ASDF Végre kész lettem én is. Elnézést kérek lassúságom miatt.
Meiko: *feltesz egy szemüveget, kezébe vesz néhány lapot, és szakértően olvasgatja*
Kaito: *több-kevesebb sikerrel és beleéléssel másolja Meiko tevékenységét*
Meiko: *hirtelen erővel csapja össze a lapokat, és a díványon fekvő áldozatára szegezi tekintetét*
Szóval, ha jól értem, az a baja, kedves… *les a lapból* …Leon, hogy elhagyatottnak érzi magát, és úgy érzi, a mostani munkájával nem tudja eléggé ellátni a magatehetetlen családját. Igaz?
Leon: Í-hí-hígy va-ha-han! *a kezeibe temeti arcát, és bőg*
Kaito: Továbbá… *feltolja szemüvegét, majd drámain le akarja tenni a papírokat, mire azok nem túl drámain szanaszét szállnak a szobában, de Kaito doktorúr most van olyan higgadt, hogy ügyet se vessen rájuk* … azt állítja, hogy ebben a tekintetben, nem ön van a legrosszabb állapotban a családjából. Na de hogy ki is az igazából…
Leon: Elhívtak valakit?
Meiko: *ördögi vigyorra húzódik a szája* Majd meglátjuk… Induljon a fal!
*csö~ööönd*
*fogai között kiszűr egy „Kaito”-t, majd belekönyöközik az említett személy oldalába*
Kaito: Öh, jah! Máris! Induljon a fal! *odamegy az ajtóhoz, megfogja a kilincset, drámaian visszanéz Leonra, majd egyetlen határozott mozdulattal kinyitja az ajtót*
Lola: Le-he-he-ooon! *beviharzik az irodába, eljátssza a hattyú halálát a dívány előtt*
Leon: *hattyú halál numero kettő* Lo-ho-ho-ho-la!
L&L: *egymás vállán bőgnek*
Meiko: Az első óra vége! Innentől emelt áron ápoljuk a lelküket.
Kaito: *szemüvegfeltolás, jegyzetelővétel* Az első óra ára négy üveg kiváló minőségű szaké és hat doboz Hägen Dazs limitált kiadású fagylalt volt. Innentől minden tizedik percben újabb üveg szakéval és újabb doboz Dazzsal nő a fizetségünk.
L&L: Me-he-géhér-tettük! TAT
Meiko: Most kérem, helyezzék magukat emberi pozícióba, és meséljenek a bajukról. *csönget*
Luka: *csöngetésre bejön (ám előbb egy Gakupo névre hallgató lényt kell elrúgnia az útjából) és egy kamerát helyez a dívány elé* A beszélgetésüket felvesszük oktatás céljából. Kérem, ne is zavartassák magukat. *leül a kamera mögé, és kényére-kedvére zoom-olgat mindenhova*
Leon: Ööö…
Lola: Aaa….
Kaito: Újabb tíz perc!
Leon: Maguk meg hogy mérik az időt?!
Meiko: *leteszi a tollát, és felnéz* A beszélgetés vége. Kérem Luka kisasszony, vegye jegyzőkönyvbe a beteg bárdolatlan hangnemét.
Luka: Asszonyom, hangot nem tudok jegyzőkönyvbe venni.
Meiko: Csak írja le, milyen faragatlan volt a páciens.
Luka: Igenis. *kisregényt ír*
Lola: Akkor ennyi volt? Még nem is mondtunk semmit!
Kaito: Épp eleget hallottunk. *feláll és elkezdi kitessékelni őket az ajtón*
Leon: Ezt nem tehetik! Ezért nem fizetek!
Meiko: A fizetségünk már rég itt van. >D *mellette szaké és Dazs hegyek*
Leon: De hát hogy…
Kaito: *ebben a pillanatban kiszorítja őket az ajtón, becsukja maga után, kulccsal, hét zárral, egy asztallal és egy antik vázával, majd leveszi a szemüvegét és kioldja a nyakkendőjét* Kijáratok eltorlaszolva!
Meiko: *agytröszt póz* Remek. Életbe lép A TERV.
Luka: *arrébb tolja a már említett hegyet, alatta hatalmas lyuk tátong* Menekülési útvonal biztosítva! Amúgy nekem mi hasznom van az egészből?
Meiko: Hát a dicsőség! *csákányt nyom Kaito kezébe* Rabszolgáké az elsőbbség.
Kaito: *kötelesség tudóan leugrik a lyukba, utána Meiko és Luka, és azzal eltűnnek az éjszakában*
Az Engloid házban:Leon: Le se sz@rnak minket, ugye? qAq
Lola: Brühühü…
Miriam: Áh, üdv itthon. Az ebéd mindjárt kész. Meséljetek, milyen volt Meiko-chanéknál?
L&L: AAARGGHH.
Big Al: Ah, my sweetest Miriam baby~
Miriam: *serpenyőveel agyon csapja* Ez meg ki a halál volt?!
Tonio: Bravo! *önfeledten tapsol*
Miriam: *szintén lecsapja* Te meg nem is vagy Engloid!
Vissza a stúdióba:*Miku, Rin és Len csöndben ülnek a nézőtéren*
Rin: Mi. A. Franc. Történt?
Len: A számból vetted ki a szót.
Miku: Jajjj~, ha már ennyire tudni akarjátok, akkor elmondom, na~ Véletlenül megcsúszott a kezem, és egy picit körömlakkos lett a gyönyörű bőröm is. Látood? T~T *elkezdi Rin előtt legyezgetni a kezét*
Rin: … Nem az, te idióta. Kaito-nii, Meiko-nee és Luka-nee konkrétan a szemünk előtt hajtott végre egy rablást, majd sikeresen el is húzták a belüket. De persze neked mindez hogyan is tűnt volna fel? Hiszen a körmeid sokkal fontosabbak, mint ezek a másodrangú dolgok, nem?
Miku: Így igaz! Meg is érte vele egész végig fáradoznom, nem igaz, Len-kun? Most már nyugodtan pózolhatok a kamerák előtt. *megmutatja Lennek is a körmeit, majd levág egy pózt* Na? Milyen? Tökéletes az összkép, nem?
Len: Öh- izé, jah… gondolom?
Rin: Joh, én leléptem. Szóljatok, ha kinyáladzottátok magatokat, utána majd folytathatjuk.
Len: MIVAN? Nem. Nemnemnemnemnemnem. Engem itt Mikuval nem hagysz. Elég volt nekem az az egy alkalom, hogy megtapasztaljam milyen Miku Pedohercegnő módban. Köszönöm, elég volt.
Rin: Óóó~ pedig én úgy láttam, hogy élvezed a különleges bá-
Len: NYEH! *bitchslapnojutsu*
- hatásszünet -
Miku: D:
Rin: L-len...? Te most csak úgy… felpofoztál engem? *szipog* O-oh… az én kis Lenem kezd felnő-
Len: VAAHH T~T Rinnn, kemény az arcoood. Dx *szorongatja a „megsérült” kezét*
Rin: Jó. Visszavontam.
Miku: Jajjj Lennykém, gyere ide, had víga-
Rin: NE! is álmodj róla. *gyilkostekintet*
Miku: *nyel* U-umm… Jaj! T-tényleg, a kérdések! *kotorászik a táskájában* Ipad, Ipad… hol van máár? Aaaahjj~ … AH! Megvann! 8D
Rin: … Miku. Az egy tükör, ugye tudod?
Miku: Hánaná~ Ha most nem vettem volna elő, akkor ez a tincs az egész kérdezősdi végéig kilógott volna. Az elsőszámú díva meg nem nézhet ki hülyén, tudo~d…? *nagyon koncentrál arra, hogy jól igazítsa meg azt az egy kilógó tincset.*
Len: Rin. Most már jól vagyok. Kezdhetjük. *úgy néz ki mint akit most szedtek ki a kukából*
Rin: … Hülyékkel vagyok körbevéve. *csörög a tele- akarom mondani a fejhallgatója*
Hmm? Mi az Kaito-nii?
… Ez most komoly? -_-
Jó, rendben. De reggelig legyenek az ágyam mellett lévő gyümölcskosárban.
Jójójójó, értem én. Igen, nem fog bajuk esni, megnyugodhatsz. Persze, az üvegek is biztonságban lesznek.
Rendben. Találkozunk otthon. *kinyomja a tel- … khm, azt ami a fején van*
Gyerünk testvérkém, dívácska. Hasznosítsátok magatokat és hozzátok haza a stúdióban maradt Dazs fagyikat és a megszámolhatatlan mennyiségű szakét. Itt felejtették Kaitóék a briliánsán megszervezett szökésük közben.
Miku és Len: De miért csak mi? D:
Rin: Természetesen azért, mert én vagyok Rin, A Gyönyörű, Okos, mégis Szexi Vocaloid, aki azt parancsolja nektek, hogy hordjátok haza a cuccokat. Most.
Miku és Len: O_O …
Rin: … Miku, te fertőző vagy, ugye tudod?
Miku: MikuMiku-kin ni Gochuui ~
A Vocavillában:Miku: *beront az ajtón* Megjöttü- MI A
Rin: Mikuuu, menj már be! Nem elég, hogy a végén én hoztam a cuccokat helyetted, most még nehezíteni is akarod a- TEJÓISTEN
*S Voca2-es hőseink imígyen ott találták magukat az Engloidok csőcseléke előtt, kiket Voca1-es szolgáik és Luka próbált visszatartani, a harc nagy hevében lázadások és visszaállások történtek, s a küzdelem tetőfokán ekkor Miku, a világ legnagyobb dívája, kinek fényessége magával az Úrral dicsekszik, elrúgott egy banánhéjat. S lett lészen így nagy hangzavar, midőn az Engloidok csúfosan elcsúsztak rajta, s Miku előtt hasalván ráébredvén hibájukra, örök hűséget fogadtak Mikunak. S Miku látta, hogy ez így jó.*
Len: És itt a vége fuss el véle, kezdjünk már kérdésekre válaszolni.
Miku: Pedig ez egy olyan remek történet volt! Miku hercegnő, a hősnő, aki leverte az ellenséges támadókat, ezzel megvédve szeretett birodalmát…! *szipog* Ahh… büszkék lehettek magatokra, hogy alattam szolgáltok.
Engloidok a háttérben: Ez nem csak egy sztori voolt. Dx
Rin: Óó, de még mennyire! Tch… Na, adde azt a nyomorult Ipad-et végre!
Miért vannak annyira háttérben az engloidok? Ez tényleg érdekelne, mert elgondolkodtam már azon miért osztja meg ez annyira a vocarajongókat. Vannak, akik totálisan odavannak értük és vagyunk mi, a másik oldal Érdekelne mit gondolnak erről Mikuék. Hopp!! És erről eszembe jutott, hogy vajon mit szólnak ahhoz Mikuék, hogy folyton újabb és újabb vocaloidok jelennek meg??
Miku: Hmm… miért is, miért i~s? Egyértelműen azért mert BÉNÁmmffh-!
Len: *befogja Miku száját* Úgy érzem erre nincs szükség. *rámutat a pár méterrel arrébb fekvő kissé depressziós állapotban lévő Engloid kupacra*
Rin: *motyog* Mért kell neked mindig befognod a száját…?
Len: Mondtál valamit?
Rin: NEM.
Len: … Ookééé… Szerintem elég volt ez válasznak az első- az első és a második…? Na, szal az Engloidos kérdésekre. Nem?
Rin: Teljes mértékben.
Len: Rin…? Valami baj van? Miért vise-
Rin: >_>
Len: *nyel* MIKU TÉGED KÉRDEZNEK! *belenyomja a kezébe az Ipad-et, majd Kaito mögé rohan fedezékbe*
Miku: Oh, hát mit is mondjak… különösebben nem érdekelnek az újoncok, úgysem tudnak engem felülmúlni, BUHAHAHAHA~! Ennek a SeeU-nak meg valami nagyobb dolgot kéne felmutatnia, mint az a leges legelső demója, mert különben úgy végzi, mint szegény Piko-chan.
Rin: Most az egyszer egyet kell hogy értsek Mikuval.
Miku: Meg mi az, hogy ugyan úgy combfix szerű izében rohangászik szoknyával?! MÉG A FELSŐJE IS HASONLÍT AZ ENYÉMRE! A nevéről meg ne is beszéljünk. Hogy kell azt egyáltalán kimondani?? Szíjú? Seeú? Netán Szeuh? GAHH, megőrjít! És én utálom az őrjítő dolgokat! RIN! PÓRÉHAGYMÁT!
Rin: ಠ_ಠ *óvatosan odanyújtja*
Miku: *kikapja Rin kezéből majd nem éppen egy díva módjára elkezd nyammogni rajta*
Len: Ömm… Szerintem SeeU egész aranyos…
Rin: Ohh Len, ez teljesen rád vall! Ahelyett hogy azokkal a lányokkal foglalkoznál, akiknél van is esélyed, te a lehetetlent célzod meg. Meg egyébként is, itt van neked Rin, a lehengerlően gyönyörű. Engem aztán nézhetsz egész nap, legalább valami jót is teszel magaddal.
Len: Nagyon vicces Rinny, nagyon vicces. Engem legalább nem pedofilokkal párosítanak.
Rin: MIVAN TE KIS- *Luka által megállítva még mielőtt ráugrott volna Lenre*
Meiko: Az új vocaloidok nem zavarnak. De ez az idióta…
Kaito: APPENDEM VAN, APPENDEM VAN, APPENDEM VAN! *körbe rohangálja a házat*
Meiko: *sóhajt* Az idegeimre megy.
