Minden ami tudomány

[rondár]

Part 1


ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ÉS ERŐFORRÁS-VÁLSÁG:
A JÖVŐ ÉVTIZEDEK LEGNAGYOBB NEHÉZSÉGE
A TÁRSADALOM EGÉSZE ÉS A KERESZTÉNY KÖZÖSSÉG
SZÁMÁRA
- Fenntartható-e az élet?-
SZAKJELENTÉS
Készítette:
Hetesi Zsolt asztrofizikus, tanár,
ELTE TTK Csillagászati Tanszék
KÉSZ-értekezlet
2007. április 14.
1
Bevezető helyett
Nehéz felfogni a mai ember számára, hogy milyen válságos helyzetben vagyunk, milyen
nehézségekbe sodortuk magunkat saját életformánk következtében és annak
folytathatóságának érdekében. Nemzedékünk meg fogja érni a körülöttünk lévő mesterséges
világ fokozatosan gyorsuló, hatványozott ütemű összeomlását. Ha az olvasó 1960 után
született, nagyon jó esélye van rá, hogy erőszak, járványok vagy éhínség végezzen
vele.1Állításom rendkívül merésznek, ugyanakkor félelmetesnek tűnik. Mégis, ha
gondolatmenetemet követve végigjárjuk ennek az írásnak a főbb gondolatvonulatait,
nyilvánvaló lesz, hogy változás és változtatás nélkül élve a mai társadalom és annak minden
jelenlegi tudása, képessége és vívmánya jórészt semmivé lesz, lakóival együtt.
Meglepő gondolataim alátámasztására a teljesség igénye nélkül felidézek néhány
olyan nehézséget, vagy ha tetszik kihívást, melyek előttünk tornyosulva egyelőre lehetetlenné
teszik egy olyan jövő képét, melyet talán elképzeltünk magunknak.2 Az első ilyen nehézség a
bolygó éghajlatának nyilvánvaló változása. További, és még megoldhatatlanabb gond az a
jelenlegi ésszel fel is alig fogható erőforrásválság, amely tíz éven belül egyre élesebben
kirajzolódva rendezetlenségbe taszíthatja társadalmunkat. A világhatalmi sakkjátszma és az
ember genetikai öröksége pedig mintegy megkoronázza az egész jelenségkört. Írásomban
röviden3 ezekre térek ki, majd pedig kifejtem, hogy mi következik mindebből a magyar
társadalom, és a keresztény közösség számára.
Érdemes megfontolni egy történetet, a Szent Máté-sziget rénszarvasainak esetét. Egy
faj, ha olyan környezetbe kerül, ahol nagy bőségben talál táplálékot, akkor komolyabb
szaporodásnak indul. A szaporodásnak a táplálék elfogyása vagy a természetes ellenség vet
véget. A faj a környezetében olyan változásokat is okozhat, amelyek kipusztulásához
vezetnek. A szigetet, amíg nem élt rajta rénszarvas, tíz centiméter vastag rénszarvaszuzmó
borította. 1944-ben egy 29 állatból álló rénszarvascsordát telepítettek a szigetre. A csorda
szaporodása, mivel bőségesen volt táplálék, exponenciális függvényt követhetett. Az
exponenciális függvény szerinti szaporodás azt jelenti, hogy a szaporulat mindig az éppen
meglévő létszámmal arányos. 1957-ben már 1350 egyed élt ott, 1963-ban pedig 6000.
Addigra lelegelték a zuzmót és 1963-1964 kemény tele végzett a csordával. A tavaszt csak 41
tehén és egy terméketlen bika élte meg. Ez a kipusztulás törvényszerű volt, mivel a
rénszarvasok felszabadultak a létszámukat szabályzó hatások alól. Egyrészt nem ritkították
őket a ragadozók. Másrészt nem vándorolhattak máshová, ezért a zuzmó nem újulhatott meg.
Ha már állatok, akkor La Fontaine, aki meséinek végén mindig egy kérdést tesz fel: moralitè?
Azaz: tanulság? Hogy van-e tanulság, én nem tudom…
Időjáráscsinálók
A címben jelölt valakiken régen az isteneket értették, akiknek akaratától függtek az esők, a
szelek és hőmérséklet. Nekik áldozva rá lehetett venni őket, hogy megszánják az embert, és
alkalmas időt adjanak neki. Manapság már senki sem hiszi, hogy külön istene lenne az
esőnek, vagy a Napnak, helyette azt gondolják, hogy az időjárás alakulásáért a légkört leíró
állapotjelzők (nyomás, sűrűség, hőmérséklet, moláris összetétel, stb.), a besugárzás, a felszín
1 Ennek valószínűsége földrészről-földrészre változó. A harmadik világban 80-90%, a ma fejlett nyugati
világban kb. 40-50%. Míg a túlnépesedett Ázsiában és Afrikában a járványok és az éhínség a fő kockázati
tényező, addig a jelenleg fejlett világban az erőszakos halálokok ugrásszerű növekedése jelent valós veszélyt.
2 A szerző fizikus, egyetemi óraadó tanár; a cikk témájában órarend szerinti előadást tart az ELTE TTK kutatóés
tanárjelölt hallgatói számára.
3 A témakörben írt egyetemi jegyzet 200 oldalnyi…
2
tulajdonságai, a légkör átlátszósága, stb. a felelősek. Nagyon kevesen gondolnak bele abba,
hogy az időjárás alakítói a múlt század ötvenes évei óta mi magunk vagyunk.
A világméretű éghajlatváltozás tény, és most már nem lehet sokáig hallgatni róla.4 Az
emberi tevékenység következtében a Föld átlaghőmérséklete 0.6 C°-ot emelkedett az ipari
tevékenység előtti időhöz képest.5 A légköri CO2 mennyiséget pedig az emberiség jelentősen
megemelte; az ipari termelés előtti 280 ppm-hez képest most 380 ppm6 (Flannery, 2006). (1.
ábra)
1. ábra. A légköri CO2 mennyiségének változása 1960 és 2000 között, ppm egységekben. A növekedés oka
kétségtelenül a polgárosult (civilizált) életforma és ipari termelés, az éves ingadozások (fűrészfog-alakzat) az
északi félteke lombhullató erdőinek évszakos változásaival függnek össze. Vegyük észre, hogy 1970 után a
növekedés mértéke a 10 ppm / évtizedről 15-18 ppm /évtizedre változott.
Köztudomású, hogy a CO2 üvegházgáz, azaz csekély mennyisége ellenére rendkívül
hatásosan megköti az éjszakai hőkisugárzást a Föld felszínéről a világűr felé.
A légkörmodellek szerint a Földnek ekkora mennyiségű szén-dioxid hatására 2-3 C°-al
kellett volna fölmelegednie, de a valóság ennek harmada (Stainforth et al., 2005). Egyre
nyilvánvalóbb, hogy ez annak köszönhető, hogy az ősmaradványi erőforrások elégetése
rengeteg permetet (aeroszolt) és koromból meg porból álló részecskéket juttat a felsőlégkörbe,
mely csökkenti a bejutó napsugárzás erősségét.7 Sajnos azonban még a por jelenlétében is
növekszik a Föld átlaghőmérséklete. Előrejelzések szerint, ha a jelenlegi ütemű CO2-
kibocsátás folytatódik (és növekszik), akkor 2050-re a Föld átlaghőmérséklete 2-5 C°-al
növekedhet meg.
Az éghajlatváltozás következményei
Jelenleg sokan egyszerűen nem érzékelik a veszélyt, amely az éghajlat változásából
keletkezett. Csak röviden térek ki a legfontosabbakra.
• A jelenleg a Földön élő fajok 1/3-a kipusztul ha még 2 C°-al növekszik a hőmérséklet.
Ez elképzelhetetlen csapással járna bolygónk élő rendszerére (ökoszisztémájára). Az
ember fennmaradása egy ilyen környezetben alig biztosítható, ennek egyszerűen az az
4 Jelenleg már közvetlenül mérhető a felmelegedés. A Föld egy m2-ére 235 watt teljesítmény esik a Napból. Ha
hőmérsékleti egyensúly állna fenn a Föld esetében, akkor ennyit is sugározna ki. A kisugárzás azonban csak
234.15 W / m2. (Hansen et al., 2005)
5 Teljesen nyilvánvaló az ipari forradalom hatása, mert előtte a Déli-sarki jégből vett zárványok adatai alapján a
hőmérséklet nagyjából 2000 éve állandó volt.
6 A ppm egység azt jelenti, hogy egymillió levegőmolekulára hány db CO2 jut (=particle per million).
7 Ez akkor vált bizonyossá, amikor 2001. szeptember 11-e után repülési tilalmat vezettek be az AEÁ-ban, és a
nappali hőmérséklet a kondenzcsíkok hiányában tiszta légkör miatt több fokkal megnőtt.
3
oka, hogy az ember a tápláléklánc végén foglal helyet, ezért csúcsragadozóként
fogható fel.
• Az átlaghőmérséklet növekedtével három egymástól független csapás is fenyegeti az
élővilágot:
1. A hőmérséklet növekedésével biztosan elolvad az Északi-sark jege. Ennek
következtében a Golf-áramlat előterében felhígul a só sűrűsége, ez pedig magával
hozza az áramlat lelassulását, hiszen azt a só sűrűségkülönbsége (gradiense) hajtja.8
Egész Európa átlaghőmérséklete 4-5 C°-al fog csökkenni, a legrosszabb
következmények a világtengerek mentén fekvő országokra várnak (az atlanti éghajlat
szinte eltűnik és a helyét a belső, kemény szárazföldi éghajlat veszi át9).
2. A hőmérséklet növekedésével a világtenger is melegszik, és CO2-megkötő
képessége ezzel csökken, tovább gyorsítva a felmelegedést. Továbbá a melegedés
miatt összeomlik az Amazonas-medence őserdei élővilága, tovább emelve a CO2-
szintet, mintegy 150-200 ppm-el, ami akkor szintén gyorsítani fogja a felmelegedést.
3. Ha 5 C°-ot sikerül emelni a bolygó hőmérsékletén, akkor felolvad az összefüggő
jégtakaró a föld alatt Szibériában.10 Az ott található jég 10%-ban metánt tartalmaz; a
vízmolekulák csapdába zárják a metánmolekulákat (klatrát-szerkezet) (Sloan, 2003).
Ha mindez felszabadul (a jelenség Nyugat-Szibériában már zajlik), akkor összesen 450
milliárd tonna metán juta légkörbe, ami rövid távon annak felel meg, mintha 23-szor
annyi CO2 jutna ki, azaz amikor ez megtörténik a légköri viszonyok annak felelnek
majd meg, mintha a CO2 sűrűsége 3900 ppm lenne. Ennek következtében egyszerűen
felforr a bolygó…
• A nagyvárosok egy részének vízhálózatára csapást jelent a fölmelegedés. Sidney
víztartaléka 2 évre elegendő, mert a vízgyűjtőben a szokásos csapadék 45%-a hullik
már évek óta.(Australian, 2004). A folyamatos aszályok következtében a Föld
gabonatartalékai az 1986-os 100 napról mára 40-50 napra zsugorodtak, a 2004-es
kiugró termés ellenére is (a mezőgazdaságra más nehézségek is várnak, ld. később).11
Erőforrásválság
Egy ideje egyre többen ismerték fel, hogy az ősmaradványi erőforrásokra épülő mesterséges
társadalom nem tartható fenn sokáig, mert nem lesz többé olcsó erőforrás (olaj). Óriási
teljesítményeink egyszerűen annak köszönhetőek, hogy rendkívül olcsón tudunk erőforrásokat
rendszerbe állítani azért, hogy bármit gyártsunk, mozgassunk, vagy hogy kényelmesebben
éljünk. Az átlagosnak mondható 1997-es évben annyi ősmaradványi anyagot égettünk el,
8 Biztosan nem igaz az a forgatókönyv, mely szerint méterekkel nőne meg a világtengerek szintje, ugyanis az
északi jég úszó jég, tehát elolvadása egy centiméterrel sem emeli a vízszintet. A víz hőtágulási tulajdonságai
miatt néhány centimétert fog csak emelkedni.
9 Példaként: Montreal földrajzi szélessége megegyezik Milánóéval (45° 30'), ám a hideg Labrador-áramlás miatt
az évi átlaghőmérséklet 6 C°, a tél hosszú és hideg, a nyár pedig a közeli világtenger miatt hűvös.
10 Mind ez a forgatókönyv, mind az Amazonas-vidék összeomlása 2050-2070 körül válik valósággá, ha a
jelenlegi kibocsátás nem csökken.
11 Az iparosított mezőgazdálkodás, a zöld forradalom mára elérte a határait. Az alkalmazott módszerek egyre
jobban szegényítik a talajt és rontják a termelés feltételeit. Ezért a befektetett erőforrásokat növelni kell, egyre
újabb növényvédő szerek, több műtrágya szükséges, de ezzel a termelés 1980 óta már alig nő. A Föld
gabonatartalékai, e múlt évet is belevéve hetedik csökkennek. 2004-ben a Föld legfőbb gabonatermő vidékein,
mint hazánkban is, minden addiginál több gabona termett, ennek ellenére a gabonatartalék azóta is csökken.
Azaz pl. ebben az évben is több gabonát fogunk elfogyasztani, mint amennyi megtermett. Hiába a termelési
csúcs, a Föld lakossága naponta csaknem negyed millióval nő. A világ gabonatartalékai 2008-ra fogyhatnak el.
Attól fogva az élelmiszerhiány évről évre nagyobb gondokat okoz majd.
4
amennyi a Földre 422 évnyi napsugárzás által jut el. Ebből az egyetlen tényből is világos: az
ősmaradványi erőforrások nélkül nem létezhetünk!

[rondár]

Part 2

Az 1980-as évektől kezdve mind több kutató foglalkozott a készletek kimerülésének
gondolatával, ezt nevezik olajcsúcs-elméletnek (peak oil theory). A dolog lényege a
következő. A Földön a lélekszám növekszik, és legalább ezért növekedni kell az
energiatermelésnek is. Egyébként már az is igaz, hogy egy ember is többet fogyaszt, mint
korábban, így állandó népesség mellett is egyre több erőforrást használnánk. Ezek a
folyamatok hatványozódó (exponenciális) erőforrás-felhasználást eredményeznek, ám a
készletek végesek. Ezért szükségképpen elérünk egy csúcsot, amin túl az olajkitermelés a
véges készletek miatt már nem növelhető. Ez az olajcsúcs (2. ábra).
2. ábra. Az olajcsúcs jelentősége az egy főre jutó erőforrás-termelésben mutatkozik meg. A világ egy főre jutó
erőforrás-előállítása 1979-ig növekedett. Lényegében az első olajválság (1973) idejében torpant meg, majd állt le
véglegesen, de ennek nem a fogyás volt az oka, hanem az, hogy az OPEC szándékosan visszafogta a termelést.
Az ábra értelmében azonban 2008 és 2012 között visszafordíthatatlan folyamatok indulnak meg a világban.
2008-ban a Föld eléri az olajcsúcsot, azaz a legtöbb egy évben kitermelt olajmennyiséget. 2012-ig fokozatosan
csökken a kitermelés, az igények azonban növekednének. Ez egyre nagyobb gazdasági és társadalmi
feszültségek forrása lesz,. 2012-ben lényegében az 1970-es szint elé esik vissza az erőforrás-termelés, és az
addigra felhalmozott feszültség miatt összeomlik a rendszer. Látható, hogy a hatványozott növekedést
megtorpanás, majd ugyanilyen esés követi. 2030-ra véget ér az ipari társadalom, és az 1930-as szintre áll vissza
az erőforrás-termelés, ha ugyan megáll akkor a csökkenés.
A fenti ábra alapvetően az erőforrás-előállítás időbeli változását mutatja, de ehhez rendkívül
hasonló az olajtermelés görbéje is (3. ábra). Az olajcsúcs számos következménnyel jár rögtön
a bekövetkezése után. A kitermelés csökkenése az első években 2-3% lehet, míg a világ
igénye ugyanennyivel növekszik évente. Ez az olajcsúcs utáni évben már 4% hiányt jelent,
amely 5 éven beül 15-20%-os be nem tömhető réshez vezet. Ebből olyan válság következik,
amelyet nehezen tudunk elképzelni manapság. Az olaj adja a villamos áram termelés 40,
illetve a közlekedés erőforrásainak 90%-át. Ebből látható, hogy olaj hiányában súlyos ellátási
zavarok várhatóak.
Végül is a helyzet még bonyolultabb és komolyabb, mint ami az eddigiekből látszik. A
közgazdászok döntő többsége nincs tisztában a fent ismertetett helyzettel, ezért a gazdasági
nehézségekre a folytonos gazdasági növekedés hamis képét ajánlják - sőt erőltetik -
megoldásként. Csakhogy a mindenáron növekvő gazdaság veszélye kettős. Az erőforrás- és
nyersanyagigény hatványozottan (exponenciálisan) növekszik. A társadalom nyersanyagfelhasználása
már így is megegyezik a teljes élővilág nyersanyagforgalmával, a
5
fénymegkötéssel (fotoszintézis) felhalmozott növényi erőforrások felét az ember hasznosítja.
Az erőltetett gazdasági növekedés biztosan a végpusztulásba juttatja a bolygót, akár azzal,
hogy megkétszerezi az üvegházgázokat a légkörben és ezzel az élővilág összeomlik, akár (de
inkább ezzel együtt) úgy, hogy feléli az összes elérhető olcsó ősmaradványi erőforrást, és az
olcsó erőforrásokra épült társadalom összeomlik.12
3. ábra. A Föld olajtermelése 2050-ig, egy 2004-es, több független szakértői csoport (NASA, BP) által
megerősített előrejelzés alapján. A geofizikusok egybehangzó becslése alapján könnyen (=1 hordó erőforrás
ráfordításával 5-8 kitermelt hordó) olajból már nincs több a Földön; illetve annak esélye, hogy nagy mezők (mint
pl. a szaúdi Ghawar, mely a világtermelés tizedét adja) már nincsenek feltáratlanul, 95%. Ezt az is alátámasztja,
hogy 2001-ben 8 nagy mezőt fedeztek fel, 2002-ben 3-at, 2003-ban, és azóta egyet sem. Lehetséges a nehezen
kitermelhető mezők felhasználása (olajpala és olajhomok lelőhelyek), de ez távolról sem olcsó (1 hordónak
megfelelő erőforrás befektetése 2 hordó olajat eredményez). A visszaesés kezdetét a legtöbb szakértői csoport
2005 és 2012 közé tette, a legvalószínűbbnek 2008-at és 2009-et tekintik.
A legújabb, egyelőre még csak kevesek által ismert adatok alapján a Föld termelésének
harmadát adó négy nagy szaúdi olajmező termelése 2006 ősze óta csökken.13 Márpedig, amint
a 3. ábra is mutatja, 2004 után már csak a közel-keleti kitermelés állt saját csúcsa előtt; azaz,
ha a közel-keleti olajkitermelés tetőzik (márpedig ez most bekövetkezett), akkor a bolygó
elérte az olajcsúcsot.
A részletek kifejtése nélkül vizsgáljunk meg néhány következményt.
• Az ősmaradványi erőforrások adják a villamos áramtermelés döntő részét (az olaj 7%-
a, a földgáz 44%-a, a kőszén 88%-a, a víz- és atomerő 100%-a ide fordítódik). Az
ősmaradványi erőforrások kiesése fokozatos áramkorlátozást, illetve teljes kimaradást
okoz 5, illetve 10 éven belül. Áram nélkül a mai társadalom nem képes fennmaradni, a
városi életforma megoldhatatlan nehézségekbe ütközik. Nincs szállítás, az élelmiszer
nem jut el a városokba (a szállítás 90%-a olaj alapú); áram nélkül megszűnik a
vízellátás, a tájékoztatás és a hírközlés. Mivel a fejlett világ a kapcsolattartásra egyre
jobban a világhálót és a hordozható telefon-rendszert használja, ezért ez a terület is
komoly visszaesést fog elszenvedni. (Duncan, 2006)
12 Ráadásul a fogyasztás mindenáron való növelése miatt a társadalom tudatos szellemi befolyásolása zajlik; a
reklámok kemény lélektani támadást jelentenek. A fogyasztóvá silányított ember egyébként anyagfölötti vágyait
a fogyasztói társadalom anyagi vágyakra korlátozza, ezzel rombolva az ember ember-voltát.
13 A csökkenés oka nem a termelés visszafogása, mint 1973-ban, hanem a készletek kimerülése.
6
• Olaj hiányában a műanyaggyártás (mely az élet egyre több területén kizárólagos, és az
anyagforgalom felét teszi ki) megszűnik.
• Ősmaradványi erőforrások nélkül nem lehet műtrágyákat és vegyszereket előállítani.14
A gépek is leállnak, mindez együtt a zöld forradalom utáni mezőgazdaság végét
jelenti. A termésátlagok az ötödükre esnek vissza.
• Egy előnyös következményről is szót ejtek. A növekvő erőforrás-árak miatt
pénzromlás lép fel, mely többé nem áll meg. A folyamatot gazdasági válság és
munkanélküliség követi, mely a fogyasztói társadalom bukásához vezet; ezzel
megszűnik az anyagfölötti vágyak elnyomása, és a társadalom szűk érdekcsoportok
általi kihasználása és tudati befolyásolása.
• Az összeomlás sorrendje: az erőforrás-kínálat csökken, a gazdaság zsugorodik, a
közegészségügy, mint a legdrágább és legkifinomultabb ágazat, összeomlik, ezt
követik a zavargások, járványok és éhínségek. A fejlődő világban a zöld forradalom
utáni mezőgazdálkodás megnövekedett termésátlagai a népesség növekedését is
maguk után vonták. Amikor ezekben az országokban az erőforráshiány miatt
visszaesnek a termésátlagok, továbbá összeomlik a gazdaság, a valószínűségre
hagyatkozva egy embernek 1/5=20% esélye lesz élelemhez jutni,15 és 50-60% esélye
lesz túlélni a járványokat és zavargásokat, azaz összesen 85-90% eséllyel nem
maradhat életben. Az egész harmadik világ népességére nézve ez mintegy 4-4.5
milliárd ember halálát jelenti majd, körülbelül 2040-ig bezárólag.16
• A nyugati világ szerencsésebb, mert a megnőtt termésátlagokat nem követte a
népesség megugrása, a termelt többletet a haszonállat-állomány eszi meg, ezért van
mindennap hús a nyugatiak asztalán. Ezt a közbeeső láncszemet eltüntetve a
táplálékláncból, a nyugati világ élelmezése megoldható. Azonban az igények jó
részéről le kell mondani, hogy a túlélés biztos legyen. Ez, és az erőforráshiány
óhatatlan zavargásokkal jár majd, így nyugaton is számítani kell 50%
emberveszteségre, ez mintegy 700 millió fő.17
• Az összeomlás következményeit a nyugati világot irányító nagyhatalmú pénzügyi
körök felhasználhatják egy parancsuralmi világkormányzat kiépítésére. Erre
vonatkozó tervek szivárogtak ki az AEÁ kormányzati szintjéről (Drábik, 2002,
Korten, 1996).
A következmények súlyosságát tekintve ez az eddigi legnagyobb kihívás, ami ránk vár. Most
nézzük, hogy mi az, amit nem érdemes, vagy lehetetlen megoldani, és mit tudunk tenni.
Ami nem megoldható
Sokak válasza az a fenti nehézségekre (amiket ők inkább "kihívásnak" mondanak), hogy a
gazdaság a kényszer hatására majd megkeresi azt az utat, ami járható. Ráadásul egy közkeletű
válasz szerint majd kitalál valami megoldást a tudóstársadalom. Többen a megújuló
erőforrásokban látják a jövőt.
Úgy tűnik, hogy szinte minden vezető államférfi és közgazdász a fenti tévedések
valamelyikének rabja. A tudománynak sokan természetfölötti hatalmat tulajdonítanak, pedig
14 A műtrágyagyártás rendkívül erőforrás-igényes iparág.
15 A termésátlag ötöde lesz a mainak.
16 Az észak-koreai nagy éhínség, és több millió ember halála éppen annak köszönhető, hogy Kína már nem
hajlandó olcsón földgázt szállítani Észak-Koreának, amely így nem képes műtrágyát gyártani. A termésátlagok
visszaesését éhínség követte, melyben 3 millió ember halt már meg, és további 4-5 millió áll az éhhalál szélén.
Észak-Korea az olajért cserébe még atomprogramját is feladta (2007 elején)!
17 Az utóbbi két pont áldozatokra vonatkozó becslése jóindulatú, mert nem számol nagy háborúkkal.
7
eredményei mögött a fizika törvényei állnak - és nem utolsósorban erőforrás-felhasználás.
"Üzemanyag" nélkül a tudomány sem működik; s mivel a tudomány rendkívül kifinomult
vívmányokat használ, ezért működése roppant erőforrás-igényes. Továbbá egyes
tudománytörténészek szerint a tudomány jelenleg nincs "felfedező kedvében", a felfedezések
arányában csak az 1600-as évek szintjén áll, és messze van attól a csúcstól, mely az 1870-es
éveket jellemezte (Huebner 2001). Ezen összetett okok miatt úgy tűnik, hogy nincs sok esély
egy átütő tudományos felfedezésre. A piac pedig, amely kikényszeríthetné a változást, már
régen nem befolyásolható, nem téríthető ki a növekedés pusztító folyamatából.
Ami a további olajlelőhelyeket illeti, erről már írtam, annak esélye, hogy még vannak
könnyen kitermelhető, olcsó olajat adó nagy mezők a Földön, 5%.
A megújuló és zöld erőforrások esete sem bíztató. Ezek a termelés 1-2%-át teszik ki,
ami egyszerűen túl kevés bármihez. Annyi fejlesztésre és építésre, illetve gyártásra már nincs
sem idő, sem pedig hagyományos ősmaradványi erőforrás, amennyi akár a jelenlegi termelés
1/10-ét adná később!
Szénből ugyan még elég sok van, tetőzése, ha kiváltja az olajat és földgázt, 2040-re
várható, de használata gyorsítja a világméretű éghajlatváltozást, másrészt szállítása nehézkes,
és számtalan területen nem versenyezhet az olajjal, vagy a földgázzal, ilyen például a
közlekedés.
Az egyik varázsszó a területen a hidrogén. Azt állítják egyes szakértők, hogy a
hidrogén lehet a jövő olaja. Ez persze két okból sem működik. Egyrészt ha a hidrogént
üzemanyagként szeretnénk használni, akkor elő kell állítani, ez pedig hagyományos
erőforrásokat köt le, ráadásul a hidrogén nehezen szállítható, folyékonnyá pedig csak -235 C°-
on válik, és könnyen elillan, továbbá sokkal robbanásveszélyesebb, mint a benzin. Előállítása,
és szállítása hagyományos erőforrást igényel, tehát azt kiváltani nem képes. Ráadásul, ha
hagyományos erőforrásokkal (pl. földgázzal) állítják elő, több CO2 keletkezik, mintha azt a
hagyományos erőforrást közvetlenül használtuk volna fel.
Abban sem nagyon bízhatunk, hogy az emberiség képes lesz nagy léptékeken
összefogni. A piaci társadalom nagyon erősen kiélezte fogyasztói ösztöneinket, amelyek
természetes genetikai örökségünk legmélyebb rétegeiben vannak; ezért olyan rendkívül
hatékony a fogyasztásra és felhalmozásra felhívó reklám. Az ember genetikailag a rövidtávú
előnyökre van hangolva, és ha nem mérlegel józanul, akkor azokat is választja18 (Hanson,
2007).
Ami megoldható, hazánkban is
Mivel az erőforrásválság és az ellátási nehézségek elsősorban a városokat érintik,19 ezért
célszerű falura költözni, (első előtti lépés) hiszen a vidéki környezet még ma sem áll messze
az önellátástól (pl. Erdélyben). Arra a tudásra, amit a vidék parasztsága évszázadokon át
felhalmozott újra nagy szükség lesz, hiszen a földeket megint kézzel és állati igával kell
művelni, vegyszerek és műtrágya nélkül. Ebben a munkában ismét foglalkoztatottá válik a
18 Ne legyenek álomképeink a dologról. Magyarországon például minden harmadik ember gyakorlati analfabéta,
azaz kizárólag a televízió formálja véleményét. Az AEÁ utolsó évekbeli hataloműzési gyakorlatában ezt érhetjük
tetten. A "war on terror" valójában az olajért folyik. A világ első négy olajlelőhelye Szaúd-Arábiában, Irakban,
Kuvaitban és Iránban van. Ezek után - napjaink eseményeit figyelve - tán már meg sem lepődünk annyira az
AEÁ, az utolsó nagyhatalom lépésein.
19 A városok lakótelepei nem tarthatók meg. Egy tízemeletes lakótelepi ház nagy erőforrás-fogyasztó és ráadásul
túl magas is ahhoz, hogy a víz feljusson a tizedik emeletre. A belvárosok néhány emeletes háztömbjei
fenntarthatóak, hiszen ezek akkor is álltak, amikor még nem volt ennyire jelentős az olajfelhasználás. Budapest
esetében a fent említettek a lakosság felének kényszerű elvándorlásával, vagy célirányos kiköltöztetésével
oldhatók meg.
8
falun élő lakosság 80-85%-a, megszűnik a munkanélküliség vidéken, aminek elsődleges
kiváltó oka a mezőgazdaság szerkezetváltása volt az 1960-as években.
Továbbá valószínű, hogy a legszükségesebb iparcikkek kivételével (lábasok, tányérok,
üveg, stb.) minden helyben fog készülni. Újra előbukkannak a rég eltűntnek hitt szakmák, a
kovács, a szíjártó, a takács, a molnár, a fazekas, a tímár, a bognár és így tovább.
1. Első feladatunk tehát a földművelés hagyományos módszereiről és kézműves mesterségről
szóló még meglévő tudás ápolása és bővítése.
A vidéki házakat (és az egyéb fenntartani kívánt épületeket) szereljük fel a következő
létfontosságú berendezésekkel: napelem, fúrt kút,20 melyből kézzel is húzható víz, művelésre
alkalmas földterület, pince, és lehetőleg fa tüzelésére alkalmas kazán, de még jobb a kályha.
2. Második feladatunk tehát az alapvető ellátás megszervezése (erőforrás és víz).
Azután, még ha egyelőre csak szórakozás szintjén is, tanuljunk meg egy hasznos
szakmát, vagy több ilyent. A földművelés, kézművesség, ezermesterség nagyon kifizetődő
tudás lesz az elkövetkező időkben. A társadalom jelenlegi állapotához szorosan kötődő,
és/vagy rendkívül magas fejlettségű berendezésekhez kapcsolódó szakmák nem lesznek
hasznosíthatók (az elsőre a manager és a könyvelő, a másodikra az űrhajós és a maroktelefontervező
jó példa).
3. Harmadszor tehát tegyünk szert olyan hasznos ismeretre, mely egyrészt segítheti
túlélésünket, másrészt nagyobb értékkel ruház fel minket élve, mint holtan.
Mivel a magasan gépesített és rendkívül kifinomult egészségügy fog először akadozni,
törődjünk sokat egészségünkkel, és lehetőleg váljunk függetlenné az egészségügyi
rendszertől, például azzal, hogy megtanuljuk, melyik fűben-fában milyen orvosság van.
4. Negyedszer, ismerjük meg a gyógynövényeket és vigyázzunk az egészségünkre.
Rendkívüli csapások fogják érni az emberiséget, ez pedig mindig könnyebben
kivédhető, illetve feldolgozható egy szorosan egymásra utalt közösség kereteiben. A közösség
tagjai éppen úgy megoszthatják a munkát egymás között, mint ahogy azt a jelenlegi rendkívül
bonyolult társadalom is megteszi - csak az ipari korszak alkonyának közösségei lényegesen
kevesebb taggal is működőképesek, hiszen a rendkívül szakosított foglalkozások eltűnnek.
Egy hagyományos falunak megfelelő méretű közösség, minden szükséges foglalkozást űző
taggal, és lehetőleg falun, már nagyjából 500-1000 fő esetén is fenntartható lehet.
5. Ötödször keressük hasonló emberek barátságát, és lehetőleg együtt telepedjünk le, egy
városoktól távolabb fekvő faluban.21
A társadalomban már most vannak olyan magasan képzett szakemberek, akik a fent
leírt válságtünetekkel (vagy egy részükkel) tisztában vannak. Az emberiség felhalmozott
tudását nem szabad veszni hagyni. Minden tájegységnek szükséges lenne kiépíteni egy tudásés
tárolóközpontot, ahol van áramszolgáltatás, számítógép-központ, legalább vezetékes
távbeszélő-összeköttetés vagy rádiókapcsolat a világ többi ilyen központjával; illetve az
emberiség tudásának egy fontos ága nagy mértékben, és általános tudás tekintetében pedig
kisebb, de átfogó részben képviselve/tárolva van.
6. Hatodszor, halmozzunk fel minél több tudást a fejünkben, és ha tehetjük könyvek
formájában is, mert azok hozzáférhetők villamos eszközök nélkül is. Keressünk hasonlóan
képzett embereket, hogy együtt gondolkodhassunk. Ha van napelemünk, akkor egy hordozható
számítógép jó befektetés lehet - főleg kutatók számára.
20 Közösségenként legalább egy fúrott kútra van szükség.
21 A vidéki ház- és földárak miatt ez egyelőre könnyen megoldható. A szerző véleménye szerint pedig a
gazdasági összeomlás után a földtulajdon-jog megszűnik.
9

[rondár]

Part 3

Két lehetséges jövő
Elképzelem a jövőt, kétfélét is. A rosszabbikkal kezdem, hogy a jót lehessen értékelni majd.
A világgazdasági rendszer tehetetlenségénél fogva mindenképpen igyekszik
fenntartani arculatát. Az AEÁ erőforrásainak java része a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában
folyó tartós háborúskodásban emésztődik fel. Az iszlám és a nyugati életfelfogás közötti
szakadék mélyül, a két világ közötti súrlódások, összecsapások ereje egyre hevesebb. A
szélsőséges iszlám erők elérik céljaikat, bizonytalanná teszi a fejlett világ olajellátását. Az
egyetemesítés (globalizáció) nemkívánatos mellékhatásai felerősödik, ugrásszerűen növekszik
a nemzetközi bűnözés szerepe, amely a világgazdaságba és az államéletbe beépülve annak
meghatározó tényezőjévé válik.
A fogyasztói társadalom ragaszkodik a lényegéhez, a folytonos gazdasági
növekedéshez. A hirdetések eszközei fokozatosan még erőszakosabbakká válnak, emiatt a
még jobban hajszolt emberek élete évről évre reménytelenebbé lesz. A globalizáció
egységesítő hatása egyre erősödik. Az azonossá gyúrt emberek társadalma hallatlan veszélyek
hordozójává válik. Az ugyanolyanná válás, ugyanúgy gondolkodás épp azt jelenti, hogy az
emberek az állatokhoz hasonlóan kezdenek viselkedni. Ebben az ember számára
természetellenes helyzetben kiszámíthatatlan, hogy változások esetén mi fog történni. Az
emberekből kilúgozták az emberre jellemző erkölcsi gondolkodást, a személyes felelősség
érzetét. A belőlük válsághelyzetben összeverődött tömegek bármire képesek.
A környezeti válság fenyegetéseire tekintet nélkül, minél többet kicsikarva kiaknázzák
a bolygó olaj, földgáz, szén, lignit, olajpala és olajhomok készleteit. Az energiaárak
ugrásszerű emelkedése így sem kerülhető el. A pazarló rendszer azonban fennmarad, még
jobban pusztítva az embert éltető természetes környezetet. A szegények és a gazdagok közötti
ellentét még kirívóbb lesz, a csökkenő népességű gazdag országokba való bevándorlás
ellenőrizhetetlenné válik. A természeti csapások egyre nagyobb pusztításokat okoznak,
amelyek feltartóztathatatlan népvándorlásokhoz vezetnek.
Az erőforráshiány elsősorban a szegényebb, nagy népsűrűségű országokat sújtja. A
kőolaj és földgáz hiánya miatt a mezőgazdasági termelés csökken és a ma Észak-Koreában
tapasztalható éhínség általánossá válik. Mivel számos ilyen helyzetbe kerülő ország
atomfegyverrel is rendelkezik, világszerte elképzelhetetlenül súlyos összeütközések alakulnak
ki.
A természet fokozódó szennyezettsége, a természetes környezet romlása újabb és
egyre pusztítóbb betegségek sokaságának megjelenéséhez vezet. Az emberi immunrendszer
nem tud alkalmazkodni a mérgezett környezet okozta végzetes változásokhoz. Az
orvostudomány képtelen kezelni az újabb fertőző kórokat, az immunrendszer újabb és újabb
betegségeit. Az egészségügy rendszere összeomlik.
A kaotikus folyamatok kezelhetetlensége nyilvánvalóvá lesz. Az egyenként még talán
megoldható kérdések hatalmas mértékben felerősítik egymás káros hatásait. A pénzügyi és
gazdasági világrendszer szétesik, a világrend összeroppan és a végítélethez hasonlító
viszonyok alakulnak ki. A válságba zuhanó fogyasztói társadalmak tömegei az ugyanolyanná
gyúrt gondolkodásuk miatt képtelenek alkalmazkodni. A csupán a kocsivezetésre,
távirányítók, maroktelefonok kezelésére kiképzett, csak a szűk szakmájához értő emberek
társadalma bénulttá válik. A rájuk zúdult balsors miatt a felbőszült emberek bűnbakokat
keresnek.
A tömegek azokra a hirtelen kiemelkedő hangadókra hallgatnak, akik leginkább
megérzik az akaratlanul is állatias viselkedésre beállított emberek lelke mélyén kavargó torz
indulatokat. A tömegek azok ellen fordulnak, akik vezették őket és amint a 20. században is
annyiszor, utólag felfoghatatlan és értelmezhetetlen borzalmakat követnek el. A legsúlyosabb
zavargások a fejlettnek nevezett országokat sújtják.
10
Most jöjjön a sikeres forgatókönyv.22
A politikai-gazdasági hatalmat birtokló gazdag országok polgáraiban tudatosodik a
fenyegető világméretű válság veszélye. Felismerve a fenyegetettséget, az emberek
takarékoskodni kezdenek és gondolnak nemcsak maguk, hanem gyermekeik jövőjére is.
Rájönnek arra, hogy a gátlástalan fogyasztás, az igazából szükségtelen javak halmozása
nemcsak az életterünket pusztító tevékenység, a természetes környezet, így a jövőnk elleni
vétek, hanem az ő életük minőségét is rontja. Tudatosabban tervezik vásárlásaikat, csupán
azzal, hogy elhalasztják például a kocsicseréket, mert takarékosabb kocsikra várnak, elérik a
kulcsiparágnak számító járműipar gyökeres átalakulását. Mivel a katonai jellegű megoldások
sorra kudarcot vallanak, a hadipar és a nemzetközi fegyverkereskedelem veszít súlyából. A
szélerőművek egyre jobban elterjednek. Az olajárak ugyan jelentősen emelkednek, de csak
fokozatosan, mert a gyorsan terjedő többfeladatos termelési rendszerek23 egyre kevesebb
erőforrást használnak fel. A mezőgazdaság, ipar, kereskedelem olyan rendszerekbe
szerveződik, amelyek a helyi adottságokhoz alkalmazkodva lehetőleg kevés erőforrással
tartják fenn magukat. Az emberek fehérjeszükségletüket elsősorban növényi fehérje
fogyasztásával fedezik.
Az olajár emelkedése miatt számos, csupán cuccnak nevezhető árucikk ára annyira
felszökik, hogy eltűnik a piacról. A tudatosabb vásárlások rész*rányának növekedése magával
vonja a hirdetések visszaszorulását. Eltűnnek a hirdetésből élő kereskedelmi hang- és
képcsatornák és ponyvasajtó nagyobbik része. Ezzel megszűnik az emberek idegeinek
naponta több órán át történő borzolása, feszítése, a tájékoztatási szemét termelése és
terjesztése. Kezdetben ez a nagy többség számára szokatlan lesz, nem tudnak majd mit tenni a
rengeteg sok szabad idővel, erővel, de fokozatosan rájönnek arra, mit kezdjenek magukkal.
Sokkal több idejük lesz egymásra, olvasásra, sétálásra, a gyermekekre, a tudományra,
művészetekre, mozgásra. Fel fogják fedezni, mennyivel tartalmasabb így az életük.
Megszabadulva a pazarló fogyasztás kényszerétől az emberek oldottabbak lesznek.
Természetüknek megfelelően egyre többet foglalkoznak a szellemi értékeik gyarapításával.
Visszatér az emberek életkedve, a társadalmak gyermekbaráttá válnak, a népesség
elöregedésének folyamata megszakad, a bolygó népessége egy adott szinten állandósul.
A mezőgazdaság gyorsított ütembe tér át a szerves módszerek használatára. A
megtermelt élelmiszer mennyisége nem csökken annyira gyorsan, hogy nagyméretű
éhínségek alakuljanak ki. A népesség növekedése a szegényebb országokban is megáll és a
túlnépesedett országok lélekszáma nagyobb megrázkódtatások nélkül csökken arra a szintre,
amit a térség magától, külső erőforrások bevonása nélkül is el tud tartani.
Sikerül megállítani az erdőterületek csökkenését, sőt világszerte hatalmas területeket
adhatnak vissza a természetnek. Nem csökken tovább a fajok száma, a természetes környezet
növekvő aránya csökkenti az éghajlatváltozások okozta csapások erejét. A 20. század során
felhalmozott mérgező, pusztító anyagokat lassan feldolgozzák, ártalmatlanítják és ezzel
22 A jól csengő pozitív részletek többségének nincs nagyobb esélye 10-15%-nál. Van egy közepesen sikeres
forgatókönyv is, ami tudásközpontokkal, és az 1930-as évek szintjén élő vidéki lakossággal, gőzvontatású
vonatközlekedéssel, repülők nélkül, jelentős hiányok nélkül, talán még vidéken is korlátozott áramhasználattal,
elképzelhető, és esélye 30-40% lehet.
23 Ahol az egyes termelési ágak a másik ág többlethőjét és és/vagy hulladékát hasznosítva szintén hozzájárulnak
a végtermékhez. Ilyen például a Pauli-rendszerű sörfőzés. A sörfőzdék az árpa 4%-át hasznosítják eredetileg, a
többi hulladék. Itt gombákkal etetik át, utána jó állati takarmánynak. A hulladék 26%-a fehérje, ebben gilisztát
tenyésztenek, amely baromfitáplálék. A tenyészállatok ürüléke természetes (bio) erőforrás. A visszamaradó
szennyvizet megfelelő növényi és állati (hal) társulások teszik teljesen tisztává. A lúgos szennyvízbe bevezetik a
sörfőzéshez alkalmazott fűtés szén-dioxidját, amely így algák tenyésztésére is alkalmas. Az új többfeladatú
rendszer teljesen önellátó hétszeres termelékenységű és négyszer több munkást foglalkoztat.
11
fokozatosan csökkentik a természet szennyeződését. Ezzel az emberiség egészségi állapota is
fokozatosan javul, az egészségügy fő feladatává az egészség megőrzése, a megelőzés válik.
Az egyetemesítés ezredvégi rendszere lassan átalakul. Vívmányaiból elsősorban a
világot behálózó informatikai rendszer válik maradandóvá. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy
az emberek az őket érdeklő ismeretekhez gyorsan hozzájussanak, a legfontosabb egyetemes
ágazattá a szellemi javak terjesztése válik. A látványosan kibontakozó tudományos-műszaki
forradalom mindenkinek teret nyit arra, hogy képességeinek megfelelő módon
tevékenykedjen. A rendkívüli helyzet kivételes alkalmat kínál az emberek szellemi
megújulásához, a fogyasztói társadalom lelkileg megalázott és megnyomorított polgárai
emberibb módon kezdenek élni. Gyermekeik már igazi személyiségekké válhatnak. A
felszabaduló hatalmas emberi erőforrások akkora lendületet adnak az átalakulási folyamatnak,
hogy száz-kétszáz éven belül az emberiség életrendjét fenntartható pályára sikerül állítanunk.
Végezetül ismét felidézem a nagy francia mesemondó alakját, és az olvasóhoz fordulok:
Moralité? Azaz: tanulság?
Hivatkozások
Australian Journal, 2004, July 2.
Drábik, J. 2002: Uzsoracivilizáció, Bp. 2002. Gold Book
Duncan, S. 2006: Social Contract, 2005-2006 winter issue
Flannery, T. 2006: Időjárás-csinálók, Bp. 2006. Akkord
Hansen, J. et al. 2005: Science, 308, 1341.
Hansosn, J. 2007: Social Contract 2006 January
Huebner, J. 2001: The History of Science and Technology,
Korten, D. C. Tőkés társaságok világuralma, Bp. 1996. Kapu
Sloan, E. D. 2003: Nature, 426, 353.
Stainforth, D. A. et al. 2005: Nature, 433, 403.
Végh László - Hetesi Zsolt: Fenntartható élet. Jegyzet, ELTE TTK, 2006.
A szerzőről
Hetesi Zsolt 1979-ben született Dombóváron, földműves családból. 2003-ban fizika és csillagász
diplomát szerzett az ELTE TTK-n. 2003 óta az ELTE TTK Csillagászati Tanszék óraadó tanára. 2007-
ben doktorált fizikából. A tárgykörben 2004 óta folytat kutatásokat, és tart előadásokat.


//Elnézést kérek a Moderátoroktól a triplaposztért, de ez egy Postba nem ment bele, és szeretném ha erről mind tudnátok. ^^//

[Gabesz]

LOL.. Ez még reális is... Csak kurva hosszú, és a felétől már csak átfutottam...
De gomndolom a szövegterjedelem miatt szükséges volt a triplapost...

[vash21]

Ismerem Hetesi Zsoltot. Vagyis úgyértem tudom kicsoda...xD

Ez mind igaz is (már a part1, azt olvastam eddig el), de engem akkorsem ijeszt meg.
Rengeteg állat és növényfaj pusztul ki, nem mind az emberi tevékenységek következtében, az animal planet stábján kívül pedig nemsokan siratják őket. Ha kipusztul az emberiség, magára vessen, én nem fogok bánkódni...
A nevezzük globális felmelegedésnek nem újkeletű dolog, volt ilyen régen is, meg volt jégkorszak is, pedig akkor még nem építettünk gyárakat és amerika nem termelte a CO2 kibocsájtás 40%át (kyotói egyezmény ide vagy oda) a világon...
Energiahordozók az ugyanaz, mint az említett rénszarvas effektus, de én szeretek autót vezetni!

Az egésznek vagy pusztulás, vagy egy amolyan Trigun vagy Pale Cocoon szerű vége lesz szerintem.

Összességében az előbb említett idézetet passzolnám hozzá:
"A világ egy állatkert, s mi vagyunk az állatok a magunknak emelt rácsok mögött."
Mi is csak egy faj vagyunk, mint a többi élőlény, semmivel sem érünk többet, vagy kéne magunkat jobban sajnálni, mint bármelyik másikat. A falak pedig a cikkben boncolgatott problémák...

[Slane]

Rondar baromi sok értelme volt bemásolni ezeket, gratulálok. Ha akarok róla valamit tudni, megnézem neten vagy van egy csomó könyvem köztük biztos van róla is valami. Ha esetleg lenne valami hozzáfűzni valód vagy saját gondolatod róla...

Vash: A filozófia a lét okait vizsgálja, és még sok más dolgot, de azt hiszem, hogy az, hogy hogyan keletkezett a világ az beletartozik.
És igen a semmi egy fogalom, ahogy a minden is. Mint mindenbe ebbe is bele lehet kötni. Létezik a minden? Bizonyítsd be. Te létezel? Sosem láttalak lehet hogy csak egy programozott válaszológép vagy.
Az a baj veletek, hogy úgy képzelitek el a semmit, hogy egy nagy fehérség oszt van a közepén egy fekete pont a szingularitás. Hamis. Sőt ne is próbáljátok meg elképzelni, ez lehetetlen. De talán a legközelebb úgy állunk hozzá, ha magunkat képzeljük a szingularitásba.
Legyen a színe fekete, tele csillagokkal. Megyünk, megyünk megyünk majd hirtelen egy falba ütközünk. Hogy miért? Mert ott vége van, mivel csak a szingularitás létezik még csak a világban. Egy zárt szobába vagyunk amely mellett semmi sem létezik.
Ősrobbanás hangja: Lészen két csillagász a zord 1965-ben kik útra keltek, hogy használják a holmdeli távközlési antennát. Azonban az adást zavará valamely különös zaj, melynek forrását nem sikerült megállapítaniuk. Pár évvel később pedig rájöttek hogy ez bizony az ősrobbanás hangja volt.
A robbanás hanghullámai hosszú utat jártak be, útjuk során mikrohullámokká alakultak amik ugyebár elég könnyedén zavarhatják az adást. A hang követésével pedig meg lehet találni az univerzumunk szélét.
Egyébként te magad is megnézheted. Kapcsold be a tévéteket és menj olyan csatornára ahol csak az a "hangyás" kép van. a "hangyák" közül a legtöbb felvillanó az ősrobbanás hangjának maradványa.
Ha többet kívánsz tudni erről akkor ajánlom nézz utána. 

Ritka: A szarkasztikus rész belopta magát a szívembe. 

[Saphira]

Az a baj, hogy teljesen off, amiről beszéltek, mert ez nem filozófia, hanem kozmológia...^^

Egyébként a semmivel kapcsolatban: Szerintem olyan, hogy semmi nem létezik. A semmit általában valaminek a hiányára/megszűnésére használjuk. "Volt ott egy asztal, de elvittük, mostmár semmi nincs a helyén." Ha pedig hiány lép fel, akkor már nem semmiről, hanem hiányról beszélünk, valamiféle negatív létezésről, ami pedig egyértelműen nem semmi.

A filozófia eredetileg Görögországból származik... Az első filozófusok - a görögök - pedig nem más kérdésekkel foglalkoztak, mint a tökéletes állam megalkotása, a világ és élet lényege és a világ keletkezése. Ha szerinted az, amiről most beszélnek, nem tartozik a világ keletkezéséhez, akkor sajnállak.

A semmivel kapcsolatban nem nyilatkozom... Csúnyán belesülnék... Elkezdeném itt az RGB színkeverést magyarázni a sok rajzóra hatására. xD Szerintem felesleges a semmiről vitatkozni, mert az éppoly megfoghatatlan, mint a levegő, csak éppen halvány lila - sőt, kék sem - gőzünk sincs róla, hogy mi is az. Levegőről tudjuk, hogy nitrogén, oxigén, meg sok egyéb gáz keveréke... A semmit viszont még a legnagyobb fizikusok, filozófusok - meg bármik - sem tudták még megfogalmazni. Szerintem nem mi leszünk azok, akiknek ez sikerül.

Én azon a teljesen szimpla véleményen vagyok hogy egy olyan világban élünk ahol mindennek meg van a maga ellentéte. A két polúsú világ. És szerintem a semmi elettéte a lét, szóval ha van lét akkor van vagy volt semmi. 

Egyébként Slane a tudósok találtak valamit meg sok minden mást és azt ÁLLÍTJÁK hogy ez az ősrobbanásból származik meg stb stb. Nincs bizonyíték arra hogy igaz is. Majd ha lesz elfogom hinni. 

Amíg te élsz, addig nem lesz, szóval soha nem fogsz hinni benne...

Meg jó, most bevágod itt a nagy vallási dualizmust, de az, hogy mindennek van ellentéte, nem sok mindent magyaráz meg. Most kinyögted, hogy szerinted ha van lét, akkor van semmi is. Viszont mindenki tudta, hogy van semmi... Csak azt nem, hogy mi az. (Hmm... semmi xD) Különben meg valószínűleg biztosan találnánk, olyan érzelmet, vagy bármit, aminek nincsen ellentéte... Attól, hogy ilyen alapvető dolgoknak, hogy szeretet, bánat, fény, élet...stb-nek tudod az ellentétét, még nem biztos, hogy mindenre rámondható ugyanez. Ezek különben is inkább egymás komplementerei, amik pedig nem mindig egymás ellentétei, inkább kiegészítései a másiknak.
Amúgy a semmiről jó vitatkozni... Pl. Hogyan alakult ki a semmi. A semmi hogyan robbanhatott fel? Hogyan lehetett a semmi felrobbanásából egy univerzum? Az is lehetséges még, hogy egy másik univerzum robbant föl és annak maradványaiból alakult ki a miénk... Viszont az, és az az előtti hogyan alakult ki? x"D Valahogy minden visszavezethető a semmire. :'DD Ezt meg valószínűleg ember nem képes megfejteni... Ez van, túl hülyék vagyunk az univerzum titkához. :'DD

Slane, ez a ősrobbanás hangja és a hangyás kép tök érdekes. o_O Utána kell nézni valahol.. *.*

Nohh, befejezem a hülyeségek írását. :'DD

[Gabesz]

A képernyő hangyák inkább a kozmikus sugárzásnak köszönhetőek... Meg az interferenciának, meg mittudomén.... Ezermillió dolog bocsát ki magából rezgéseket, mikro, és ultra hullámokat, amik bezavarnak... A csillagok is elég széles tartományban sgároznak hullámokat,de a tv-k rádiók interferenciából adódó zúgása, hangyásodása az inkább földi eredetű elektro-máneses sugárzás...

[Csillám]

Hali

Tényleg ez a kedvenc topikon, mert nagyon jókat nevetek rajta.  Aki bántásnak veszi hajrá kaptőlem egy dedikált fotót is  .
Már vártam hogy lesz part 4 de aztán még sem 
Rondar szövegéhez meg még anyit füznék hozzá, hogy aki kinyitja a szemét és használja a fejét anélkül is rájön ezekre a problémákra és válalja. A baj az hogy az emberek nem igazán akarják kinyitni a szemüket és tudomást venni erről hogy ha tetszik hanem 50 év múlva nem lesz elég levegő a földön, konkrétan belefulladok a szemétbe, és a szomszédomnak pedig kinő a harmadik szeme mert Bill Laden úgy dönt hogy atomot a magyarnak mert elkurták. 
De az hogy a bio húsvéti tojás milyen festékkel legyen festve na az fonots égető probléma az unioban amin egy teljes napig kell tanáncskozni.
És végül oda jutunk / ami szerintem az alap probléma mindenhol/ hogy az illető nem hajlandó szembenézni a valósággal az abban lévó problémákkal és azzal hogy változtatni kéne.

[Saphira]

Ki az a Bill Laden?  Ha az, akire gondolok, nem hiszem, hogy úgy dönt, hogy atomot a magyarnak, mert elkúrták... Ő már biztos nem dönt úgy...

Viszont igazad van abban, hogy az emberekk egyszerűen nem akarnak szembesülni azokkal a problémákkal, hogy tényleg elkúrtuk. xD Ezt az egész emberiségre értem... Habár, ha akarnánk is tenni ellene valamit, nem tudom, hogy már mit tudnánk... Ugye itt van a jóóóól ismert Globális felmelegés sztori. Ma világviszonylatban 0,9 °C-kal növekedett a hőmérséklet. Ha ez eléri a +2 °C-t, akkor megállíthatatlan lesz a felmelegedés és az elkövetkezendő száz, százötven évben elérjük a végzetes +6 °C-ot, ami a megszokott emberiség végét jelentené. Addig is sok viszontagságot kellene megélnie...

A levegő és víz hiányáról nem vitatkozom.  Már próbáltam én is meggyőzni pár embert itt arról, hogy rohamosan fognak ezek - az élethez szükséges - "feltételek", viszont szegénykéknek elég nehéz volt a felfogása. x"D Azért nehogy már itt is elkezdjünk erről beszélni, mert meghalok. :'DD

[Rachet]

1.Hát igen saphira. Sokan nincsenek vele tisztában, hogy a Föld vízkészletének csak az 1%-a édesvíz!Valamint az esőerdők kiirtása se egy túl szép dolog(bár ezt szerintem többen tudják)Ideje lenne ezt a problémát valahogy megoldani mert nem hiszem, hogy a víz és az oxigén végtelenségig elég lesz. 2.Bin Láden még él, szal még akármi lehet :S3. Szerintem a semmiről nincs értelme vitatkozni. A semmi az azért semmi mert semmi  Tehát nem létezik és pont. Ezen szerintem nincs mit fejtegetni!

[Gabesz]

... és a szomszédomnak pedig kinő a harmadik szeme mert Bill Laden úgy dönt hogy atomot a magyarnak mert elkurták. 
...

Sztem azt se tudja az ürge hogy mi az a magyar...
Ha él még egyáltalán... Nem nagyon ad életjelet magáról..
Ő az a fajta ember aki akkor is irányítja a szervezetét, ha rég halott.. (Az ő nevében irányít más)
Elég sok komcsi, és földalatti szervezet vezetője csinálja ezt mostanság...
Binláden, a Észak koreai főtitkár... lol..

Többi magosabbröptű vitába meg nem szállok bele...

[Slane]

A képernyő hangyák inkább a kozmikus sugárzásnak köszönhetőek... Meg az interferenciának, meg mittudomén.... Ezermillió dolog bocsát ki magából rezgéseket, mikro, és ultra hullámokat, amik bezavarnak... A csillagok is elég széles tartományban sgároznak hullámokat,de a tv-k rádiók interferenciából adódó zúgása, hangyásodása az inkább földi eredetű elektro-máneses sugárzás...

Inkább nem elektro-mágneses sugárzás. Nem fogok keresgélni most netes oldalak közül, ha van hozzá kedved megteheted, de a képernyőn lévő hangyák 80%-a az ősrobbanás maradványa. Ezt nem én mondom, hanem több általam olvasott könyv. Szal inkább olvass utána. 
Csillám neked meg egy szavadat sem értem. Bin Laden miért küldene a magyaroknak atomot? Mi közünk van hozzá, ha él még (ami elég kétséges) akkor nem egy légypiszokkal a térképen fog foglalkozni.

[Csillám]

Emberek..... 

Komolyan ti tényleg így bekockultatok vagy mi van itt mindenkivel hogy a poént se veszi. Én vagyok itt az egyetlen aki nevetni szokott meg viccelődni??? Vagy itt ez tilos???
Mindenki szó szerint veszi Bill Laden-t van aki még hülyének is néz, miközbe / már bocs/ de ebből első sorban az irronia süt már a megfogalamazás alapán IS. Vagy ez csak itt pöst megyében számít annak vagy mi? Vannak itt történések de e komolyan ez már fáj  

[Slane]

Ironizálni mindenki tud, az más kérdés, hogy rosszul csinálod.  Eddig viszont érdemben egy témához sem szóltál hozzá, csak egyetértettél az előtted szólókkal. Szal fájhat is.