És nem is csak ebben
Amióta a fórumon vagyok,az összes ilyen témához hozzá tudott szólni,méghozzá elég durván
Azért nem egészen.
Csak a bioszos, történelmes és kissé a filozófiás (bár abban Aes jobban otthon van) témákhoz tudok hozzászólni. Csak a végén minden téma valahogy a fent felsorolt háromnál köt ki.
Ezek után végig vártam, hogy a hüperboreoszokról derül e ki valami még. Ugye ez a Hyperborea dolog a 19.-20. század fordulóján igencsak jelentős volt az árja-germán okkultizmusban. Elég sok igen érdekes elméletet kanyarítottak ki ebből. Meg egyszer még az ősidőkben mutattam is neked egy zoroasztriánus írást, ami arról szól, hogy az árja népek őshazája messze északon, Hyperboreában található, és onnan vándoroltak a mai Iránba, meg még sokfelé.
Igen, a hüperboreoszokról Hérodotosz leírja, hogy szinte róluk semmit nem tudni, mert messze északon élnek. Azt írják, hogy e nép a világ végén élt, ahol a levegőt mesebeli tollpihék töltik be, még az aranykorból származnak és örök boldogságban élnek. Ugyanakkor hiába fagyos az a vidék, az ő földjükön örök a nyár, fél évig nem nyugszik le a nap, az emberek ezer évig élnek, és földjeiken minden megterem mi szem-szájnak ingere. Emellett minden nép szentnek tartotta őket, ők voltak Apollón kedvenc népe, akik minden évben ajándékot küldtek Déloszba Apollónhoz.
Még egy valamit ehhez az eddigiekhez: kicsit elvesztem már a sok népben, segítségként azt megtehetnéd, hogy földrajzilag, a mai országhatárok segítségével elhelyezed őket, hogy tudjam, hogy pontosan merre járunk.
A hüperboreoszoknál nem tiszta, talán a messzi Szibéria környékéről van szó. A többi nép a tajga és a sztyeppe határán, az Ural környékén lakott. A kimmerek és az agatirszek a Kárpát-medencében. A szarmaták a Balti-tenger és a Volga között, az arimaszposzok a griffekkel laktak az északi sztyeppén, az állattenyésztő szkíták a Szeret folyó mentén laktak, a földművelők a Don és a Dnyeper között, a királyi szkíták pedig a Don mentén.
Akiket nem említettem, a szakák a Szir-darján túl éltek (a mai kazak sztyeppén), illetve ősi földjük a Tiensan és a Qilian hegység, de ez később a vusunok földje lett. A jüecsik földje Koreától az Irtisig terjedt, ez mellett volt a mai Mongólia és Kína vidékén a hsziungnuk, azaz a keleti hunok vidéke.
A Tiensan egyébként érdekes, a hunok szent hegye is volt. A Tiensan kínaiul Tien hegyet jelent, sokak szerint a hunoktól vették át a Tien szót, amely istent jelenthetett. Azaz ez volt Isten hegye, míg a másik szent hegy, a Qilian San volt az Ég hegye.
Amit a királyi szkítákról írtál, ahhoz csak egy kérdésem lenne: mennyire volt örökletes ez a rang? Azt látom, hogy néha megdöntötték egy törzs uralmát, azonban lázadás nélkül automatikusan öröklődött generációról generációra a dolog? És pontosan milyen előjogokat jelentett ez?
Nem maga a vezértörzs szerepe volt örökletes, hanem a fejedelemé. Amelyik törzs adta a fejedelmet, az érdemelte ki a királyi jelzőt. Az előjog abban érződött, hogy az volt a fejedelem törzse. Azt a törzset kellett védenie az összes többinek, ő volt a vezértörzs elő- oldal - hátvéddel felszerelve, és - a fejedelem miatt - végül is mindig ő mondta ki az utolsó szót. Persze a szkítáknál a királyi jelző minden körülmények között ugyanazt a törzset jelenti. Azt, amely a saját neve alatt egyesítette az összes többit, és tette őket "szkítává".
A hunoknak volt ilyen szempontból szép közigazgatásuk:
Esetükben 5 nemesi hun törzs volt: a Luanti, Huyan, Suibu, Lan és Qiulin. A luanti klán (illetve törzs) volt a sanjü (uralkodó) és a jobb (keleti) és bal (nyugati) ükü törzse, ami azt jelentette, hogy mindig a Luanti törzsben született legmagasabb rangú férfi az egész törzsszövetség vezetője. Ez a törzs patriarchális módon működött.
A fejedelemasszony azonban innen nem kerülhetett ki, ő egy másik, matriarchális törzsből származott: eredetileg a Huyan ház adta a királynőt, majd később ez felcserélődött a Suybu házra. Azaz a Luanti volt a fejedelem törzse, ahol viszont az odaszületett nők nem jutottak nagy hatalomhoz, a Suybu pedig a fejedelemasszonyé, ahol a legmagasabb rangú nő volt a klán vezetője, és egyben a törzsszövetség királynője és a sanjü felesége. Itt azonban a férfiak nem kaptak nagy hatalmat, egy suybu törzsbéli férfi soha nem lehetett sanjü (illetve lehetett, de az puccs folyamán történt).
Az ükü (pontosabban a jobb ükü) volt a trónörökös, a sanjü után a legmagasabb pozícióban álló személy. Ükü valaki csak úgy lehetett, ha a luanti törzsbe született, de az anyja Suybu királynő volt. Ugye ez csak a fejedelmi háznál fordult elő, így öröklődött tovább a fejedelemség, de mivel így pontosan lehetett tudni ki lesz az új sanjü (mint minden uralkodó házban) a kis ükü gyerekek sokszor váltak célponttá.
Ami a vallásokról írtál: miért érzem úgy, hogy talán mégiscsak létezett egy óárja vallás, ami a mai fehér emberek közös vallása volt, amikor még egy helyen éltünk?
Szerintem ez így önmagában nem értelmezhető. Mi feltételezi, hogy az óárja kifejezés minden fehér embert takart? Még csak minden indoeurópait sem. Nyilván létezett egy közös vallás, azt viszont legfeljebb úgy lehetne rekonstruálni, ha ismernénk azt a vallást, amely közvetlenül az Afrikából való kivándorlás (márha így volt) után keletkezett. Nyilván ez viszont nemcsak az európaiak, hanem ezzel együtt az ázsiaiak, illetve az indiánok közös vallása volt. Azért tartom nehéznek egy összeurópai vallás megtalálását, mert semmi sem bizonyítja, hogy a fehér rassz egy helyen, egy populáción belül jött létre. Bár lehet, hogy így volt. Vagy nem.
Viszont itt érdekes számomra az, hogy kétféle "nyugati vallási kör" rajzolódik ki számomra. Az egyik az a görög-római és ahhoz hasonló vallások köre, míg a másik a ma keletinek nevezett vallásoké, amit az oda vándorolt árja népek (esetünkben a szkíták) alapítottak. A kettő között viszont azért nagyon sok eltérés van. Ez egyfelől talán magyarázható azzal, hogy az oda eljutott hódítok vettek át az ottani vallásokból, bár annyira számomra ez nem valószínű, nehéz elképzelni egy szkíta bölcset amint épp átveszi a sudrák vallását. (Akiktől a cigányok ténylegesen származnak.) Érdekelne, hogy ez a szakadás mikor jött létre, vagyis hogy a kelet felé vándorló szkíták, hunok mikor alakítottak ki maguknak egy más típusú vallást.
A nagyon sok még iróniának is kevés.
De a hinduizmus szintén az indoárják vallása volt. Mégis, mennyi hasonlóság van közte és mondjuk a rómaiak vallása között? Nem sok, mégis rokonok voltak.
Valószínűleg Európában a szakadást a legősibb nagy civilizáció jelentette. Ha ugyanis születik egy fejlett civilizáció, az mindenképpen újat fog teremteni vallás terén is. És mivel fejlett, így nagy kihatással lesz az egész környékre. Ez ugye valószínűleg Sumer volt, esetleg egy Sumert megelőző másik kultúra. Ha megnézed, a zsidó, görög és a kor vallásai körülbelül mind ennek a kissé átalakított változatai. Még ma is ismerjük Atrahaszísz történetét, csak ma már Noénak nevezzük sajnos.
Emellett ott voltak a krétaiak, akiktől a hellének a fél vallásukat lopták. Ők ugye prehellén lakosság volt, nem tudjuk milyen származásúak voltak, nyelvüket nem sikerült megfejteni. Létrehoztak egy hatalmas civilizációt, amit az akhájok átvettek és továbbfejlesztettek a mükénéi kultúra keretein belül. Nyilván ez is hatással volt rá, míg a rómaiakra meg hatott később a görög, meg korábban az etruszk.
Egyedül a vikingeket nem tudom hová tenni, nem világos, őket érhette-e nagyobb kulturális hatás, miközben északon hajókáztak, mégis a vallásuk eléggé hasonlít a többi európai vallásra.
Buddha meg azért volt vallásalapító, mert valami újat teremtett. Ahogy a kereszténységgel is 180°-os fordulat következett be, úgy a buddhizmussal is az egykori szkíta, illetve az ott élő lakosság saját vallásához képest. Ugyanakkor ahogy a kereszténységben is fellelhetők a korábbi vallások elemei, így a buddhizmusban is. Semmiből nme lehet várat állítani, valamiből építkezniük kellett.
