Akkor magadat is megvilágosodottnak tartod?
Azt hiszem nézeteinkben és hitünkben is jelentős különbségek vannak, számomra a megvilágosodás mást jelent. Nyilván a lehető legmagasabb tudatállapot, de megnyilvánulása és annak elérése az én "világomban" teljesen más. Erről felesleges is vitába kezdeni, mert nyilván mindkettőnknek más e téren az "igazság".
Már miért tartanám? A tudat feletti és a kozmikus tudat feletti között óriási különbségek vannak. Valószínűleg már te is éltél át közönséges tudatállapottól eltérő élményeket, még se vagy megvilágosodott.
Azért érdekelne, hogy mi a te álláspontod és hogy képzeled el a megvilágosodást. Annyi biztos, hogy ez nem egy relatív élmény.
Először is, aki megvilágosodott, az bölcs, lehetőleg nagyon sok mindent tud és nem (vagy legalábbis ritkán) hibázik.
Én még nem találkoztam megvilágosodott emberrel, így nem tudom. Bár nem hiszem, hogyha egy buddha farmerban és fehér fölsőben végigvonulna a városon, az valakinek feltűnne-e egyáltalán. Maximum a tudatos emberek érezhetik, hogy áramlik benne az 'erő', de kívülről semmit se látni, mert ugye a megvilágosodás egy belső élmény, belül történik. Attól, hogy buddha, még ugyanúgy vágja a fát, mint én.
"Kétféle vérsejt létezik: a fehér és a vörösvérsejtek. Ha megsebesülsz, az elméd nem nagyon tudja, mit kell tenni, de a tested azonnal kézbe veszi a helyzetet. A fehérvérsejtek késlekedés nélkül megindulnak a seb felé. Az egész olyan titokzatos, elképesztő. A fehérvérsejtek beállnak a sebbe, és nem engedik, hogy a vörös vérsejtek elhagyják a testet. Őrt állnak a nyílásnál."
Ez csak egy vicces kis idézet, annyira még nem is ütött szíven, legfeljebb megmosolyogtatott. Ha viszont az ilyenek vannak akkora hatással Indiára, akkor nem csodálom, hogy az oktatás színvonala és az emberek viselkedése a béke segge alatt van.
Azért tegyük hozzá, ezek a mondatok nem a közelmúltban hangoztak el. Na meg Keleten még a mai napig is gagyi az oktatás, nemhogy évtizedekkel előtt fejlettek lettek volna a tudományok..
Na most. Nem vagyok keresztény. A Biblia sokszor az én hitemet is bántja. Ugyanakkor, európai kultúrával rendelkező országban nőttem fel, így senki nem mondhatja azt, hogy nem ismerem a kereszténységet. Ismerem azt, amit tanít, amit nyújt, amitől megfoszt. Kétlem, hogy Osho - mint indiai - ennyire ismerné. Ha ismeri is, a düh vagy a bosszú beszél belőle, ahogy mindegyik könyvében több száz oldalon keresztül szidja kifejezetten a kereszténységet.
Ha nekem egy átlagos Bibliában 500 oldalas pornográf írást találsz, akkor megemelem előtted a kalapom.
Oshoból azonban süt az arrogancia, támadja a vallásokat, főképp a nyugati vallásokat. Érdekes, hogy a nyugati civilizációt minden művében megveti, de annak kényelme és fizikai megnyilvánulása azonban kellett neki. Ha a nyugati gondolkodás oly elítélendő, miért nem élte le életét egy kis indiai bódéban valahol a délkeleti esőerdő hegyei között egy-két roncs fataligával? Minek kellett neki a pénz, a vagyon, a lakások, az autók? Nem beszélve a bűnöző életmódjáról, az embercsempészetről, illetve a fenyegetéseiről. Ő nem volt képes megbocsátásra, arrogáns volt, öncélú, nagyképű. Szerintem a megvilágosodott ember nem nyílt támadásairól, beszólásairól ismerszik meg. Egy igazi tanító nem attól lesz bölcs, hogy a saját téziseit mások hitének és gondolatainak leszólásával próbálja bizonyítani, hanem attól, hogy a saját szavait a támadás helyett alátámasztja, ezzel bizonyítva, az ő szava az "igazság".
"Természetesen egyik ország sem akarja, hogy a nemzeteket eltöröljük a földről. Én gyűlölöm a nemzet fogalmát, ez az egyik legszörnyűbb dolog, ami valaha is történt a világgal. Azt akarom, hogy a földön ne legyen többé nemzetek. A nemzeti öntudatban nincs semmi, amit tisztelni lehetne: ez okozta a világon a legtöbb háborút és vérontást."
Ez aztán az egyik legnagyobb klisé liberális szöveg, amit valaha hallottam. Vajon, ha egyszer én is ilyen hangzatos hülyeségeket fogok írni, úgy teletömhetem a zsebeimet, mint ő?
Az az ember, aki még azt sem veszi észre, hogy a háborúkat és a vérontást az emberi hatalomvágy, az ember biológiailag öröklött "többet akarok" célja okozza, az számomra nem filozófus.
Háborúk mindig voltak. Voltak a kőkorszakban, még ma is vannak az afrikai törzseknél is, ahol közel sem beszélhetünk nemzetről. Ott az a dicsőség, ha megölöd egy másik törzs tagját, sőt magadra is tetováltatod e dicsőséget. Városállamok között is volt háború (lásd mükénéi kor Hellászban). Az ember mindig a sajátjainak és magának akar jót, ez nagyon meglátszik az afrikai törzseken: ők úgy gondolják, ha a másik törzsnek valami jó, akkor az nekik rossz, mert a jó dolog nem az övék. Ezért azt elveszik. Legyen az föld vagy vagyon.
A nemzet ezt bizonyos szinten megváltoztatta, mert a kisebb vérengzéseket megakadályozza: az embereket valami nagyobb szövetség tartja össze, így pár kivételtől eltekintve saját nemzettársad ellen nem támadsz.
A háborúk tehát egyáltalán nem a nemzethez köthetők: háborúk vannak emberek, családok, törzsek, vállalatok között is. A nemzet a háborúban csak egy eszköz, amit a hatalom felhasználhat. Olyan, mint a kard. Csakhogy a kard sem gyilkol, ha nincs ember, aki használja.
Osho tehát nekem nem megvilágosodott ember. Még csak nem is filozófus. Egyszerűen egy rossz kontár, aki összehordott mindent, amit más bölcs emberek előtte már elmondtak - ha akarnám, talán még én is írnék olyan könyvet, mint ő... Sőt, a fórum egy jó nagy részéből kinézem.
Nem mondom, hogy ne olvassátok a könyveit. Én szeretek megismerkedni azok gondolkodásával, akikkel nem értek egyet. Egyszerűen szerintem csak jobb fenntartásokkal kezelni, mert tele van túlhajszolt, sablon szövegekkel, illetve erős torzulásokkal, hibákkal, amik egyáltalán nem felelnek meg a valóságnak. Lásd a fehérvérsejtek esetét.
És látod Stance, ezért nem hiszek az általad hangoztatott megvilágosodásban. Szerinted Osho megvilágosodott, szerintem nem. Ennyi erővel én is lehetnék megvilágosodott. A szavai olyan tételeket takarnak, amelyben vagy hiszünk vagy nem: és ez dönt abban, hogy annak tekintjük-e avagy sem. Szerintem egy megvilágosodott egyén állításai nem cáfolhatók -éppen azért megvilágosodott, mert megértette a saját és környezete működését, a világot. Onnantól kezdve, hogy én nem értek egyet valakivel, ha úgy gondolom, hogy arról más a véleményem, jobban értek hozzá, és szavait meg tudom cáfolni, a személyre én nem fogom a fenti szót használni. Te használhatod, ha vakon bízol a szavaiban.
Szerintem egyáltalán nem arról van szó, hogy a saját szavait támadással próbálná alátámasztani. Egyszerűen tükröt állít. Elismerem, hogy arrogáns, nincs is róla szó, de teljesen igaza van a vallásokkal kapcsolatban. Szerintem még Jézusnak is ökölbe szorulna a keze, ha másfél percet megnézne a vidám vasárnapból. A gyűlöletes dologgal kapcsolatban annyit, hogy bármelyik buddha tud gyűlölni, de igazán haragudni nem tud rád, képtelen - nem tudom jobban megfogalmazni, de remélem érted, mit akarok mondani.
A filozófus 'cím', 'rang' szerintem undorító. Pont a rengeteg filozófiától, filozófustól élünk neurózisban. Nagyjából ezért nem szeretek az életről elméleteket gyártani - addig jó, amíg a megélt tapasztalatokról beszélünk. Tovább már neurotika és értelmetlen, felhalmozott, jelentéktelen tudás amivel még arra sem megyünk, hogy kitöröljük a seggünket.
A nemzetek tényleg idiótaságok. Kell valamilyen kulturális háttér, hogy megértsük egymást - eddig jó. De határok húzgálása már emberi hülyeség. Nincsenek határok, illúziók, csak az elmében léteznek. Akkor most tessék engem is "leliberalistázni" - pedig csak a józan ész mellett haladtam.
A megvilágosodott szó tartalmát pedig ne hajszold túl. Lehet, hogy Pista bá az utca sarkon megvilágosodott, benne él a Kozmosz, csak nem tudja verbális formába önteni a transzcendens élményt. Két különböző dolog az igazság benned élése és annak megnyilvánulása.
Egy buddha szavát lehet cáfolni, mert az élet folyamatosan változik. Most azt mondod, hogy az a virág piros, de háromszáz év múlva valószínűleg mutálódik és sárga lesz. Persze ha a buddha a jelen pillanatra válaszol, akkor tényleg cáfolhatatlan. Ha most lenne egy Gautama Buddhánk, az is előfordulhatna, hogy kiröhögné az előzőt. Persze ez közel sem biztos, feltételezem röpke kétezer év alatt nem változik a kozmosz annyit, hogy ez megtörténjen. Csak annyit akarok mondani, hogy a világ nem adott, hanem folyamatosan fejlődik és változik, lehetetlen száz százalék pontosságra feltérképezni.
Szerintem a megvilágosodásnak gy teljesen természetes jelenség(nek kéne lennie). De nézd meg, eltelt egy évezred, évszázadok és nem tudtunk még egy Gautama Buddhát vagy Einsteint csinálni. Pedig itt van a lehetőség a kezünkben.