Hm, én most nem nagyon tudok belekötni ebbe az epizódba, és fogalmam sincs miért, mert nagyon kötözködő jellemű vagyok.
Alapból tetszettek a társadalom-kritikák a részben (mint pl. az okostelefon, amiért annyira odavan mindenki és állandóan azt bújják).
A Yonbi Opás részeknél meg nagyon néztem. Nem hittem volna, hogy egy Jinchuu ilyen hülye lesz... Még a végén bírni fogom
Kedvenc poénokat nem szoktam sorolni, de hát olyanok voltak, hogy nem tudom megállni. Mert Shinónál azt hittem, könnyesre nevetem magam. Alapból undorodom a némettől, de hát ahogyan a részben ő mondta... Csúcs
Meg a Naruto-Sasuke féle hatalmas csattanóval járó beérkezések, amiknek semmi értelmük sincs, csak az, hogy röhögjünk rajtuk egy jót. Azok voltak a legjobbak. És még Juugo dance-dancingje, na az nagyot ütött
És Tobi séróváltogatását hadd ne említsem...
Az Akatsuki-kecó tök jól néz ki...
Még a csontokkal is a tetején
Itachi nyomós indoka meg... az a "Mert!", na ott is kidőltem.
Jól hallottam, hogy Bundik egy mondat erejéig visszatért? Mert ha az tényleg ő volt, akkor rohadtul nagy poén
Hidan visszatérése meg... Hát, ha a macit ismerném-e, de nem ismerem. A végén meg tökre úgy nézett ki, mint vmelyik espada volt a Blechben (asszem a 6-os). Szegény Hidan, ebből még lehetnek jó poénok...
És Kakashi is kemény volt, az tetszett. Pedig az is csak 1 mondat volt, bakker.
Na és a Hashirama kifigurázása, amivel már korábban is találkoztunk Danzounak hála, most visszatért, csak még jobban xD
És ezt szerintem még senki sem emelte ki: Suigetsu és Peter egyszerre elesése fenomenális volt
Ja, amikor Kisame elolvadt az örömtől és víztócsaként elpirult, az nagyon aranyos volt
Annak ellenére, hogy tele volt poénokkal, én egy kicsit erőltetettnek hittem, nem nyerte el teljes mértékben a tetszésemet. Sőt, mintha néhány rész el lett volna kapkodva, pl. Kisame és Suigetsu harca. Hirtelen bejött egy pon, és a harc már el is lett felejtve.A spontán poénos részek nagyon bejöttek, (pl. Naruto és Sasuke zúzó-akciói, és Tobi második oka a visszaemlékezésben, Suigetsu és Peter esése, de még Shino németezését is ide tudnám sorolni), viszont az erőltetebbek nem annyira. Azt hiszem, a zenére meg lehetne alapozni a hangulatot. A régebbi részekben sűrűbbek voltak, és azok már alapból felkeltik az ember figyelmét, így jobban esik minden (és nem fogom kifejteni, milyen hatásai vannak az emberre, mert művészet tanárom eleget magyarázta már). Szóval az utóbbi csak egy kis tanács-szerűség akarna lenni.
Szóval a rész tetszett, bár nem lett a kedvencem. Lehet, hogy csak azért, mert másabb hangulatot vártam, de ha a kommentemből lehet valami olyasmit érteni, ami indokolja piciny nemtetszésemet, máris nyugodtabb leszek.
Kb. Ennyi, de még jelentkezem, ha kell