24 máj 05, 20:57:36 *
Üdvözlünk, Vendég. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
Hírek: EZ A NARUTO-KUN RÉGI FÓRUMÁNAK ARCHÍVUMA.
 
   Főoldal   Súgó Keresés Bejelentkezés Regisztráció  
Oldalak: 1 ... 51 52 [53]
  Nyomtatás  
Szerző Téma: Dalszövegek, Versek, Idézetek, Nyelvtörők...  (Megtekintve 216515 alkalommal)
0 Felhasználó és 2 vendég van a témában
Syzygy
Naruto-Kun Fórum Isten
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Rejtett Eső Falu Rejtett Eső Falu

Hozzászólások: 6669


hipsztersznobművész


« Válasz #780 Dátum: 15 máj 03, 16:11:39 »

A jobb megélhetés kedvéért egy gúlához szegődtem. A felvételi bizottság (maga a gúla) nyakizmaimat mutatványhoz megfelelőnek ítélte, semmi lényeges kifogás a felépítésem ellen nem merült fel. Utasítással vagy felvilágosítással nem láttak el, igaz ugyan, hogy nem is kérdezősködtem.

Az első bemutatkozás alkalmával természetesnek vettem, hogy mint utolsó jelentkező, én leszek a gúla legalján, nekem kell tartanom az összes többit. Örömöm csak akkor kezdett fogyatkozni, mikor észrevettem, hogy a bemutatkozásnak sehogy sem akar végeszakadni. Bele kellett törődnöm, hogy a gúla, amihez szegődtem, egy örök gúla. Tagjai gúlában aludtak, ettek, az összes tevékenységüket gúlában végezték.

A súlyos megterhelést aránylag rövid idő alatt megszoktam, csak a kötöttséget viseltem nehezen. Nem mintha a lelkemre kötötték volna, hogy nem mozdulhatok, nem mehetek el, nem járkálhatok kedvemre, de magától értetődött, hogy én mint legalsó tartom az egészet, nélkülem az egész gúla menten összeomlik. Észrevettem, hogy oldalsó, közbülső helyekről egyes tagok bőven elcsavarognak, néha hetekre elmaradnak, ezt azonban észre se lehetett venni; a többiek kis átrendeződéssel a hiányzót könnyen helyettesítették. Mindez helyzetemnél fogva rám nem vonatkozhatott.

Keserűségemben hosszú tusakodás után végre elhatároztam, hogy kiszállok. Dőljön össze az egész, gondoltam, szabadságomat még katasztrófa árán is visszaszerzem.

Mikor aztán elszántan a gúla legaljáról kiléptem, meglepődte tapasztaltam, hogy a gúla meg se rendül, és semmi hajlama sincs összeomlani. Minden idáig való erőfeszítésemet és kitartásomat hiábavalónak éreztem, és ez még jobban elkeserített. Ugyanakkor visszanyert szabadságommal elégedettnek kellett lennem, és tudtam, ha időről időre visszatérek helyemre, a jobb megélhetésem is biztosítva lesz.

A második keserves meglepetésem az volt, hogy a megterhelésem egyáltalán nem szánt, a gúla súlyát továbbra is a vállaimon éreztem. Ha otthonomban a sezlonon feküdtem, még akkor is majd megszakadtam az erőfeszítéstől. Nehezen vonszoltam magamat mulatókba, egy ízben a tengerre is elvetődtem, de mindez valamiképpen még kényelmetlenebb, fárasztóbb és sivárabb volt, mint mikor a gúla alján azzal áltattam magam, hogy erőfeszítéseimnek van valami értelme. Megértettem, mért hagyják el a gúla tagjai sokkal ritkábban helyüket, mint ahogy tehetnék. Beláttam, hogy a többiek csak fontos, halaszthatatlan ügyeik intézésére távoznak olykor, és ahogy tehetik, visszatérnek. Én is rövidesen felhagytam a csavargással, és visszaálltam alsó, de nagyon fontosnak látszó helyemre.

Ezután következett a legkellemetlenebb meglepetés: egy reggel arra ébredtem, hogy többé már én sem a talajon állok, hanem valaki másnak a vállán. Ez a fordulat az események logikája szerint várható volt, én azonban előzőleg mégse gondoltam rá soha. Véglegesen én csak legalsónak tudtam magam elképzelni, és nem is kívánkoztam feljebb. Új helyzetemben a leggyötrőbb az volt, hogy elvesztettem biztonságérzetemet: mikor fölöttem is minden inog, erőkifejtésem nem támaszkodhatik szilárd talajra, állandó idegölő munkával kell saját egyensúlyomra is ügyelni. Természetesen azonnal lemásztam és távoztam, bár gondolhattam, hogy hiába. A sima talajon is ugyanolyan bizonytalanul álltam, és minden lépés megfeszített figyelmet igényelt. Ehhez képest viszonylag megnyugtató volt a helyemen maradni, és eszerint is cselekedtem. Ettől kezdve idegeim megroppantak, álmatlanság kínzott, egészségem is rohamosan hanyatlott.

Még nem említettem, hogy a gúlában az emberi beszéd nem volt szokásban. Néhány nyögés, panaszos sóhaj, fogcsattogtatás hallatszott csupán, mely utóbbi az adott körülmények között vidámságnak számított. Magam is elszoktam minden beszédtől, az egész megelőző életem, sőt az egész beszélgető külvilág végül is inkább ábrándnak, képzelődés termékének tűnt, mint valóságnak, ahová időnként bágyadt kirándulásokat tehet az, aki az öncsalád technikájában járatos. De az öncsalád nem különösebb művészet ott, ahol érzékeink megcsalnak bennünket és érzékeinket megcsaljuk. Ennek következtében végül semmi különbség nem mutatkozott az elképzelt és valódi távozás között, nem is tudtam köztük különbséget tenni.

Egy felfedezés révén mégis elviselhetővé vált helyzetem. Úgy okoskodtam, ha a gúla nélkülem is megáll, nem kell nekem folyton tartanom. Ha a felettem levőkbe csimpaszkodom, engem se kell tartania senkinek, én sem szenvedek az állandó bizonytalanságtól, a talpam sem bicsaklik a verejtéktől sikamlós vállakon. Ha a fölöttem állók lábszáraira ráfonom karjaimat, könnyedén függeszkedem – úgy gondoltam -, csak saját súlyomat kell tartani.

Rövidesen világossá vált előttem, hogy a gúlán belül a függeszkedés általános szokás, és bár a szövevényes, szerteágazó rendszert nem tudtam áttekinteni, de érzékeltem, hogy legalábbis körzetben mindenki felfelé csimpaszkodik. Egyáltalán nem értettem, hogy a gúlát így mi tartja. A rendszer viszonylagos stabilitása csodálatosnak tűnt. Elragadtatásomban nem tudtam magamon uralkodni, egy ízben el is kiáltottam magam: „Uraim, mi repülünk!” Kiáltásomra messziről hallatszó panaszos nyögések megértették velem, hogy a mi lebegésünk súlyát a rendszer különös átboltozódása folytán távoli szekciók kétszeres erőfeszítéssel viselik. A lebegés iránti elragadtatásom megcsappant, és beláttam, függeszkedni sem könnyebb, és minél följebb vagyok, annál nehezebb: így egyre többen vannak alattam, és azok mind rajtam függnek.

A biztos megélhetés tudatában felhagytam mindenféle, a rendszer megértésére vonatkozó töprengéssel, csakúgy, mint saját állapotom folyamatos regisztrálásával. Boldog vagyok-e vagy sem, elégedett vagy elégedetlen, a továbbiakban nem foglalkoztatott. Tartok-e vagy engem tartanak, teljesen közömbösen hagyott. Magamról és rendeltetésemről teljesen megfeledkezve, öntudatlan sejtként épültem be a gúla lüktető életébe.
Naplózva
Syzygy
Naruto-Kun Fórum Isten
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Rejtett Eső Falu Rejtett Eső Falu

Hozzászólások: 6669


hipsztersznobművész


« Válasz #781 Dátum: 15 máj 06, 18:45:22 »

"Nick loved a girl I was pretending to be. "Cool girl." Men always use that, don't they, as their defining compliment? She's a Cool Girl. Cool Girl is hot, Cool Girl is game, Cool Girl is fun, Cool Girl never gets angry at her man, she only smiles in a chagrin, loving manner, and then presents her mouth for fucking. She likes what he likes, so evidently he's a vinyl hipster who loves fetish manga. If he loves Girls Gone Wild, she's a mall babe who talks football and endures buffalo wings at Hooters. When I met Nick Dunne I knew he wanted Cool Girl, and for him, I'll admit, I was willing to try. I wax stripped my pussy raw. I drank canned beer watching Adam Sandler movies. I ate cold pizza and remained a size 2. I blew him, semi-regularly. I lived in the moment. I was fucking game. I can't say I didn't enjoy some of it. Nick teased out of me things I didn't know existed. A lightness. A humor. An ease. But I made him smarter, sharper. I inspired him to rise to my level. I forged the man of my dreams. We were happy pretending to be other people. We were the happiest couple we knew; and what's the point of being together if you're not the happiest? But Nick got lazy. He became someone I did not agree to marry. He actually expected me to love him unconditionally. Then he dragged me, penniless, to the navel of this great country, and found himself a newer, younger, bouncier Cool Girl. You think I'd let him destroy me and end up happier than ever? No fucking way. He doesn't get to win."
Naplózva
Saphira
Naruto-Kun Fórum Isten
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 6663



« Válasz #782 Dátum: 15 júl 17, 19:55:29 »

Eddig úgy ült a szívemen a sok, rejtett harag,
mint alma magházában a sok négerbarna mag,
és tudtam, hogy egy angyal kísér, kezében kard van,
mögöttem jár, vigyáz rám s megvéd, ha kell, a bajban.
De aki egyszer egy vad hajnalon arra ébred,
hogy minden összeomlott s elindul mint kisértet,
kis holmiját elhagyja s jóformán meztelen,
annak szép, könnyűléptű szívében megterem
az érett s tünődő kevésszavú alázat,
az másról szól, ha lázad, nem önnön érdekéről,
az már egy messzefénylő szabad jövő felé tör.

Semmim se volt s nem is lesz immár sosem nekem,
merengj el hát egy percre gazdag életen;
szivemben nincs harag már, bosszú nem érdekel,
a világ újraépül, - s bár tiltják énekem,
az új falak tövében felhangzik majd szavam;
magasban élem át mindazt, mi hátravan,
nem nézek vissza többé s tudom, nem véd meg engem
sem emlék sem varázslat, - baljós a menny felettem;
ha megpillantasz, barátom, fordulj el és legyints.
Hol azelőtt az angyal állt a karddal, -
talán most senki nincs.

Radnóti Miklós: Sem emlék, sem varázslat, 1944. április 30.
« Utoljára szerkesztve: 15 júl 17, 19:57:18 írta Saphira » Naplózva

Ayumichan
Naruto-Kun Fórum Isten
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Rejtett Hang Falu Rejtett Hang Falu

Hozzászólások: 6459


Silent shadow


« Válasz #783 Dátum: 15 aug 26, 20:21:46 »

The murder of my sweet: I follow the rain

I follow the rain

Walking in circles again
Rewinding
I can't believe that I fell
Guess I fooled me
Another place, another time
Different faces but it's the same old story
Will it ever change?
That picture frozen in the frame

I fight
I scream
I'm drowning in rage
My last farewell
I'm leaving this place
I gasp for air
Yet somehow I'm losing this game
I follow the rain

Chasing a ghost once again
Pretending
Picturing life but it ends before me
Another face another time
Different places but it's the same old story
Will it ever change?
That picture frozen in the frame

I fight
I scream
I'm drowning in rage
My last farewell
I'm leaving this place
I gasp for air
Yet somehow I'm losing this game
I follow the rain

Cover my eyes!
Weightless I fly
(I'm playing with fire, forgetting,
Denying)
Somewhere along the line
(I'm changing, still, rising, stopped
Crawling in ashes)
This faith I must deny
(Follow the rain now, follow the rain)

I fight
I scream
I'm drowning in rage
My last farewell
I'm leaving this place
I fight
I scream
I'm drowning in rage
My last farewell
I'm leaving this place
I gasp for air
Yet somehow I'm losing this game
I follow the rain (I'm playing with fire, forgetting)
I follow the rain (I'm changing, still, rising)
I've got to keep my self from drowning
(Forgetting, denying)
Enough now!
I'm tired of losing this game
« Utoljára szerkesztve: 15 aug 26, 20:24:32 írta Ayumichan » Naplózva

Normális vagyok, a hangok is ezt mondják.
Capac
Uchiha Madara
*
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 3103


MLG Noscope Master


WWW
« Válasz #784 Dátum: 15 aug 29, 13:20:17 »

Darren Shan Démonkönyvek c. regénysorozatának első részében a Démonmesterben van egy vers.

Démonmester

Vész herceg a világon búmagot vet
Vész herceg gyász ütött fákat ültet.

Bent a háló közepén Vész herceg ül,mint egy vén.

Keze csonka,szeme fakó
lelkében ezernyi kígyó
bűnök rusnya férgei
alvadt véred éhezi.

Bent a háló közepén Vész herceg karma kemény.

Vörös pókszálakon mászik
kínt osztogat,elvesz bármit
mehet barát,jöhet galád
Remény tűnik,zúdít csapást
holdat iszik,napot zabál
malmoz míg eljön a halál.

Bent a háló közepén Vész herceg,se te,se én.
Naplózva



"Amikor V. Henrik szózatot intézett az embereihez, azt mondta: mi rólunk a mai naptól fogva a világ végezetéig úgy emlékeznek majd, mint a szerencsés kevesek, a testvérek csapata. Mert az, aki ma a vérét ontja az oldalamon, az örökre a testvérem lesz"
Syzygy
Naruto-Kun Fórum Isten
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Rejtett Eső Falu Rejtett Eső Falu

Hozzászólások: 6669


hipsztersznobművész


« Válasz #785 Dátum: 15 aug 30, 11:14:00 »

Gyűlöltem Nicket, amiért meglepődött, amikor én én lettem. Gyűlöltem azért, mert nem tudta, hogy ennek véget kell érnie, hogy igazán hitte, ezt a csodalényt vette feleségül, milliónyi ondótól ragadó ujjú, önelégült maszturbáló férfi képzeletének szülöttét. Igazán döbbentnek látszott, amikor arra kértem, hogy hallgasson meg engem. Nem tudta elhinni, hogy nem imádom véresre gyantázni a puncimat és felkérésre leszopni őt.


Ismerek nőket, akiknek a teljes személyisége jóindulatú középszerűségből épül fel. Az életük hiányosságok listája: a közönyös pasi, a plusz öt kiló, a lekezelő főnök, az aljas húg, a félrelépő férj. Én világéletemben felette álltam a történeteiknek, együttérzőn bólogattam, és közben arra gondoltam, milyen ostobák ezek a nők, hogy hagyják megtörténni ezeket a dolgokat, milyen fegyelmezetlenek. És most közéjük tartozom! Egy vagyok a nők közül, akiknek véget nem érő sirámai hallatán az emberek együttérzőn bólogatnak, és magukban azt gondolják: Szegény, ostoba ribanc.
Naplózva
Destroid
ANBU Kapitány
*
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 1245


"I am the ultimate insanity!"


WWW
« Válasz #786 Dátum: 15 aug 30, 14:20:16 »

White rabbits

One pill makes you larger
And one pill makes you small
And the ones that mother gives you
Don't do anything at all
And if you go chasing rabbits
And you know you're going to fall
Tell 'em a hookah smoking caterpillar
Has given you the call to
Go ask Alice
I think she'll know
I think she'll know
Ahahahahaha
One pill makes you larger
And one pill makes you small
And the ones that mother gives you
Don't do anything at all
And if you go chasing rabbits
And you know you're going to fall
Tell 'em a hookah smoking caterpillar
Has given you the call to
Go ask Alice
I think she'll know
Ahahahahaha
Naplózva


Cletus Kasady
Capac
Uchiha Madara
*
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 3103


MLG Noscope Master


WWW
« Válasz #787 Dátum: 15 aug 30, 14:45:38 »

"Támadunk." Mikor először meghallottam ezt a szót,zsigerből rávágtam,hogy "jaj, bazzeg".Meglepődött?
[Mielőtt válaszolhatnék,már folytatja is]
Rögtön gondoltam.Biztos maga is arra számít a sokcsillagosoktól,hogy ujjongva fogadják a hírt: "hurrá,ömlik majd a vér,lesz majd itt minden,mi szem-szájnak ingere,ti lefogjátok,mi meg majd jól tökön rúgjuk",és hasonló baromságok.
[Rosszallóan csóválja a fejét]
Mert a tábornokok mindig egész pályás letámadásban gondolkodnak,mint a szűkagyú iskolai futballedzők.Nem tudom,kinek köszönhetjük ezt a sztereotípiát.Talán Hollywoodnak,talán a civil sajtónak,de még az is lehet hogy saját magunknak,mert hagytuk hogy McArthur,Halsey,Curtis E. Lemay meg a többi unalmas öntelt bohóc határozza meg a rólunk alkotott képet.Onnantól az emberek azt képzelték,hogy ilyenek az egyenruhások,pedig nagyobbat nem is tévedhetnének.
Halálra rémültem,mikor csatába kellett vezényelnem a fegyveres erőinket,ráadásul nem is a saját bőrömet vittem a vásárra,csak másokét.Elmondom mivel kellett megküzdenünk.

[A szemközti falon lévő képernyő felé fordul,és biccent az egyik operátornak,mire feltűnik a kontinentális Egyesült Államok háborús térképe.]

Kétszázmillió zombi.Ekkora sereget elképzelni is nehéz,nemhogy harcolni ellene!Ekkor már legalább tudtuk,mivel állunk szemben,volt elég tapasztalatunk,rengeteg adatot összegyűjtöttünk róluk,ismertük a testi adottságaikat,tudtuk mi az erősségük és mi a gyengéjük,mi hajtja őket,hogy is viselkednek,de még így is csak nagyon halvány esélyt láttunk a győzelemre.
Naplózva



"Amikor V. Henrik szózatot intézett az embereihez, azt mondta: mi rólunk a mai naptól fogva a világ végezetéig úgy emlékeznek majd, mint a szerencsés kevesek, a testvérek csapata. Mert az, aki ma a vérét ontja az oldalamon, az örökre a testvérem lesz"
Aes Sedai
Moderátor
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Akatsuki Akatsuki

Hozzászólások: 11452



« Válasz #788 Dátum: 15 okt 13, 19:06:31 »

INLA Freedom Fighters

I'll sing you of an army brave who fights from the cradle to the grave
The people they'll no longer slay for the INLA  freedom fighters .
Followers of Connolly they fight to bring us liberty,
Socialism we might see with the INLA freedom fighters.
"Saoirse Go Deo" is our cry! The Starry Plough our flag flies high!
England's tyranny we defy! Were the INLA freedom fighters!

Rising throughout the land Connolly in head: gun in hand,
The working class will take a stand with the INLA freedom fighters,
Fighting for the working class, the priest condemns us at the Mass,
But this will not turn us from our task as the INLA freedom fighters.
To meet the Tory tyrants greed, a volunteer a bomb did leave,
To kill the imperial Airey Neave 'twas they the freedom fighters!

Murder, torture, imprisonment, our movement is still not spent,
We vow to make our foes relent were the INLA freedom fighters.
The Brits try to criminalise our comrades, who on The Blanket lie,
Make sure that the fight does not subside; were the INLA freedom fighters.
Captured guerrillas to jail are sent, prisoners of war, their time is spent,
With heads unbowed and knees unbent - one broken freedom fighter.

The news in 1981 a hunger strike for rights begun,
But an empty victory was won for all the freedom fighters.
At British hands died Bobby Sands, McCreesh and Hughes for the Five Demands,
OHaras death our symbol stands, were the INLA freedom fighters.
Aye on beneath our banners high, to avenge our comrades who have died,
Let the fight go on as Patsy said for the INLA freedom fighters.

I'll sing you of an army brave who fights from the cradle to the grave
The people they'll no longer slay for the INLA freedom fighters .
Followers of Connolly they fight to bring us liberty,
Socialism we might see with the INLA freedom fighters.
"Saoirse Go Deo" is our cry! The Starry Plough our flag flies high!
England's tyranny we defy! We're the INLA freedom fighters!

<a href="http://www.youtube.com/watch?v=972jLVYvqwM" target="_blank">http://www.youtube.com/watch?v=972jLVYvqwM</a>

Naplózva
Saphira
Naruto-Kun Fórum Isten
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 6663



« Válasz #789 Dátum: 15 okt 17, 10:34:05 »

Minagi, felismered?

Romon virág

Körül feketecsipkés rom-falak...
Sziklába markol még a gyökerük.
A Duna ballag a várhegy alatt
S a nap a málló kövek közé süt.
Nem ostromol, - csak besétál a szél, -
Itt-ott tátong egy kapuboltozat -
Messziről ide kékell a Pilis -
A régi méltóságból ez maradt.
Nap, szél, Duna, és messze kitekintés:
Nagy Lajos udvarából ennyi csak.

Körül feketecsipkés gyász-falak.
Mily otthon ez? Mélabú otthona.
Olyan, mint a darabokra tört gyűrű,
Mint a megrepedezett korona.

Ó, életünk, - rom-életünk,
Lehettél volna te is korona.

Feketecsipkés gyász-falak között
A várkút - mondják: feneketlen mély,
Vagy legalább is a szirt gyökeréig,
Várhegy talpáig, Duna-szintig ér.
A kút torkára kő-káva szorul,
A kő-kávát meg érc-lemez fedi,
Rajta lakat. Tán jó, hogy nem lehet
Multunkba mélyen letekinteni.

Az érc-fedőn, a mult érc-takaróján
Egy kisfiú ül, és kacag, kacag...
Lógatja lábát... Szinte hallani
E himbálódzó víg harangokat.
Nem sejt vidám ülőhelye alatt
Várkutat, iszonyú mélységeket, -
Harangoz... e harangszó, ha leér:
Megcsiklandozza lent a nagy vizet.
Mit neki repedések és romok!
Csak Dunát érez, szelet és napot;
És hátha elvisz nevető szemében
A Pilis kékjéből egy darabot.

Nézzük, - és egybeölelünk vele
Távol hegyet, szelet, napot, Dunát, -
Nézzük, és e látástól elfelejtjük
Életünket, a tört rom-koronát.
Lehet rom, és lehet reménytelen:
Virág nő rajta mégis: friss virág!

1931. június 14.
Naplózva

Capac
Uchiha Madara
*
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 3103


MLG Noscope Master


WWW
« Válasz #790 Dátum: 15 okt 17, 22:04:21 »

[...]
Baker ismét mellette volt. - Garraty!
-Mi van?
-Benn vagyunk?
-He?
-Benn,benn vagyunk?Kérlek Garraty.
Baker tekintete könyörgött.Élő nyaktiló volt,vérben fürdő gépezet.
-Igen.Benn vagyunk.Benn vagyunk,Art. - Fogalma sem volt róla,miről beszél Art.
-Most meghalok,Garraty
-Jól van.
-Ha győzöl,megteszel nekem valamit?Senki mást nem merek megkérni rá.
Baker a vállára tette a kezét.Garraty fékezhetetlenül zokogni kezdett.Úgy érezte,a szíve mindjárt kirobban a melléből,hogy elsírja a saját könnyeit.
-Csak még egy kicsit gyere -könyörgött Garraty a könnyein át. - Még egy kicsit gyere Art.
-Nem...nem tudok.
-Hát, jól van.
-Talán még találkozunk,öregem-mondta Baker,és oda sem figyelve letörölte a vért az arcáról.
Garraty lehajtott fejjel sírt.
-Ne nézd,ahogy megteszik - mondta baker - ezt ígérd meg.
Garraty bólintott,mert nem bírt beszélni.
-Köszönöm.Köszönöm hogy a barátom voltál Garraty. - Baker mosolyogni próbált.Vakon nyújtotta a kezét.Garraty két kézzel ragadta meg.-Talán majd találkozunk valahol,valamikor - mondta baker.
Garraty a tenyerébe temette az arcát.Meg kellett görnyednie,hogy tovább tudjon menni.Kiszakadt belőle a zokogás,és olyan fájdalmat érzett,amelyhez nem volt fogható semmi,amit a Menetelés alatt el kellett szenvednie.
Remélte hogy nem fogja hallani a lövéseket.Mégis hallotta.
« Utoljára szerkesztve: 15 okt 17, 22:07:03 írta Capac » Naplózva



"Amikor V. Henrik szózatot intézett az embereihez, azt mondta: mi rólunk a mai naptól fogva a világ végezetéig úgy emlékeznek majd, mint a szerencsés kevesek, a testvérek csapata. Mert az, aki ma a vérét ontja az oldalamon, az örökre a testvérem lesz"
Minagi
Naruto-Kun Fórum Hippije
*
Nem elérhető Nem elérhető

Rejtett Homok Falu Rejtett Homok Falu

Hozzászólások: 6681


Mini-chan ◕.◕ (Mini Mignon)


WWW
« Válasz #791 Dátum: 15 okt 19, 06:07:05 »

Minagi, felismered?
Fel, édes kis hazámat, otthonomat! Nevet Tényleg nem te írtad, hanem Reményik Sándor. Nevet
Naplózva


Capac
Uchiha Madara
*
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 3103


MLG Noscope Master


WWW
« Válasz #792 Dátum: 15 nov 12, 21:25:22 »


A levegőben János bácsit felállították
A légvédelem tüzelt mikor kitaszították
Ő kiugrott a tűzbe a zsinór rögtön levált
De nem ugrik többé már!
Glory, Glory ej, de ostoba halál
Glory, Glory ej, de ostoba halál
Glory, Glory ej, de ostoba halál
És nem ugrik többé már!

A kötélzet a nyakára rácsavarodott
A testében minden csontot porrá zúzott
Az ernyő lett a szemfedél, húzta maga után
És nem ugrik többé már!
Glory, Glory ej, de ostoba halál!
Glory, Glory ej, de ostoba halál!
Glory, Glory ej, de ostoba halál!
És nem ugrik többé már!

A parancsnok azt mondta, hogy ostoba halál
A bajtársai szánakoznak, ostoba halál!
A teste vérben hevert, a lelke mennybe szállt
És nem ugrik többé már!
Glory, Glory ej, de ostoba halál!
Glory, Glory ej, de ostoba halál!
Glory, Glory ej, de ostoba halál!
És nem ugrik többé már!

Naplózva



"Amikor V. Henrik szózatot intézett az embereihez, azt mondta: mi rólunk a mai naptól fogva a világ végezetéig úgy emlékeznek majd, mint a szerencsés kevesek, a testvérek csapata. Mert az, aki ma a vérét ontja az oldalamon, az örökre a testvérem lesz"
Destroid
ANBU Kapitány
*
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 1245


"I am the ultimate insanity!"


WWW
« Válasz #793 Dátum: 15 nov 21, 21:03:44 »

Lynyrd Skynyrd
Freebird

If I leave here tomorrow
Would you still remember me?
For I must be traveling on now
'Cause there's too many places I've got to see.

But if I stayed here with you, girl,
Things just couldn't be the same.
'Cause I'm as free as a bird now,
And this bird you can not change, oh, oh, oh, oh.
And this bird you can not change.
And this bird you can not change.
Lord knows I can't change.

Bye, bye, baby, it's been a sweet love, yeah,
Though this feeling I can't change.
But please don't take it so badly,
'Cause Lord knows I'm to blame.

But if I stayed here with you, girl,
Things just couldn't be the same.
'Cause I'm as free as a bird now,
And this bird you'll never change, oh, oh, oh, oh.
And this bird you cannot change.
And this bird you cannot change.
Lord knows, I can't change.
Lord, help me, I can't change.

Lord, I can't change.
Won't you fly high, free bird, yeah?
Naplózva


Cletus Kasady
Oldalak: 1 ... 51 52 [53]
  Nyomtatás  
 
Ugrás:  

 
A MySQL adatbázis használatával A PHP programnyelven íródott bluBlur Skin © 2006, hbSkins
Powered by SMF 1.1.21 | SMF © 2015, Simple Machines


A számláló indult: 2008.06.21.
Szabványos XHTML 1.0! Szabványos CSS!