Vita topic (kulturáltan vili?)

[ATON14]

Hidd el, tisztában vagyok a jelenkor szabályaival. És mivel ezek szerint az -ikes igék rossz használata már nem hibának bizonyul, de kerülendő - nagyon szúrják a szememet.

Lehet, hogy neked nem tetszik, de attól még nem kell másokat egyből leszúrni, ha "rosszul" használják.

Ezzel csak azt akartam kifejezni, hogy valószínűleg én vagyok a bunkó és a sznob, amiért kijavítottalak. Szerintem aki ennyire magára veszi ezeket a dolgokat, hogy még blogbejegyzést is ír belőle, az szellemileg nyomorodott vagy nagy lelki trauma elszenvedője.
Azzal, hogy valaki kijavít és mond valamit, amit helytelenül használsz, inkább segít, mint árt.

Ami nekem lejött a versedből (nézzetek utána ha akartok), az nem kijavítás volt, hanem kioktatás és sztem a 2 nem ugyanaz. A blogot nem én írtam, ezért nem tudom, hogy ezt most nekem szántad-e vagy nem. De, elismerem van igazság abban, amit mondasz.

De ha neked tetszenek a lakok, futok és hasonló alakok, akkor használd nyugodtan.

Én így szoktam meg.

A bemásolt cikkben pedig van egy-két kivetni való. Az, hogy így tekint a magyar nyelv ősi nyelvtanára, használatára és szókészletére elég szánalomra méltó. Rendben, akkor tegyünk le az eredeti, több ezer éve meghonosodott nyelvtanról és kezdjük el kedvünk szerint, helytelenül és olykor rondán használni a nyelvet. Ezekkel - mint ahogy az -ikes igékkel is a legnagyobb gond - hogy valójában egyszerűsödés. -Ikes ige is azért egyszerűsödött le, mert a mai, ellustult ember nem bírja megtanulni a helyes - és talán kicsit bonyolultabb - ragozást. És ez nem csak ezzel van így: csúnyán meglátszik a szókészleten és az átvett idegen szavak mennyiségén.
Korcsosul a nemzet, korcsosul a nyelv.

Nem arra akartam célozni (és valszeg a cikk se), hogy a nyelvtani szabályok hülyeségek és dobjok ki őket, hanem, hogy idővel minden változik. Több 1000 évig nem lehet minden állandó, van amin szükség szerint változtatni kell és van ami magától is változik, ilyen a nyelvhasználat.
Más nyelvek is vesznek/vettek át idegen szavakat. És ez nem mostanában kezdődött el. Tehát nem csak a magyar nyelv "korcsosul". Amire te gondolsz az inkább az öntudat, mentalitás. Szerintem azzal van a baj.

Összegezve igazad is van, meg nem is. Bocsánatot kérek. Nem szeretek vitatkozni (nem is nagyon tudok  ). Tehát zárjuk le a témát. Ok Saphira? 

[Saphira]

Oké, igazából egyáltalán nem érdekelt az -ikes igéd.

Értettem a célzást Slane,
de nem osztom a véleményt.
Nézzük meg a te háeszed,
nem sok rím volt benne.

Elismerem, nem mindenhol tökéletes az én versem,
de még mindig közelebb áll a költészethez mint a tied.
Ajánlom figyelmedbe a belinkelt oldalt,
ott majd megnézheted mi a költő dolga.

Akkor most ki oktatott kit?
Te szépen leszóltad Slane-t, mi a költő dolga. És ha már ennyire magabiztosan verselsz, akkor én is elmondtam, hogy szerintem mi az: a nyelv helyes használata.

Majd ha írsz nekem egy Huszt szintű verset szabályos hexameter verseléssel, ütemhangsúllyal és rímekkel megtűzdelve, akkor majd állíthatsz ilyeneket. Amíg egy versben a szótagszámok is zagyvák, addig vonatkoztassunk már el a költészettől...

Egyébként nem én támadtam neked, hogy téged valószínűleg mindenki utál és hogy sznob vagy. Egy vitában a  személyeskedés sokkal inkább érvek hiányának elfedése.

Nem te vagy az egyedüli fórumon, aki helytelenül ragoz. Vannak sokan, mégsem kötöttem bele egyikbe sem. De tudod mások nem oktatnak ki egyeseket, hiányos tudással...

"Ami nekem lejött a versedből (nézzetek utána ha akartok), az nem kijavítás volt, hanem kioktatás és sztem a 2 nem ugyanaz"

Minket (mt: engem és Slane-t) meg pont nem érdekel mi jött le a versemből. Sőt, nekünk meg a hozzászólásodból az jött le, hogy azt gondolod te vagy az Isten.
Tudod a boci, boci, tarkát is lehet oldalakon át elemezni... Az én négysoros szösszenetemből is rájöhettél volna: majd akkor oktass ki valakit, ha lesz mögötte háttértudás.
Mások lesznobozására, illetve megítélésére már nem mondok semmit. Te egy hozzászólásom elolvasásából kijelentetted, hogy engem mindenki utál... Atyaég, taníts mester! Én is akarok ilyen képességeket.   Mondanom sem kell, imádom a személyeskedést... Te is, ugye?

Felőlem lezárhatjuk a dolgot. Nem is nagyon érdekelt igazából...

[Ritka]

Soha a büdös életben nem vállalnám azt hogy zenész legyek és abból éljek meg. Az nem munka az egy vicc!

Ez tetszett Vicces olyan dolgokról látni embereket beszélni, amikről fogalmuk sincs.

Komolyzenész életmód:
v1.0 - sz*r nap
 felkelsz, kitörlöd a csipát a szemedből, lezuhanyozol, megreggelizel, futsz néhány kört a ház körül, hogy beinduljon a vérkeringésed, majd lehuppansz a hangszered mellé. Egy olyan jó fél-háromnegyed órán keresztül bejátszol. Zsír, ez meg volt, elégedetten megtörlöd a homlokod. Jöhet a skála. Gyakorlod, gyakorlod, de az istenért nem akar kijönni a futam, a kettősfogásokról még csak ne is beszéljünk. Kezdesz stresszelni, egy héten belül két koncerted lesz, ennek nem így kéne mennie. Gyötröd még egy kicsit, nem javul, inkább hagyod a fenébe. Menjünk tovább a koncertdarabokra.  Egészen meg vagy elégedve, a lassú részek bírnak töltéssel, de azok a futamok...hiába, ha a skálában nem megy, itt miért is sikerülne...
Uszkve 3-4 óra után hagyod a 'csába az egészet, majdhogynem a falhoz vágod, hogy semmi nem jön össze. Elhatározod, hogy felteszed a polcra, de csak nem bírod ki nélküle, holnap is leveszed. Nem megy, nem megy, és közeledik a koncert. Estére kirittyented magad, és bár tudod, hogy szar a második oldal lap teteji futam, mégis kimész szenvedni. Remegsz, izzadsz, minden bajod van. Lejátszol, borzalmasan. A közönség tapsol. "Ezek meg mi az istennek örülnek? Itt, itt, itt és itt is elszartam"

v2.0 - jó nap
 felkelsz, kitörlöd a csipát a szemedből, lezuhanyozol, megreggelizel, futsz néhány kört a ház körül, hogy beinduljon a vérkeringésed, majd lehuppansz a hangszered mellé. Egy olyan jó fél-háromnegyed órán keresztül bejátszol. Zsír, ez meg volt, elégedetten megtörlöd a homlokod. Jöhet a skála. Pöpec, a futamok pörögnek, a kettősfogások makulátlanok. Elégedetten megveregeted a vállad, majd szolidan emlékezteted magad, hogy ez szép és jó, de ha igazán a topon akarsz maradni még jobban kell csinálni. Megpróbálod dupla tempón, elsőre nem megy. Háromnegyed- egy óra nyüstölés után csak kipréseled magadból a dolgot. Koncertdarabok...lassú részek szépek, futamok pörögnek. Kéne zongorával/zenekarral is próbálni. Hosszú egyeztetés után csak összejön a próba. Mákod van, a karmester minden mozdulatodat lesi, a zenekar hihetetlen simulékony, megy minden tervszerűen. Elérkezik a másnap este, a fellépés pillanata. Remegsz, izzadsz, minden bajod van. Az első hangok után a színpadon megnyugszol, akkor érzed magad igazán jól, kikapcsolsz és átadod magad a zenének. Meghajláskor a közönség örjöng. nincs mit tenni, ráadás. Kissé fáradtan, de mégis elégedetten kiállsz. Játszol nekik egy caprice-t mondjuk, majd egy szép lassú, amolyan elköszönő rövid kis darabot. a hangversenyterem szétrobban. Félholtan, de mégis elégedetten lekászálódsz a színpadról, miközben tudod, hogy legközelebb is ugyanezt kell nyújtanod. Ezzel most már nem bírsz törődni, már stresszelni sincs erőd, hazaérsz, bezuhansz az ágyba. Holnap minden kezdődik elölről...


Nem írtam még semmit arról, hogy haveri társaság nagyon korlátolt, sosem érsz rá velük lófrálni, arról szó sem lehet, hogy esténként kimaradj bulizni, holnap fittnek kell lenned, hogy bírd az igénybevételt. Sportolás szintén korlátozott, kezedre vigyázni kell, hiszen az a "munkaeszközöd" . Elég egy rossz ficam, egy hegesedés, bármi és búcsút inthetsz a karrierednek.

--------------------------------------

Még valami, de tényleg csak azért, mert annyira aranyos volt az a bejegyzés
Egy zenész, legyen az hangszeres zenész vagy énekes (még mindig komolyzene), nem keresi szét magát. Meg lehet nézni, arányosan baromi keveset kapnak ahhoz képest, hogy mennyit kell "munkában lenniük". Értem ezalatt a gyakorlást, próbákat, koncerteket, lemezfelvételeket és a tanítást is. Nos igen, ha valaki tényleg tehetséges és minden összejön neki, nemzetközileg is elismert lesz, akkor nem fog éhen halni.

A korábbi nyugdíjazásról pedig annyit, hogy tudnám ajánlani (persze kipróbálni nem tudod) egy versenyre való felkészülést. Nem véletlenül kapnak a hangszeres zenészek ínhüvelygyulladást. A fokozott terhelés, a motorikus mozgások baromira igénybe veszik az izületeket, amik -mint tudjuk- hétköznapi igénybevétel esetén sem tartanak örökké. Márpedig a laza izületek elengedhetetlenek egy zenész számára.

[Puli]

Nagyon ritkán írok ide, de most úgy érzem, hogy kell
Én nem tartom viccnek a zenész szakmát, de az én véleményem teljesen lényegtelen most
Tapasztalatból tudom, hogy nem vicc, ugyanis apám dobos, nagyapám operaénekes (volt, már nyugdíjas).
Apámra mondhatjuk, hogy könnyűzenész. Mondjuk ő több helyen is dobol, de a lényeg az, hogy van legalább heti 3 koncertje + legalább ugyan ennyi próba, ami általában délelőtt van
Persze mondhatjuk erre, hogy vicc, de szerintem nem annyira vicces, ha az embernek heti x koncertből y vidéken van, ahova ugyancsak le kell utazni stb
Ritkával egyet értek abban, hogy az izületeket valóban keményen szétcseszi a a hangszeres zenélés, de abban nem, hogy olyan súlyos lenne, hogy valaki 40 évesen abbahagyja. Persze más a komolyzene és más a könnyebb zene
Családról meg annyit, hogy nálunk az nehezítés, hogy elváltak a szüleim, de meg lehet oldani, hogy hetente-kéthetente lássam apámat

[Stance]

"Bakik" című topic átment picit offba, tehát itt közlöm a válaszom Tsunade:

Nem igazán értek az animáláshoz, de kétlem, hogy tényleg 24 képkockát rajzolnának 1 másodpercbe.
Nézzük csak meg a Bleacht... nagyon nagy munkát fordítanak a grafikába. Ulquiorra vs Ichigo harcra fordítsunk figyelmet. Mennyi képkockából áll akkor az? Most egy 90-es éveki animált filmet vegyünk szemügyre, ahol a teknika egyezik az anime készítésével. Ott bizony 20 perc elkészítése hónapokat; éveket vett igénybe. Az említett harc 20 percbe sokkal több képkocka van. Pedig csak 2-3 hét volt megalkotni.
Addig oké, hogy változtak az eszközeink. De ezáltal a grafika is nagyobb szintre emelkedett, nagyobbak az elvárások is! Ugyanott tartunk.
Ezért mondom, hogy itt közel sem kell 24 képkockát megalkotni ahhoz, hogy kapjunk 1 másodperc akció jelenetet. Még ha pindúr pandúrok kezet is rajzolunk a szereplőnknek, hogy látványosabbá tegyük animációnkat. 10 képkockát rajzolunk, majd összeillesztjük, ezáltal kapunk több framet (már ha ezt az animálási módszert választjuk)... szvsz valahogy így működik az animálás a stúdiókban.

[kakesz]

Nos én találtam valamit amiről nekem kapásból az önellentmondás jutott eszembe. Szerintem ez feldobná a topik működését.

Igen, rosszl írok magyarul, nem magyarországon születtem , és nem kelet-európában élek, ezért a helyes írásom nem teljesen magyar, de legalább nem vagyok 1 a sok tipikus a fagylaltot is szalonnával evő kretén, aki inkább gárdistának áll mint hogy diplomáért tanuljon, nem vagyok egy a sok alul iskolázott magyar paraszt közül.

Mi a véleményetek?

[Gabesz]

Ahhoz képest, hogy nem magyar születésű, és nem Magyarországon él, elég jól ír magyarul... Túl jól...

Nem állítom hogy kötelező legyen mindenkinek diplomát szerezni, de igazat ír... Sok embernek gondok vannak a gondolkozásával... Sokan még a történelem főbb eseményeivel sincsennek tisztában, de mindenféle tettekkel, megnyilvánulásokkal bizonygatják a magyarságukat...

Magyarország meg közép európában van...

[Gdat88]

Nem tudok egyetérteni az ilyen egós emberekkel. Semmivel nem értékesebb az az ember aki iskolázottabb, mint az aki nem. Nagyon taszít ha valaki egy megszerzett cím miatt többre értékeli magát mint a másikat.
Minden ember egyenlő, maximum valaki több munkát fektet bizonyos dolgokba és emiatt többet ér el, más kevesebbet. Ettől nem rosszabb, csak ezt választotta.

[Aes Sedai]

Nah, nekem lenne egy témám. Lehet már volt, akkor bocsi.

Szal arra lennék kíváncsi, hogy ti mit gondoltok az internetes/msnes ismerősökről? Ugyanolyan barátnak tekintitek őket, mint a személyes ismerősöket, vagy sem? Mostanában sokat foglalkoztat ez a kérdés.

Én egyenlőnek tartom a két dolgot. Szerintem nem az számít, hogy az emberek milyen eszközökkel tartják a kapcsolatot. Az msn-beszélgetés másik végén is ugyanúgy egy érző ember ül, akit ugyanúgy meg lehet bántani, vagy éppen jókedvűvé tenni stb. És nem az számít, hogy honnan ismerjük, és, hogy "csak" msn-en beszélünk vele. Azonban sokan ezt nem így gondolják, éppen ellenkezőleg, valahogy az ilyen ismerősöket nem igazán veszik ember számba (még akkor is, ha ezt a megfogalmazást kikérnék maguknak, az értelme akkor is ez.) Egyszerűen, mintha egy msn-es beszélgetés igazából olyan lenne számukra, mintha a számítógéppel beszélgetnének, és nem veszik észre azt, hogy a számítógép itt csak egy eszköz, ugyanúgy mint a telefon, az sms, vagy akár az ember hangszálai.

Ti mit gondoltok erről? Mindenki véleménye érdekel, akinek van, és le is írja.

[Gabesz]

Én azt gondolom, hogy nyilván van valamennyi különbség... Nincs az illetőről vizuális tapasztalatod, személyes emléked...
Msn-en valahogy jobban megnyílnak az emberek...
Vagy szerepet is játszhatnak... De ez a beszélgetés alatt úgyis előbb-utóbb kiderül!
Van olyan személyes ismerősöm, akivel egy utcában lakok, de élőben valahogy soha nem megy neki a beszélgetés, de msn-en a nyáron órákat el tudtunk beszélgetni!
MSN-es barátok... Ugyanolyan barátok, mint a személyesen ismert barátok, annak ellenére, hogy az ország más pontján laknak! Én azért sem akarok különbséget tenni, mert a személyes ismerőseimmel is jobbadán msn-en beszélünk...

[heo]

Én inkább ugyanolyan havernak tekintem őket, mint az osztálytársaim vagy kollégáim nagy részét és nem barátnak.
Barátból csak nagyon kevés van egy ember életében és éppen attól barát, hogy valamilyen közös élmény egymáshoz köt titeket, tehát a nagy világban is találkoztok, élőben, sőt meglehetősen sok időt töltötök együtt.
Persze az msn-s haverok is fontosak és itt nem csak a sima irkálásról hanem a webcam és mikrofon használatáról is beszélek, de számomra fontos, hogy az illetővel legyen egy olyan közös emlékem amire valamiért mindig szívesen gondolok vissza, tudjam, hogy számíthatok rá és legalább egyszer úgy tudjak a szemébe nézni, hogy érdekel is amit mond, hogy lássam rajta mit érez, hogy ne tudja elfedni ki is ő, hiszen a barátság bizalmon alapul és ezt mindenféle személyesség nélkül nehéz elérni, legalábbis az enyémet biztosan.
Ezeket msn-n vagy hasonló programok segítségével nem igazán lehet megvalósítani.
Ugyanakkor fontosnak tartom az ilyen ismerősöket is, akik meghallgatnak, akikkel lehet poénkodni vagy éppen baromságokat küldözgetni egymásnak, de semmiképpen sem nevezném őket igaz barátnak.

"Csak egy haver és nem egy barát."

Egy külföldi ismerősömmel beszélgettem egyszer a barátságról, hogy mi számít annak és, hogy hány barátod lehet egyszerre, mennyi a normális, stb., mire megjegyezte, hogy számára az itt töltött rövid idő alatt nyilvánvalóvá vált, hogy itt Magyarországon teljesen mást jelent az a szó, hogy barát, mint mondjuk náluk Angliában és, hogy meglepően kevés van belőle egy embernek, de teljesen másként is viselkednek.
Egy elvont példaként azt hozta fel, hogy amíg őt otthon bezárják egy éjszakára a börtönbe ittas állapota miatt az ő fejében meg sem fordulna az a gondolat, hogy felhívja valamelyik barátját, hogy vigye már ki vagy másnap menjen már el érte.
Ezzel szemben itt az nem lenne lehetséges, hogy valaki ne kérjen segítséget a barátjától, sőt szinte természet ellenes módon néha jobban bíznak egymásban a barátok, mint a saját családjukban vagy éppen családtagnak tekintik őket.

[Gdat88]

Van olyan, hogy őszintébben megosztja az ember az érzéseit msnen mint élőben. Én még szerelmes is voltam anno. Vagy valami olyasmi. 

[heo]

Persze nyilván van olyan helyzet amikor ez az elv lép életbe:A bánatodat hamarabb mond el egy idegennek, mint egy barátnak, mert az idegen meghallgat, de a barát őszintén leszarja amit mondasz.

[rondár]

...Minden ember egyenlő...

Ez sosem volt így és sosem lesz így. Születésünktől kezdve más képességekkel rendelkezünk. Ahogy én nekem nincs tehetségem a kőfaragáshoz, úgy nyilván mindenkinek meg van az a maga gyengéje és a maga erőssége. Érzelmileg lehetünk egyenlőek, de képességeinket mérve nem igazán.

[Gdat88]

És? Az határozza meg valakinek az értékét, hogy tud-e követ faragni?