Sabaku én is kérek elemzést.

Amúgy, a fenébe is, ritkán írok fórumra, egyszerűen nem értem magam, azért írok ide, mert igazából már nem is tudom.
Egyszerűen
nem bírom ki, más emberek társaságát. (1-2 embert kivéve, de sokszor őket se sokáig)
Nem csak élőbe, de még facebook, chat, MSN, vagy akár még ha kommentel a DeviantArtomra, azt sem bírom elviselni. Nem értem, mi lett velem, pedig, semmi fura nem történt velem... csak néha nagyot csalódtam... nagyon nagyot.
Elég fura az is, hogy mintha nem éreznék mostanában
semmit mások iránt. Vagy, ha mégis akkor az főként harag. (1-2 embert kivéve)
Persze én hülye, aztán egyedül érzem magam, és mikor valakihez beszélek, vagy ráírok, nem biztos, hogy úgy tudunk beszélni, ahogy. Valamint most is, írok ide, várva a megváltást. Csak minek?!
Egyszerűen ki szeretném valakinek sírni a bánatom, de az általam ismert emberek 80%-ában nem bízok, 15%-a ezt olvassa, a maradék 5%-a pedig tudja mi az ábra, viszont, ha őket nyüstölném
mint mindig csak engem fogna el a lelkiismeret furdalás, és úgy érzem emiatt utálni fognak.
Most is szégyen fogott el, még úgy, hogy el se küldtem a hozzászólást, pedig elfogom! Az egyetlen amire vágyok egy kis pátyolgatás, de ha megkapom még én érzem magam szarul... ha meg megjátszom BÁRHOL, hogy minden rendben, csak elfog a rosszullét.
Most jönni, fogy a sok "mi a baj?" valamint a "jajj nekem bátran elmondhatod" hsz. és a többi, meg a többi... de, ha meg elmondom, hogy mi a baj, csak még inkább elfog a szégyen, hogy egy újabb embernek kötöttem az orrára, holott semmi köze hozzá. Mert tényleg nincs. De mégis kiírom. Tudjátok miért?! Mert már nincs jobb dolgom...
Ui.: nem tudom, hogy az önsajnálat szabályzatellenes-e, de ha igen, nyugodtan törölni.
Üdv.: Egy senki. (Tobi voltam, üdv)