http://www.youtube.com/watch?v=ZklYwnvQ25QAz I'm in a Coffin egy 2008ban alakult suicidal/depressive black metal banda. Új, de ennek ellenére talán a legjobb ebben a stílusban. Olyan zene ez, ami képes manipulálni a figyelmes hallgató hangulatát; a legnagyobb vidámságot is megrengeti, és magával ránt a depresszió legmélyebb bugyraiba. Tökéletes.
mellesleg a blogomról letölthetö a teljes album ^^
http://darkdesires.freeblog.huEgy érdekes olvasmány kedvenc zenészemröl, örültséggel, gyilkossággal, minden jóval:
Eronymous megalakította saját black metal bandáját mindössze 15 évesen. Ezzel megszületett a Mayhem, a vezető gitárossal Aarseth-tel vagy ahogy ő mondta "Euronymous". A metalkirály Euronymousnak nagyságos és becsületes tervei voltak. A zenekar népszerűsége az évek folyamán egyre csak nőtt. 10 év alatt Euronymous a norvégiai black metal nagyapjává nőtte ki magát. Euronymous a "The Black Circle" feje volt, ami a vezető norvég black metal bandák titkos egyezsége. Köztük volt Euronymoushoz köthető bandák sokasága is: Mayhem, Darkthrone, Emperor és az Enslaved is. Ez a négy banda foglalta el a trón csúcsát. Hozzájuk csatlakozott ötödikként a csoportba az egyszemélyes Burzum. Az egy személy Varg Christian Vikernes, Euronymous barátja volt, játszott Mayhem albumon is. Nem kedvelte a Varg nevet, inkább Count Grishnackh néven kell emlegetni. Abban az időben Count és Euronymous remekül elvoltak. Persze, közös volt az érdeklődésük. Ezután alapították meg a The Black Circle-t. Most jön a legszigorúbb ebben az érzésben. A black metal sátáni. Elutasítja a kereszténységet és elmossa sötét rítusokkal valamint olyan tevékenységekkel amik felforgatják (vagy akár fel is gyújtják) a templomokat. Újra szigorú beszéd: a különböző black metal zenészeknek eltérő ideáik vannak az igazi sátánizmus értelmezésével kapcsolatban. A svéd black metalosok például elmondásuk szerint a "Satanic Bible" című könyvben hisznek, (illetve a tartalmában) de vajon ez az ősi misztikus és ezoterikus kötet vagy Anton LaVey nagysikerű zsebkönyve a valóság, nem lehet megmondani. Ellenben a norvégok kevésbé tudálékosak. Ők előnyben részesítik azt, hogy imádni csak a végső fejezetet kell: önmagát a halált. Grishnackh a második variációt fogadta el. Interjúiban kijelentette, hogy ő a szívében egy viking és az ősi egyszemű Wotan/Odin követője, aki a végső ellensége a békés keresztény Istennek. Grishnackh fáklyává változtatta a templomokat, szélsőséges nemzeti ragaszkodást tanúsított, szerette a háborút és tekintettel volt ősi útjára. (az igazi, az igazi ősi útra) Úgy tűnik nyilvánvaló, hogy Euronymous, Grishnackh és embereik voltak akik elhamvasztották a templomokat, meggyalázták a temetőket és győzték le a svéd evangelistákat. Mint a szicíliai névrokonok, akik megvédik az üzletüket. 1992-ben, norvég turnéjuk során határozták el. Több mint valószínű, hogy a Paradise Lost nevű Brit doom metal banda elleni ostromot is ők tervelték ki. De a gyanú és a szóbeszéd nem volt elég a bíróságnak. A srácok fiatalok voltak, vad "vikingek". Minden rossz dolog végéhez ér egyszer. A Satanic Terrorists-tal infrastrukturális probléma lépett fel. Nem mindenki volt olyan óvatos, mint Euronymous. Például Pelle Dead, a Mayhem énekese kiloccsantotta saját agyvelejét. Euronymous volt az első, aki felfedezte a hullát, és az egykor békés srác lefényképezte a -*test*-('")et későbbi albumok borítójának. Végül megmentett egy darabot Pelle koponyájából, amit később fanatikus Mayhem rajongóknak munkált meg. Ezután jött a Grishnackh probléma. Euronymous vakmerőnek és meggondolatlannak tartotta. Grishnackhnak volt érzéke a publicitáshoz, ami a Black Circleben aligha tolerálható, így kezdte tekintélyét veszteni. Több mint harminc vandál módon elpusztított templom csupán Norvégiában, ehhez hozzáadva a Mayhem dolgait; a közakarat véget akart vetni a sok hülyeségnek. A Satanic Terrorists tagjai, gyerekek és tinédzserek kerültek bajba, főképp 14 és 22 év között. Gyakorta hencegtek a "fáklyákkal", az evangelisták eltiprásával és a gyalázatokkal, amiket a "Satanic Rituals"-ból válogattak. A letartóztatások megszaporodtak itt és egész Norvégiában. Valamikor 1992. júliusában egy Maria nevű 18 éves lány, aki mellesleg Black Circle tag volt, felgyújtotta a Therion (svéd death metal banda) énekesének, C. Jonssonnak a házát. Késő éjjel leöntötte acetonnal a bejárati ajtót és az ablakokat, majd felgyújtotta. Egy nagy késsel a következő üzenetet szegezte az ajtóra: "Count itt volt, és vissza fog jönni" Szerencsére Jonsson időben megérezte a füstöt és épségben megmenekült. Mariat röviddel ezután letartóztatták, a naplóját pedig elkobozták. Számos terhelő jegyzetet találtak benne mind rá, mind Countra. Az egyik így nézett ki: "Megcsinálom küldetésként a vezetőnek, Countnak. Én szeretem Countot. Az ő látomásai a legjobbak. Kell egy kés, egy nemes kés, éles és könyörtelen." Count bedobott egy sort Norvégiából. "Üdv te szerencsétlen! Ez Count Grishnackh a Burzumból. Már majdnem hazaértem a svéd útról. Úgy gondolom, elvesztettem egy harcot és egy dedikált Burzum LPt, ha ha! Talán rögvest kirándulok egyet, és akkor majd nem tudsz felkelni az éjszaka közepén. Leckét kapsz félelemből. Mi igazán tébolyodottak vagyunk, a mi módszereink a halál és a kínzás, áldozataink lassan halnak meg. Lassan kell meghalniuk:" Count letagadott mindent a támadással és 3 másik tűzesettel kapcsolatban is. Mariat egy évre elmegyógyintézetbe tették. Miután a vádakat nem tudták Grishnackhra bizonyítani, kapott egy napot egy nyomdában. Szélsőséges gondolatokat terjesztett. (Fasizmus, így követelve: "Támogatom Sztálint és Hitlert és saját Skandináviám diktátora akarok lenni. Viking vagyok és elkészültem a harcra. Csak menj ki az utcára és ösztönzőleg rúgj bele egy gyerekbe." Ennek fényében Euronymous nem csinált titkot Grishnackh iránti utálatából. Az egykori barátság így gyűlölködésbe csapott át. A harag folytatódott Euronymous és Grishnackh között. Sajnos a viszálykodásuk részletei csak híresztelésekben és a szóbeszédben terjedtek. Egy beszélgetés volt Grishnackh és svéd barátnője között, amit Euronymous ellopott. Count később mégis mindent letagadott ezzel a svéd lánnyal kapcsolatban. A történet abból adódott, hogy mindkettőjüknek kölcsönös barátságuk volt Ilsa-val, a 16 éves lánnyal. Úgy tudni, hogy közvetítő szerepet játszott Euronymous és Grishnackh között. A keresztapa véget akart vetni a háborúskodásnak, de Grishnackh simán kinevette és kijelentette: "Nem hiszem el, hogy egy lányt küldött Count Grishnackhal beszélni. A rágalmazás folytatódott főleg Count oldaláról. Ha hiszed ha nem, Count szónoklatai forróbbak lettek mint valaha. Csalással vádolta Euronymoust, a bevételekkel és a póló eladásokkal. "Euronymousnak mennie kell!" mondta Grishnackh, valamint azt is, hogy "Euronymous a gazdasági kilátások útjában áll". Bármi is az igazság, nyilvánvaló, hogy Grishnackh gyűlölte Euronymoust. Hét órát vett igénybe, hogy a norvégiai Bergenből Euronymoushoz érjen Oslóba. Hét órát kell majd minden bizonnyal megmagyaráznia Countnak a kérdezősködő rendőröknek. Az alibi ki lett találva: Count egyik követője hátramaradt és videókat bérelt, amit három ember látott. Ehhez még hozzájött, hogy Count elvesztette a hitelkártyáját és ezért maradt otthon. Így úgy nézett ki, hogy Grishnackh nem is hagyta el Bergent. Sajnos Count a telefonkártyáját hagyta el. Ő és társai egy Yugoban indultak útnak. Count a hátsó ülésen ült, hogy elkerülje a lebukást mialatt az egyik társa fehér pulóverben volt. (nem túl feltűnő) A túra csúcspontja az volt, mikor belekuporodott a hátsó ülésbe, mert valaki felismerte a zenészt. Az egyik követő azt tanácsolta, hogy hasítsák szét Euronymous fejét egy fejszével mikor ajtót nyit, de a fejsze cipelése nehéz dolog lett volna, és akár magukon is sebet ejthetnének vele. Az ürügyet kitalálták: Grishnackh beszélni akar Euronymous házában, fegyverszünetet javasolva. Ezután Grishnackh megkéri Euronymoust, hogy mutasson meg neki valamit a számítógépén, majd mikor hátrafordul ezt megtenni, Grishnackh egyszerűen leszúrja hátulról. Ezt fantasztikusan kitervelték, annak ellenére, hogy a legtöbb dolog valóságban dőlt csak el. 1993. augusztus 9. hétfő, reggel 5:15. Count és az emberei megérkeznek Euronymous házához. Csak ő ment be a házba, miután változtattak a terven. Euronymous az ajtóban volt, Count egy nagy késsel ledöfte. Euronymous olyan hangosan ordított, hogy Count emberei is hallották. Count, Euronymous arcára összpontosított. 25 szúrást ejtett rajta. Feltételezhető, hogy küzdelem volt, mert Euronymoust az első és második emelet között találták meg holtan, vérbe fagyva. 25 éves volt halálakor. Szörnyű, rettenetes és megalázó halál volt, rosszabb, mint legvadabb rémálmaidban gondolnád; ahogy Count mondta az eset után. Euronymous csak részben volt felöltözve, így Count rossz hírbe hozta a Black Metal Kör vezetőjét, "A halál hercegét" hogy alsónadrágban halt meg. Ezután több variáció áll fenn. Az egyik szerint Count nyolc órával később 1:15 kor hallott a gyilkosságról. A másik, hogy Lee Barrett egy angol kiadó vezetője másnap reggel kilenckor felhívta Countot a következővel: "Euronymous meghalt! Megyek, lehugyozom a sírját!" Később, az interjúk első hullámában Count úgy spekulált, hogy Euronymoust rivális Black Metal zenészek tették el láb alól, valószínűleg svédek. Ennyi volt a jelenet összes része. Grishnackh körülbástyázta magát interjúival, és kijelentette, hogy nem akar "barátja" temetésén részt venni, mert a keresztény temetés ellentétes a jellegzetes Black Metal meggyőződéssel. A bejelentését az új Burzum LP a "Det Som En Gang Var" megjelenésével zárta. Keresve sem lehetett volna gonoszabb népszerűsítést találni. A black metal közösség zsongott Euronymous halála után. A Halál Hercegét megölték! Ejha, ki fogja most elfoglalni ezt a helyet? Sok helyen tudni vélték, ki ölte meg Euronymoust, de nem tudtak nyugodtan maradni. Grishnackh méginkább megkötötte őket "sátáni" erejével, mert vagy beszélnek, vagy életben maradnak. Count nagyon öntelt volt. Mikor a rendőrség kérdezte, Ilsa megsejtette, ki ölte meg Euronymoust, de nem akarta kockára tenni az életét felfedve a tet-*test*-('"). Elmondta, hogy a svédek túl gyávák egy ilyen tetthez és, hogy egyetlen személy aki képes erre az egy fizikailag erős öntörvényű ember, aki mellesleg meghitt barátja volt. Ilsa nem hagyott kétséget afelől, hogy ki a tettes. A black metalosok bosszút fogadtak ellene. Négy napnyi ujjlenyomatozás és hamis tanúzás után Countot letartóztatták gyilkosságért. Ezután Count bergeni házában 150kg dinamitot is találtak. A terve az volt, hogy felrobbantja a Nidaros-domen templomot Trondheimben, a Norvégiai Koronaékszerek helyét. Count a későbbi interjúiban tagadott és rendíthetetlenül állította, hogy aligha hallott arról az átkozott templomról. Eközben a Mayhem utolsó albuma, a "De Mysteriis Dom Sathanas" a norvégiai első 25be ugrott. A norvég törvények viszonylag emberségesek az átlagos amerikai törvényekhez képest. Count 21 éves ítéletet kapott tettéért, ami a maximálisan kiszabható volt. Count széles vigyorral nyugtázta az ítéletet. Az ügyvédje által kitalált alternatív védekezési módot, miszerint nem volt tudatában tette súlyának, Count elvetette. A 21 év látszólag többre becsülhető, mint akár rövidebb idő a bolondokházában. Mindenesetre az ügyben fellebbezésnek helye nincs, de amikor Grishnackh kiszabadul 40 évesen, kész a visszatérésre. Ez azt jelenti, hogy a kiskorú lánya Rebekka idősebb lesz, mint ő börtönbe kerülésekor. "Kocsikkal, dinoszauruszokkal és pókokkal játszik és mindenféle fiús cuccal, így alighanem tökéletes amazonná válik!" Mondta Count. Zene, gyilkosság és tűz - A skandináviai Black Metal Akkor kezdődött, mikor a Norvég zenész Christian Vikernes elhatározta, hogy a szenzáció végett felgyújt egy-két templomot. És ez folytatódott, akár egy viszonzatlan szerelem. És egy borzasztó gyilkossággal végződött. És most a rajongók folytatást követelnek. Az őrültség, az erőszak és a black metal a skandináviai út. Kristálytiszta források szelik a fjordokat, az ég kék, mint sehol máshol a világon. Talán mert még az emberek nem hódították meg teljesen ezt a paradicsomot Norvégia nyugati partjainál. A norvégok ezt a Bergenhez közeli részt a fjordok kapujának hívják. Csak pár száz kilométerre fekszik az Északi-foktól, és ha tovább mész északnak, magad mögött hagyod a civilizációt. Csak a Bergen mögötti emberek fúrnak alagutakat a hegyekbe, fjordról-fjordra. Ezután éred el a civilizáció utolsó bástyáját a paradicsomban. Turistaháznak látszik: fehér épületek piros tetővel. Egyszerű építésűek, nem túl érdekesek. A fiatal, aki felém sétál az egyik folyosón keresztül, egészen angyali külsővel bír. Udvariasan kezet ráz velem. Christian Vikernes 21 éves, vékony alkatú, és "rocksztár" Norvégiában. Rövidrevágott haj, kopott póló, katonai nadrág és kifényesített bakancs. Mikor Vikernes, a Burzum egyetlen tagja kinéz az ablakon a fákon keresztül, egy magas falat lát őrtornyokkal és reflektorokkal. A "szállás" egy börtön. Vikernest rablásért, illegális robbanóanyag birtoklásért, temetőgyalázásért és gyújtogatásért ítélték el. De a legfőbb vád a gyilkosság volt. "Az ember, akit megöltem, az ellenségem volt" mondta Vikernes, "Mi mást tehettem volna vele?" Az ellenfeleknek küzdeni kell egymással, mondja és csak a legerősebb marad állva. Mellesleg csak az erősnek van joga az életben maradásra. El kell pusztítani az öregeket és a betegeket. De sajnos a demokrácia megvédi az életet. Ez az, amiért ő a demokrácia ellen van. Vikernes ezt mind így gondolja. Mozdulatlanul ül a széken, kezei az asztalon. Hidegek, kifejezéstelenek a szavai. Mintha egy magnó szólna. "A legtöbb ember ostoba. Nem lehet lehetőségük beszélni." mondja Vikernes. "Csak hagynának Skandinávia diktátorának." De ezt csak egy ifjú tudja lágy arccal véghezvinni manapság. A következő 20 évét ebben a diákszálló kinézetű börtönben fogja tölteni a paradicsomban.
