, és az egész csoport kiszökött az út szélére és vagy egy órán át integettek az autósoknak.

Nos, ilyenkor merül fel a kérdés... hol a fenében is voltak az óvónénik? Nem az a dolguk hogy vigyázzanak a gyerekekre...?
Volt egy talán kiscsoportos kis gyerek aki nem szerette a májat (meg tudom érteni, én se szeretem, soha nem ettem meg az íze miatt...). Egyik ebédre máj volt, és ez a kisgyerek úgy tett mintha megenné, és egy szalvétába dugta majd a széke alá tette. AZ óvónénik ezt észre vették és mondták hogy " Nini nem ette meg a májat, sőt okos módon még el is dugta", átvitték a kicsit a nagycsoportosokhoz, és mondták hogy "látjátok gyerekek ő még nem tudja hogy nem lehet nem megenni az ebédet, sőt el is dugta" majd az összes gyerek elkezdett nevetni... - Dejó, plusz pont az óvónéninek, megint meg tud alázni felnőtt létére egy 3-4 éves kisgyereket, Hajrá!! - Ugyan ez a gyerek, korához képest nagyon tehetségesen rajzolt, de tényleg. Egyszer bevitt egy rajzott (amit tényleg a gyerek rajzolt) és ott kiabált a gyerekkel hogy ne mutogassa neki ezt a rajzot, és ne hazudozzon neki, ezt nem is ő rajzolta...
És az utolsó kis sztorim, aztán tényleg abbahagyom ...
Ez az egyik suliba történt. Van (azt hiszem a 4. osztályban) egy kis fiú, állítólag a tanárok között elég "gyagyás" (azt hiszem ezt a szót használták) és bármit csinálhat, nem büntetik meg (van hogy óra közepén csak úgy fel áll a padra, és elkezd kiabálni), múltkor az egyik fiút elkezdte fojtogatni, de tényleg nagyon durván, a fiú erre védekezés képpen elkezdte ütni hogy szálljon le róla, majd bejött a tanár, és annak a fiúnak akit fojtogattak egy bazi nagy pofont lekevert. Majd adott neki egy intőt (a fojtogatósnak nem... mert hogy ő elve ilyen...-.-). A fiú sírva ment ki az anyja elé aki érte jött, egy nagy piros folt volt az arcán és egy másik a nyakán. Az anyuka nagy felháborodással meg kérdezte hogy mitörtént a gyerekével, miért sír, miért van intője, és két piros foltja. A tanárnő erre elkezdte tagadni, mondta hogy nem tudja és bármit mond a gyereke az tuti hazugság...
Ennek persze következménye lett, az apuka is meg az anyuka is, elég pipa lett, és végül lerendezték, de mégis ez az egész olyan undorító számomra. 1. Alázzunk meg egy kis gyereket. 2. Tuti a gyerek hazudik. És ilyenekre kell bízni a gyerekünket. Ijesztő számomra....