Én

[heo]

Aes, akkor te egy másik sátánizmusra gondoltál, manapság ebből is egyre több van.

Gdat, egyrészt a ráksejt nem gondolkozik, másrészt meg nem gondolom hogy a saját magam megvalósítása azt jelentené, hogy mást el kellene nyomnom vagy rosszat tennem vele. Nyilván a rákos sejtben sincs rossz szándék, de szerintem belátható, hogy mitől lenne rossz a példa.

[Gdat88]

Direkt nem azt írtam, hogy saját magad megvalósításával van a baj. Hanem a saját magát mindentől függetlenül való megvalósítással. Mert ha én vagyok az isten, akkor nyugodtan megölhetek mást, hogy elvegyem a pénzét, csak figyelnem kell rá, hogy ne kapjon el a rendőrség és ne legyen nekem emiatt rossz. Ezért jó példa a ráksejt. Mert ő a környezete rovására valósítja meg önmagát. És a nagy hatalommal rendelkező egoista emberek pont ezt csinálják.

[Saphira]

Nem hiába a szanszkrit a hinduizmus és a buddhizmus nyelve is. A szanszkrit ősi indo-európai nyelv, a védák nyelve, ugyanis a védák a korai indo-európai vallás emléke. Tudom, manapság negatív visszhangja van az árja szónak, de az árja szanszkritül (és óperzsául) annyit jelentett, hogy 'nemes', később ezt a perzsák magukra kezdték használni (innen alakult ki az Irán szó, vö. Ariyan, a 'nemesek földje'). Indiában azokat az indo-európai embereket nevezték árjáknak, akik a védikus tanok szerint éltek (és akik később India felső kasztjait alkották).

Az árják már elég hamar tágabb rokonságban gondolkodtak, az egyik perzsa császár például a legtöbb indo-európait már árjának nevezett. A védák, mint mondtam, az árja istenekről szólnak, amiknek a vallását az árják vitték az Indus völgyébe, és ha úgy tetszik, ők voltak az első rasszisták (haha, ez hülyén hangzott), mert az indiai kasztrendszer a mai napig a hódító árják megjelenésén alapszik. Mikor megjelentek, keveredni kezdtek a korábban ott élő sötétebb bőrű dravidákkal, amit később nem néztek jó szemmel (sokak szerint a védákban a fekete és fehér harcának történetei erre vezethetők vissza). Emiatt alakult ki a kasztrendszer, ahol a dravidák az alsó kasztokba, az árják a felső kasztokba, a harcosok és papok kasztjaiba kerültek.
Megjegyzem, hogy a dravidáknak elég fejlett kultúrája volt korábban is, de az teljesen más felépítésű volt, és semmi (vagyis kevés) köze volt a későbbi hinduizmushoz.

A zoroasztrizmusnak, a görög és római kultúrának szintén volt köze a hinduizmushoz, mert mind ugyanabból a gyökérből ered, noha változásokon mentek át közben. A főisten, Indra teljesen megfeleltethető Zeusznak és Jupiternek, a mennyország tagolódása és a szent hegyek jelenléte szintén. Surya hét ló által húzott szekéren viszi a Napot stb. Gyakorlatilag az összes Isten megfeleltethető a hindu istenekkel, csak a hosszú különélés folyamán mindegyik vallás máshogy fejlődött. A görögök például mitológiateremtésnek használták az isteneket, a filozófia külön ágazattá lett, míg a hinduknál a vallás és a filozófia szorosabban kapcsolódott.

A görögök és rómaiak természeti közelségéből és folytonos érintkezéseikből következik, hogy az ő vallásaik hasonlóbbak maradtak, míg keletebben a perzsák (aveszta) és a hinduk vallása hasonlított jobban. A perzsák vallása (noha ugyanúgy megtalálhatók benne a fent említett démonok, istenek, sokszor még a nevük is megegyezik) dualista lett (Ahura Mazda vs. Ahriman), de Indra háttérbe szorulásával a hinduk vallása is hasonlóan alakult, csak esetükben három erőről kell beszélni (Brahma-Krisna-Shiva). Ezek a vallások egyébként nagyon sokáig hatottak egymásra, sőt kulturálisan az Itáliai félszigettől egészen Kínáig nagy hatásuk volt (köztudott, hogy a manicheizmus, ami később a zoroasztrizmusból alakult ki és a kereszténység legnagyobb vetélytársa lett, felbukkan Rómától Kínáig (a római vezetés egy időben üldözendő vallásnak kiáltotta ki). A későbbi elszigeteltség Nyugat és Kelet között a keresztesháborúkig nem létezett, később a két kontinensen létező kultúrák áramlását a közénk beékelődő ellenséges iszlám állította meg. Ekkor veszített jelentőségéből a perzsa vallás, és szorult vissza egészen keletre a hindu.

A korai indo-európai vallások egyébként még a germán/skandináv mitológiának is megfeleltethetők, nyilván már nagyon távolról, de azért elég szépen felfedezhető közöttük a rokonság. Az egyiptomi vallás hatása is egyértelmű, ez nyilván Mezopotámián keresztül terjedhetett, mivel Mezopotámia is hatalmas kulturális központ volt, aminek kulturális lenyomata szintén felfedezhető ezekben a vallásokban. gyakorlatilag mind sokkal közelebbi rokona egymásnak, mint a Kereszténységnek vagy az iszlámnak, amelyek teljesen idegen kultúrából születtek.

A buddhizmus egy kicsit más, mert az sokkal inkább filozófia, mint vallás, de erről meg köztudott, hogy a szkíták indiai jelenléte szülte (ebben is nagyon sok az indoárja szó, amelyek még Japánban is megjelennek). Mivel ez nem tradicionális, hanem amolyan "prófétikus" vallás, így nyilván sok benne a változás, főképp azért, mert ez a vallás a hindu vallás ellenpárja volt, az hinduizmust ellenzők körében terjedt. A szkíták valamilyen ősi tűzvallásban hihettek (a zoroasztrizmushoz hasonlóan), és ennek a vallásnak a felépítése még át-átszűrődik a buddhizmus sallangjain: például Sumeru hegye (hindu Meru) és az ottani világkép egyértelműen az eredeti vallásból származik, erre épültek rá az új tanok.

Szóval, amikor azt mondod, hogy buddhizmus, hinduizmus, akkor valójában eredtileg nyugati filozófiákról beszélsz (és itt a nyugatit ne földrajzilag, hanem kulturálisan értsd). Az eredeti keleti filozófia a Taoizmus és a Konfucionizmus (nyilván ezek is mind hatottak egymásra, de ezek eredete már különböző, míg a buddhizmus, hinduizmus, római, görög és germán vallásoknak közös a gyökere).

Egyébként még a wikipedia is megemlíti, hogy a védák a közös indo-európai kultúra hagyományaiból és hitéből születtek:

"Vedic lore contains numerous elements which are common to Indo-European mythological traditions, like the mythologies of Persia, Greece, and Rome, and that of the Celtic, Germanic and Slavic peoples. The Vedic god Indra in part corresponds to Dyaus Pitar, the Sky Father, Zeus and Jupiter. The deity Yama, the lord of the dead, is Yima of Persian mythology. Vedic hymns refer to these and other deities, often 33, consisting of 8 Vasus, 11 Rudras, 12 Adityas, and the late Rigvedic Prajapati. These deities belong to the 3 dimensions of the universe/heavens, the earth, and the intermediate space. Some major deities of the Vedic tradition include Indra, Surya, Agni, Vayu, Varuna, Mitra, Aditi, Yama, Soma, Sarasvati, Prithvi, and Rudra."

[heo]

Gdat, én meg direkt nem azt írtam, hogy én vagyok az isten,  hanem azt, hogy a saját magam istene vagyok.

Saphi, csak hogy néha legyen pozitív visszajelzés is. Elolvastam, amit írtál.  Jó kis ismeretterjesztő.

[Saphira]

Köszönöm, heo. Tanulnom kellett volna helyette, mert holnap megbukom, erre Gdat még csak nem is válaszolt.

[Gdat88]

A reinkarnáció azért eléggé megkerülhetetlen témakör. A kasztrendszer is logikusan következik abból, hogy ki milyen fejlettségi szinttel jön a világra. Mert nyilván, ha valakinek olyan a természete, hogy esze ágában sincs, másra gondolni, mint az evésre vagy a szexre, annak alapvetően nem az a feladata, hogy pap legyen. A vallás szerint erre szolgált a kasztrendszer. Elvileg ezt lehetne igazságosan működtetni, mindenféle megkülönböztetés nélkül. Hogy aztán mi lett belőle ahhoz annyira nem is értek. De a célja ez volt.

Ez a gondolkodás pedig eléggé eltér mindentől ami az európai kultúrából származik. Pláne nem erre gondol az ember, ha európai filozófiára gondol. A hindu isteneket pedig nem lehet a görögökhöz hasonlítani. A görög istenek emberi archetípusokat ábrázolnak. Önzőek, erkölcstelenek, nagy hatalommal. Nem tartanak semerre csak élik a világukat. A hindu istenek is a dharmától (világtörvény) függenek és minden egy meghatározott rend szerint működik.

Ezért mondom, hogy semmihez nem hasonlít ami európai. Ez a gondolkodás, nem hatja át az európai kultúrát. Az európai vallások legjobb esetben is annyit mondanak, hogy élj erényesen és akkor jó lesz, de nincs egy használhatóan megalkotott rendszer ami alapján fejlődhetne az ember. Nem lebecsülni akarom ezzel az európai kultúrát, mert a gyakorlati életben, ami szintén nagyon fontos a legtöbb dolgot mi értük el.

De a keleti gondolkodást akárki találta is ki, keleten maradt. Pedig az elme és a tudat feltérképezésében sokkal-sokkal a nyugat előtt jár. Ami nekem a nyugati filozófiából nagyon hiányzik az az, hogy merre menjünk. Nagyon profán módon összefoglalva leírom, hogy mit látok a nyugati világból. Kapott az ember egy meseszerű, minden konkrétumtól megfosztott istenképet, ami egy ideig jó volt, de ahogy elkezdett racionálisabban gondolkodni kiábrándult belőle. Helyette kialakult a fogyasztó társadalom, ahol igazából ha elértek egy anyagi biztonságot az emberek, akkor sokszor nincs mit csinálniuk. Egyébként pl. nagyon kíváncsi lennék, hogy Saphira, szerinted mi az élet értelme. Miért érdemes szerinted reggel felkelni az ágyból. Nem számonkérés jelleggel, csak kíváncsi vagyok. Meg legalább nem lenne teljesen off, amit írunk az én topicba.

Amúgy válaszoltam és igen. Tényleg szép összefoglalás. Bár voltak apróbb dolgok, amiben nem értek egyet, de azt írtam is fent.

---

heo: Mit jelent az, hogy saját magad istene vagy? Nem azt, hogy te határozod meg mi a jó és mi a rossz? Ami lehet, hogy a te esetedben nem gáz, mert normális ember vagy, de sok diktátor gondolta pont így, akik milliókat öltek meg.

[heo]

Milyen az az európai vallás? Vagy mi számít annak és mi alapján? (Vitába is mehet a válasz.)

[Saphira]

A reinkarnáció nem idegen az európai kultúrától, hajdan egész Eurázsiában elterjedt nézet volt, és valószínűleg nagyon ősi hitre vezethető vissza.

Wikipedia:
The origins of the notion of reincarnation are obscure. They apparently date to the Iron Age (around 1200 BCE).[citation needed] Discussion of the subject appears in the philosophical traditions of India (including the Indus Valley) and Greece (including Asia Minor) from about the 6th century BCE. Also during the Iron Age, the Greek Pre-Socratics discussed reincarnation, and the Celtic Druids are also reported to have taught a doctrine of reincarnation.
The ideas associated with reincarnation may have arisen independently in different regions, or they might have spread as a result of cultural contact. Proponents of cultural transmission have looked for links between Iron Age Celtic, Greek and Vedic philosophy and religion, some even suggesting that belief in reincarnation was present in Proto-Indo-European religion. In ancient European, Iranian and Indian agricultural cultures, the life cycles of birth, death, and rebirth were recognized as a replica of natural agricultural cycles.

A hindu istenek pedig nagyon is emberiek (a buddhista vallás lényei kevésbé). Indra olykor idegbeteg, aki szereti viharokkal ijesztgetni az embereket, Krisna a mindenkivel kedves és jóságos, stb. Persze a hindu sokkal filozofikusabb, míg a görögök, mint korábban is mondtam, inkább mitológiateremtésre használták a vallást, így az meseszerűbb. De a zsidó és a keresztény (református) isten is nagymértékben különbözik, pedig ugyanarról van szó.

Ez a gondolkodás, nem hatja át az európai kultúrát.

Már valóban nem, de ez a gondolkodás az európai kultúrából ered, mondhatjuk annak az őrzője. Ezt az európai kultúrát itt, nyugaton, felváltotta a kereszténység, ahogy az ősi iráni kultúrát az iszlám. Ahogy a mai irániak gondolkodásmódját is az iszlám határozza meg, úgy a nyugatiakét is az egyébként idegen kereszténység. Majd mikor a keresztényésgből az emberek kiábrándultak, maradt meg az az üresség, ami most van. Szokták mondani, hogy ne élj a múltban és ne érdekeljenek a hagyományok, de ez hülyeség, mert ez történik, ha nincsenek hagyományaid. A múltban nem élni kell, hanem építkezni rá. Mikor a Nyugat eldobta a kereszténységet kétségbeesetten keresett valamit, amiből építkezhet (ez lett a római-görög kultúra), de ez nem feltétlenül volt elég ahhoz, hogy a keletkezett űrt pótolják. És ez az űr még mindig ott van. Ez megtörténik minden kultúrával, ami elveszti a gyökereit, szóval ez nem gondolkodásmódtól függ, hanem attól, vannak-e hagyományok, amikre építkezhetsz, és sokszor, ha ilyenek nincsenek, akkor kétségbeesetten keresel egy újat (lásd például a nyugaton manapság divatozó keleti tanok és filozófia felé fordulást, a sok földönkívüli- meg hasonló scifi-szerű elméletet stb).

A többire most nem nagyon van időm, ha két nap múlva még eszembe juttatod, akkor leírom.

[Gdat88]

A reinkarnáció nem idegen az európai kultúrától, hajdan egész Eurázsiában elterjedt nézet volt, és valószínűleg nagyon ősi hitre vezethető vissza.

Ezt nem tudtam, de tök jó. Egyébként nem kell feltételezni, hogy ezek kizárólag kulturális mémek lehetnek. Mármint ebben hinni. Lehet rá úgy is gondolni, hogy ez csak így van és többen is felfedezték.

A hindu istenek pedig nagyon is emberiek

Tudom. Vannak dolgaik. De alapvetően a Brahma, Visnu, Síva hármas fenntartja a rendet a teremtésben. Illetve az Upanisadok beszél egy világlélekről is (Atman) ami tartalmaz mindent ami van és igazából minden arra vezethető vissza. Az az abszolút. És az istenek is csak ennek a részei. De arra lehetne mondani, hogy az Isten. Csak nem szerencsés ez a kifejezés, mert akkor a szakállas bácsira gondol az ember, pedig ez más jellegű dolog.

Amúgy amikor mondják ezt a szakállas bácsit az fura. Ilyen rossz fantáziájuk van az embereknek?
Én gyerekkoromban így képzeltem el Istent, csak átlátszóba. De amúgy pont így.
http://i1.ytimg.com/vi/yGbUcqCXe14/maxresdefault.jpg
Nevettem is egyet, amikor láttam a Watchmant, hogy ezek szerint más is.

akkor kétségbeesetten keresel egy újat

Elég kritikus vagyok mindenféle gondolkodási rendszerrel. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy kerestem mi legyen a divat. Hanem rengeteg kérdés merült fel bennem és ezek a rendszerek (különösen a jóga és a taoizmus) foglalkoztak olyan kérdésekkel ami engem érdekelt. Mind a kettő nagyon gyakorlatias és érzem magamon, hogy könnyebben boldogulok miattuk az életben. De ugyanígy ott van a pszichológiai is aminek az érdemeit hülyeség lenne elvitatni. Csak az az élet más területeivel foglalkozik, de az is nagyon érdekel. Nem jó szerintem ha az ember lekorlátozza magát egy vallásra vagy filozófiára. Az a jó, amit tapasztal, hogy működik. De mivel a jógánál azt tapasztalom, hogy a jelenlegi szintemen tényleg minden úgy történik, ahogy mondták. Nagyon valószínűnek tartom, hogy később is így lesz.

De szerintem te egyszerűsíted le túlzottan. Itt nem arról van, szó, hogy hagyomány kell az embereknek, amire építkezhet. Mert rengeteg ember nagyon jól megvan mindenféle hagyomány nélkül, hogyha éppen az a célja, hogy életben maradjon, később az, hogy a társadalom elfogadja, aztán kifejezze önmagát, de egy idő után megjelenik az igény arra is, hogy önmagán túllépjen, mert szűknek érzi saját magát.

Bár vicces, hogy esetemben ez a nagy spirituális gondolkodás végül pont oda jutott, hogy egyáltalán nem állok erre készen és előbb tegyem rendbe az egzisztenciámat, javítsam ki a jellemhibáimat, többet eddzek, egészségesen egyek, szórakozzak és sok más egyszerű hétköznapi dolog. Intézzem el amit el kell a jelenlegi szintemen és később majd foglalkozom ezzel. De voltak olyan tapasztalataim a jógával kapcsolatban, ami miatt láttam, hogy ezek a dolgok tényleg működnek. Igyekeztem most a legőszintébben magamba nézni, hogy egy csak belső űrt töltök-e ki ezzel, de akárhogy nézem azt látom, hogy ez egy logikus belátás az eddigi tapasztalataim alapján.

[Saphira]

Ja, elfelejtettem hozzátenni, hogy az, hogy valaki "milyen fejlettségi szinttel jön a világra" nem az ok a kasztrendszerre, hiszen az egyértelműen politikára vezethető vissza. Csak kellett hozzá vallási magyarázatot köríteni.

Lehet rá úgy is gondolni, hogy ez csak így van és többen is felfedezték.

Valóban, az ember a természetet szemlélve könnyen kilyukadhat az újjászületés eszméjénél.

Nem kéne tovább itt offolnom.

[Minagi]

Tanulnom kellett volna helyette, mert holnap megbukom

Mert nem hiszel magadban. Minden tudás benned van, csak érezd! Amúgy én is elolvastam s igazán jól leírtad, minket tanítottál ahelyett, hogy tanultál volna.

Még vissza térve kicsit Luna-hoz.

A barátja voltam, sok mindent mondtunk el egymásnak, amit másnak talán nem. De aztán vége lett. Talán az én döntésem volt-e, már arra sem emlékszem. Úgy éreztem, nem voltam jó hatással rá. Neki is van elég baja, az enyémmel nem terhelhetem.

Igazából, nem tudom mi volt a háttérben, de mivel körülbelül azt írtad le, hogy egyik napról a másikra már hanyagoltad is, ezért nem gondolom, hogy egy jó barátságot ilyen simán átvág az ember. Hiába halt meg valakinek a valakije, az egy barátságban úgy nem számít, hogy akkor mostantól csak ő van a középpontban és sajnálni kell éveken át. Nem is azt jelenti, hogy emiatt kényszeresen beszélni kell vele, vagy mellette maradni, de azért "szakítani" vele, mert van neki is baja, ezért felesleges a sajátoddal fárasztanod, elég hülye gondolat. Már bocs. Mindenkinek vannak bajai, legyen piti, vagy hatalmas, bárkivel beszélsz, lesznek bajai, de ez nem számít, amíg egyensúlyba tudjátok hozni.
Valakit meg se szó, se beszéd, csak így hanyagolni, szerintem szemét dolog, ugyanis, barátságotok igen szoros volt, ahogy írtad, olyan titkokat osztottatok meg egymásnak amit senki másnak nem, vagyis bíztatok a másikban. Ha valaki bízik valakiben, szerintem nem szabadna, hogy luxus legyen, hogy kommunikáljon is vele, s elmondja esetleg mi a baja, vagy miért hanyagolja, hogy miért fordítottál hirtelen hátat egy ilyen barátságnak.

Egyszerűen nem értem. Nem vagy túl boldog ember mégis egy igaz barátodat, aki gondolom elég kevés embernek nyílt meg úgy ahogy neked, eltaszítottad, mert... nem akarod terhelni önmagaddal és a gondjaiddal. Ebben nincs logika Luna, ennyi erővel végezz magaddal, mert elveszed a levegőt más emberek elől. Ez ugyan olyan hülyeség. (Bár kicsit erős, de ezzel elég jól hangsúlyozom, remélem.)
Egy jó barátságnál, szerintem meg kell kérdezni a másikat, hogy zavarja-e, hogy sokat locsogsz, vagy sokat beszélsz magadról vagy bármi. Kommunikálni kell, nem pedig megfutamodni.

Azért maradok csendben. Kimondom, hogy van gondom, de ne akarják tudni, mi az. Volt, hogy megkérdezték, elkezdtem mondani és erre az volt a válasz: Na jó, én ezt nem hallgatom tovább... Ezek után akkor minek próbálkozzam?

Sok ember gonosz, nagyon is. Rengetegen csak magukról akarnak mesélni, csak a saját "problémáikat" akarják megosztani, hogy rájuk figyeljenek, viszont vissza fele, leszarják mi történt a másikkal. Ezt sokszor fogod még tapasztalni, nagyon sokszor, viszont, ha van egy, ismétlem 1 barátod/barátnőd, akivel kölcsönösen megtudtok mindent beszélni, aki meghallgat, aki figyel rád, aki esetleg tanácsot ad, s ez fordítva is megtörténik... az bőven elég. Nem kell ide 100 barát, elég egy.

Én egy idő után már figyeltem ilyen szempontból az embereket. Sokan órákon át tudtak nekem mesélni magukról, milyen durva, szomorú vagy semmilyen problémájuk volt, majd mikor észre vették, hogy csak ők beszélnek, néha megkérdezték velem mizujs. Letudtam körülbelül két mondattal, viszont volt olyan mikor szívesen meséltem volna, de akkor a legtöbb esetben a másik fél mesélt tovább magáról. Néha zavart, inkább eleinte, de később már élveztem és viccesnek találtam. Így is kevés embernek nyíltam meg, de pont jól tetem, nekem így volt jó.

Szóval ugyan úgy lesznek akik nem hallgatnak meg, ha mesélni akarsz, de ez benne van a pakliban.

Engem a tanárok sem próbáltak megérteni kiskoromban.

A szüleiddel mi történt, ők sem próbáltak megérteni? Nincsenek melletted, nem táplálnak feléd szeretetet, törődést? A tanár diák kapcsolat, főleg alsósként elég vicces tud lenni. Egy 8 éves kislány ismerősöm a faluban, mikor még ovis volt, egyszer bepisilt az óvodában, majd talán jövőre ment suliba, ugyan úgy itt a faluban. Az óvoda és az iskola igen közel van, sőt, az iskolások az óvodába járni enni, mert ott alakították ki az ebédlőt. Szóval szinte együtt van ez a hely. A tanárok és az óvónénik meg természetesen beszélgetnek egymással. Egyik elmesélte, a tanárnak, hogy a kicsi Hanna bepisilt. Miután a lány, elkezdte a sulit, nem az osztálytársai, hanem a Tanár kezdte el csúfolni és becézni "pisisnek" mert, hogy az oviban egyszer megesett.... Kérdezem én, miért jó egy 6 évest megalázni?
Ebből azt akartam kihozni, hogy sok tanár sajnos, nem való tanárnak, vagy egyáltalán, hogy vigyázzon gyermekekre.

[Gdat88]

Nem egyértelműen, hanem a te véleményed szerint. Nyilván politika is, mert így könnyebb kormányozni az országot, ha rendben működik és nincs káosz, de azért valljuk be nem túl gyakori ez a párbeszéd, hogy: Te Gázsi, elegem lett a sok lopásból. Inkább az érdekel, hogy kell megműteni egy ember agyát.

Nyilván van szabad akarata az embernek és a kultúrától is függ az érdeklődése, de rengeteget karakterbeli sajátosságot meghatároz a genetika is.

[Saphira]

De szerintem te egyszerűsíted le túlzottan.

Nem egyszerűsítem le, mégha ez úgy is tűnt. Nyilván ennek vannak mélységei, és bizonyos személyeket jobban fog érdekelni a kultúra, másokat nem. Egyértelmű, hogy egy egyébként is kevésbé intelligens embert hidegen fog hagyni, hogy ő most megtisztulni megy-e a Gangeszhez vagy a TV-t lesi otthon. Egyszerűen azt csinálja, amit tanult, amit látott másoktól és ami segíti, hogy jól érezze magát. A különbség csak annyi, hogy a kevésbé művelt embereknek is valamilyen támpontot nyújt a hagyomány. Manapság mindenki nagyon tömegellenes, azt mondják, mindenki legyen egyéniség és ne kövessük a "tömeget". A baj az, hogy tömeg nem létezne, ha mindenki egyéniség lenne. És ha mindenki külön utakon jár, akkor nagyon magányos lesz a világ.
Én úgy gondolom, a buta embereknek kell a pásztor. Mert a pásztor jó esetben jó helyre tereli a birkákat és megóvja a farkasoktól. A hagyomány és a kultúra olyan, mint a pásztor. Utat mutat a báránynak ahhoz, hogy békésen, boldogan éljen és fennmaradjon, de szemben a példámmal, a hagyomány esélyt az ad embernek, hogy fejlődjön, hogy rájöjjön a világ összefüggéseire és pásztorrá váljon ő maga is. Ide persze nem minden ember jut el, egyesek érdektelenségből, mások lustaságból vagy azért, mert szellemileg nem képesek rá. De ők sem vesznek el, mert van mit kövessenek. Ha ebből kiesik a pásztor, a nyáj megy mindenfelé.

A különbség aközött, hogy van-e pásztor és aközött, mikor nincs, egyszerű, de inkább térjünk át egy másik példára. Hasonlíthatom a világot a sötét éjszakához, amibe beleszületik egy gyermek, és a feladata, hogy a sötétben megtalálja a saját ösvényét, azt, amiben tényleg hihet, ami célt ad az életének. Vannak gyerekek, akiknek nem segít senki megtalálni ezt az ösvényt. Olyanok, akiket a szülei letesznek a TV elé, hogy nézzék a való világot, és nem érdekli őket, a gyerek hogyan teljesít az iskolában, van-e célja, mi lesz vele később. A gyerekek között pedig kétféle van: az egyik, aki beletörődik a sötétben való bolyongásba, és a másik, aki keresi-kutatja az ösvényét. Akár meg is találhatja, hiába van vaksötét.
A hagyomány, sőt akár a vallás (bármely vallás) olyan ebben a sötétben, mint egy lámpás. Olyan lámpás, amit az elmúlt évezredek milliónyi embere hordoz a kezében. Azok a múltbéli emberek, akik egyszer szintén sötétben születtek, de megtalálták a saját ösvényüket, és most lámpással mutatják neked. Még ha nem is mutatja meg, hol van az ösvény, amit keresel, a régesrégi lámpások mutatják, hogy merre kell keresned és merre felesleges indulnod. Mondhatnám, hogy a hagyomány valójában tapasztalat, rengeteg ember egyéni tapasztalata amely lámpásként őrződött meg, hogy neked utat mutasson és ne kelljen feleslegesen bolyonganod. Mint mondtam, sötétben is megtalálhatod az utad, de sokkal nehezebben.

Ebben egyébként hasonlít a tudományhoz. Az is egymásra építkezik, és ha ma kezedbe fogsz egy több száz oldalas tankönyvet, nem egy ember tudását olvashatod benne, hanem az évszázadok során felhalmozott tudást, mindent, amit az egyéni emberek hozzáadtak a 'nagy közösbe'. Egy-egy ember tudása nem feltétlenül nagy, de a több millióé már az. Én mindig meglepődöm, hogy az egyszerű nép mikre rájött a múltban. Gondolj a sok gyógynövényre, vagy például arra, hogy kitalálták, a gyerekágy fölé lógatott csörgők-babák fejlesztik a gyereket (az újszülöttek ekkor tanulják meg megfordítani a világot, mivel valójában fejjel lefelé látunk, csak az agyunk megfordítja. A hangok, csengők a hallókérget nagymértékben fejlesztik, egy felnőtt csak azokat az egymás után következő frekvenciákat képes érzékelni, amiket gyerekkorában megtanult.) Ma persze ezt a tudomány megmagyarázza, de több ezer évvel ezelőtt is ismerték már ezeket, mert rengeteg ember tapasztalata súgta, hogy ez valamiért jó.

És nem is csak arról van szó, hogy muszáj valamire építkezni. Építhetsz te újat is, de az sokkal kisebb lesz, és kevésbé dicsőséges, mintha a régire építkeznél rá, ami így folyton csak nőne és magasodna.

Te Gázsi, elegem lett a sok lopásból. Inkább az érdekel, hogy kell megműteni egy ember agyát.

Hát nyilván, de ez nem áll szemben azzal, amit én mondtam. Az árják nem tekintették a dravidákat egyenjogúnak, ahogy te sem tekinted a példában szereplőt annak. Nem is az egyébként, szerintem sem.

[Gdat88]

Ezzel én is egyet értek, csak abból amit írtál az jött le, hogy pusztán érzelmileg kell az embernek. Pedig ahogy írtad is most többről van szó, tapasztalatok.

Hát nyilván, de ez nem áll szemben azzal, amit én mondtam. Az árják nem tekintették a dravidákat egyenjogúnak, ahogy te sem tekinted a példában szereplőt annak. Nem is az egyébként, szerintem sem.

Igen, de ez tökéletesen összefügg a vallással is. Ne legyen az vetető pl., akit nem érdekel a vezetés és csak a saját érdekét nézné, aztán egy év múlva ő is éhen hal, mert tönkre ment az ország. A reinkarnációba ezért illik ez a rendszer. Megéli amit meg kell neki és utána feljebb lép.  Persze érzékeny dolog ez, mert kellő akaraterővel hihetetlen dolgokra képes az ember, akkor is ha rosszak a képességei és évtizedek alatt a kitartó munkával teljesen más emberré nemesedhet. És ilyen szempontból nem is annyira jó a kasztrendszer. Vagy legalábbis kéne valami bizottság aki elbírálja a feljebb lépést. De az értelmét abszolút látom. Mindenesetre finom dolgok ezek és ott kell lennie a topon annak aki igazságosan akar vezetni egy közösséget.

[Zoicit]

Nem is az a lényeg, hogy volt e reinkarnáció egy vallásban, vagy nem. Maga a vallások alapja a körforgás volt és az, hogy mi is, de mások is  csak részesei ennek. És ez már a szkíta vallásban, meg a többi ilyen nagyon régiben felfedezhető volt. És ezek voltak mindnek az alapjai. Erre kezdet építkezni minden más vallás is. ki így, ki úgy. Aztán mindig fejlesztgettek rajtuk, de az alapok ugyan azok voltak. Általában volt a felső világ, a lenti, meg a miénk és mindenki egy nagy körforgásnak a részese volt. De minden újítás hatással volt más vallásokra is, hisz ezek, ha más nem szájról szájra, de bejárták a világot.

A keresztény, meg ehhez hasonló vallásoknak egy nagyon nagy újítása, (talán a legrosszabb is) hogy elhiteti az emberekkel, hogy a világ neki lett teremtve. Hogy itt csinálhatsz akármit, mert ez a tied. Az állatok nem számítanak, a föld mindenféle kiaknázása nem baj, mert nem kell a jövőre sem gondolnod. Ez neked lett ide csinálva. Persze aztán pár szabállyal vissza akarták fogni az emberek hatalmas kapzsiságát. De már nincs benne a körforgás. Tehát nem kell óvnod a világot.