Először is, a mai hivatalos - egyesek szerint több sebből vérző - őstörténet.
Finnugorizmus: A finn-ugor "vallás" szerint a magyarok körülbelül 400 évvel ezelőtt az Ural lábánál, vagy valahol a Don körül halászó-vadászó életmódot folytattak. Valószínűleg szoros egymásmellett éltek az indoeurópai népekkel, innen ered egyes ősi szavak hasonlósága, most némettel, angollal példázgatok. (víz - wasser, water; vár - warten; hoz - holen stb ) Ebből az ősnépből először a szamojédok váltak ki, majd a finn ág (finnek, észtek stb). Maradt az ugor ág, amelyből a magyarok vándoroltak el legkorábban. A magyarok nyugatra, állítólagos rokonaink, a manysik, a vogulok, az osztjákok, a nyenyecek észak-keletre húzódtak.
Ami ez mellett az érvek mellett szól: a nyelv nyelvtani hasonlósága.
Ami ellene szól: Az életmód, a szokások, a genetikai összetétel, a vallás, a nyelv nagyobb vizsgálata stb.
Meg jegyezném, sok történész azért is vonakodik elfogadni ezt, mert a nyelv és a származás kutatását el kellene különíteni egymástól. Felhoznék itt bizonyos példákat. A finn vesi, a német wasser és a magyar víz szó, valószínűleg ugyanabból az ősszóból származik. Megállapítani természetesen lehetetlen, hogy melyik nyelv volt ennek forrása, persze csodálatos magukat magyarnak valló nyelvészek általában minden egyes szóra ráaggatják, hogy más nyelvből vettük át. (Persze egyszerű emberek is, lásd például a románoknak ma kedvelt szokása azt bizonygatni, hogy milyen sok szót vettünk át tőlük. Úgy gondolják, hogy az oeras szót, nem ők vették át, hanem mi vettük át tőlük a város szót. Kicsit abszurd.
)
De én az óta nem hiszek ezeknek a nyelvészeknek, amióta egyikük kijelentette, a rovar szavunk török eredetű. Szánalmas. Hogy kapott az ilyen diplomát? Még a leghülyébb is tudja, a rovar szó a nyelvújítás során keletkezett a rovátkolt barom összevonásából…
A vízre visszatérve, víz szavunk szerintem egyértelműen visszavezethető a visz igére. A finn és más nyelvek ezen szava csak egy szó, ismeretlen eredettel. Én ilyen – több ezer éves dologban nem tudok dönteni – de ez fontos utalás.
Szóval visszatérve a nyelvre, alapvető, gyakran előforduló dolog, hogy két nyelv hatással van egymásra. Békés együttélés is, ha pedig az egyik nép a másik alárendeltje, elnyomottja, akkor hatványozottan. Vegyük csak figyelembe ma mi megy végbe: kezdünk elangolosodni, folyton angol szavakat látok mindenhol, a fiatalok menőnek tartják, ha angolul mekegnek és a szeretlek helyett I love you-t használnak. Ezt nevezzük nyelvhatásnak, illetve nyelvcserének.
Folytassuk a sort.
Szkíta, avar, hun elmélet: A legősibb elmélet, ugyanis a magyarok már úgy indultak el a Kárpát-medencébe, hogy visszafoglalják azt, amit Attila rájuk hagyott. Az elmélet alapja ott kezdődik, hogy volt egy király Menróth (vagy Nimród), aki mellesleg a monda szerint Babilon királya volt és ő építette Bábel tornyát. (Erre később visszatérek) Neki született több fia is, elsőszülött ikrei azonban, Hunor és Magor elvándoroltak és nemzetet alapítottak valahol a Don (Tanaisz) környékén. Ugye csodaszarvas legenda, remélem mindenki ismeri.
Itt jön be a képbe Anonymus és az ő Gesta Hungarorumja. Hogy ki mennyit hisz belőle, mindenki maga döntse el. Az ő története szerint volt egy nagy nép, a királyi szkíták, kiknek Birodalma a Don folyótól a Dunáig húzódó sztyeppén terült el. (Ugye Don…) A szkíták félelmetes nemzet volt, soha senki nem merte őket megtámadni, földjükre senki nem tette lábát, mivel a legnagyobb hadvezéreket is legyőzték. Ők maguk is békések voltak, mígnem éhezés ütötte fel fejét Szkítiában.
Mellesleg a történet szerint Szkítiát az ott lakók Dentü-mogyernek hívták, amely nevét első királyáról Magógról kapta, aki Jáfet fia volt és aki szintén Babiloni nemzetségből származott. (És Aes kapaszkodj meg, rokona Ábrahámnak!!! xD ) Az éhezés folytán a szkíták elvándoroltak, hogy olyan földet keressenek, amely képes eltartani őket.
Ez után egy folytatólagos elmélet szerint három részre szakadtak: hunok, avarok, magyarok. (Bár lehet többre is). Először a hunokkal találkozunk a Kárpát-medencében, akiknek behódol Róma és adót fizet nekik, a nagy hun birodalom pedig óriási kiterjedésű volt. Attila halála után szétszakad a birodalom. Ehhez is van monda, ugye, amikor Attila megölte Budát, a testvérét, Isten megátkozta, hogy neki is két fia szülessen, akik örökké háborúzzanak. Halála után két fia valóban háborúzni fog, majd egyikük Csaba, népével elindul Erdély felé. A Kárpát-medencét azonban más népek támadják meg, és Csaba a távolban élő rokonokhoz, a magyarokhoz fordul segítségért a legenda szerint, míg székelyei Erdélyben maradnak. Ennek érdekes fordulata, hogy mikor Árpád bevonul a Kárpát-medencébe, azonnal magához hívatja a Székelyeket, hogy kiváltságokat adjon nekik. A székelyek és a magyarok első találkozásuknál megértették egymást, mivel egy és ugyanazon nyelvet beszélték. (szintén a monda szerint.)
Az avarok úgy jönnek képbe, hogy tökéletes folytatása a hunoknak (ahogy a magyarok is) és ráadásul a kettős honfoglalás elmélet szerint (László Gyula) a második avar hullámmal i. u 600 körül már nem avarok, hanem magyarok (lehet ugyanaz a két nép) érkeztek a Kárpát-medencébe, erre utal az, hogy a Honfoglaláskor a Dunántúl kivételével sehol sem folytak harcok, mintha csak régi cimboraként üdvözöltek volna minket.
Megjegyezném a hun, avar nyelv teljesen eltűnt, mintha felszívódott volna – vagy mintha ugyanúgy beszélnék tovább, csak senki sem tudná, hogy az az.
Ja, és ezek a népek nem voltak sárgák!
Sumer elmélet: Ez az elmélet tulajdonképpen szintén a nyelvből táplálkozik, és néhány történelmi részletből. A sumer nyelv alapvetően több szempontban hasonlít a magyarra. A nyelvtana, a szavak, (Pl. ló, vagy anya sumerul ana) A rovásírást többször hasonították a sumer ékíráshoz.
A másik dolog pár történeti részlet, amely szerint, amikor a sumerokat leigázták az akkádok és elfoglalták a fővárost (amit később visszafoglaltak) rengeteg sumer vándorolt el, többnyire északra, keletre, akik szintén a magyarok őshazája körül telepedtek le valahol.
És itt visszatérek a sok Babilóniai utalásra az elején. Igen, ezek valóban benne vannak ősmondáinkban, tehát az szerint Hunor és Magor, illetve Magóg is szintén innen származott. Magóg mellesleg megjelenik a Bibliában is, mint barbár népek vezetője (ugye góg és magóg) és egyben Izrael örökös zaklatója.
Szíriuszi elmélet: Naa, ne túlozzunk.
Habár kitudja.
Török elmélet: Életmódunkból adódóan jött. Sokban hasonlított életmódunk a török, mongol népekéhez. Meg ugye a törökök szerint mindig is rokonok voltunk (más kérdés, hogy ez igaz-e) már abból adódóan is, hogy ők is magukénak hitték Attilát. Aztán mikor mi – a hunok legnagyobb örökösei – elvetettük a hun elméletet lecserélve a finnugorra. Akkor ők nagyon örültek, hogy beállhatnak a sorba ezért…
