Ez egy fantasztikus manga. Néhány nap alatt olvastam el és sajnálom, hogy vége. Nagyon jó volt a történet, a karakterek, minden. Remélem hamar lesz belőle anime is.
Anno még elkezdtem én is, de aztán leálltam pár fejezet után. De a kommented után újra elkezdtem, és nem nagyon tudtam letenni. Mint látható, 24.-e van, vagyis két nap alatt elolvastam az egészet
Nagyon jó volt. Rettenetesen jó karakterek, a bestiák hozták a humort (annyira, de annyira megszerettem őket...majdnem elérzékenyültem, amikor el kellett válniuk.), és a történet sem volt rossz, bár megmondom őszintén, én a végétől többet vártam. Egy kicsit klisés lett, de belegondolva, hogy miket kevert közben, tényleg nagyon jó volt.
Animust viszont nem sikerült megértenem, meg amúgy Animát sem igazán. Annyira, hogy is mondjam, sterilnek tűntek, főleg Animus. Ahogy a lólovagja (bocs, de a neveket nem tudtam megjegyezni) is mondta, ő az egyetlen gyerek. Nem tudom, harcban is többet vártam volna tőle, de főleg személyiségében éreztem szegénynek. Anima is sokszor eléggé logikátlanul viselkedett, mintha néha már ő sem realizálta volna azt, hogy itt a föld sorsa a tét. A hercegnő karaktere sem tetszett, túlságosan is szűklátókörű volt egészen a végéig. Meg önző, számomra túlságosan is. Yuuhit sem igazán tudtam megkedvelni. Hogy is mondjam, ezek a karakterek egyáltalán nem emberközeliek. Számomra nehéz elhinni, hogy ilyen emberek élhetnének. Yuuhi még oké, talán, de a többiekkel kapcsolatban fenntartásaim vannak. Nem tudom, hogy sikerült-e jól megfogalmaznom.
VISZONT. A többi karakter, az összes lovag, az összes bestia, és az egyéb epizódkarakterek fantasztikusan részletesek, emberközeliek, érthetőek, szerethetőek voltak. Kiemelném Hangetsut és a mestert...olyan tanulságos, bölcs karaktereket ritkán látok. Na és hozzájuk képest, Animus, Anima, a hercegnő, és Yuuhi motivációit nagyon kevésnek tartom. Persze Yuuhi rengeteget fejlődik a történet során. De számomra igazán zavaró az, hogy Animus "csak" egy őrült volt, semmi több.
Noi...ember, egy ilyen kisállatot nagyon szívesen elfogadnék. Te tényleg, amennyi humort, és szép pillanatot tudtak szállítani a bestiák, nem semmi
Szóval nagyon jó volt, a hiányosságai ellenére. Egyszer még szeretném elolvasni még egyszer, alaposabban.
Ui. Különösen tetszett, a gyerek-felnőtt téma, a felnövés motívuma, hogy milyen is egy igazi felnőtt. Talán mert pont ebben a korban vagyok (18).
Uii. Ha már olyan dolgokat mondtam, amikről már volt szó, akkor bocs, nem olvastam vissza a kommentek között.