Nem mondtam, hogy mérgező. Ahogy azt sem, hogy ne lehetne természetesen kifejezni más véleményt. Sőt. Csak annyit mondtam, hogy számomra meglepően sok az ilyen, ezért néha (néha, nem gyakran kommenteltem az utóbbi években- bár az utóbbi hetekben újra talán) ki akarom én is fejezni, hogy én nem így látom.
Nagyon ráakadtál erre a 10/10-es dologra Egy kommentemben emlegettem ezt, és valahol nyilván minden pontozás kicsit lebutítás, kicsit gyerekes, egyrészt, szóval nem is érdemes ezen senkivel hajbakapni, másrészt nyilvánvalóan szubjektív, ez a lényege. Nekem adott annyit ez a mű, és emellé még kiemelkedően jónak is tartom, hogy rátegyem, és igen, nagyon kevés ilyen van még. Ettől még nem feltétlenül állítom, hogy objektívan 10/10 valami. Csakhogy szubjektívan.
És én el is mondtam, hogy miért tetszik a fejezet, nemcsak műelemzéseket írtam. Egyedüli problémás aspektus szerintem csak a Világkormány eddigi viselkedése lehet, amire tettem egy lehetséges magyarázatot is Shanksel. Lehet kapunk majd rá magyarázatot. Ha nem, akkor logikai hibáról beszélünk, nem vagyok hülye, hogy ne ismerjem fel azokat. Csak egyrészt nem érzem ezt olyan súlyosnak (800 éve nem övék a gyümi, 800 éve használják gondolom, és egyelőre még mindig áll a Világkormány. Nem látom teljesen elképzelhetetlennek, hogy most, hogy Luffy már Yonkoukkal csatázik, döbbentek rá, hogy ebből mostmár gáz lehet), másrészt meg ahogy mondtam már korábban, van annyira jó minden más a fejezetben meg összességében, hogy ezek csak árnyalják nálam a képet.
Luffy gyümölcsfordulata szerintem jó lett, pont azért is örülök neki, mert nem mentünk el valamiféle reinkarnációs irányba, ami a 900 éve épített öröklött akarat témájának valódiságát igencsak megkérdőjelezné (Hiszen akkor nem megöröklöd mástól az ő akaratát, álmait - hanem csak simán a saját akaratodat adod át.... magadnak.) Az tényleg érdekes kérdés, hogy jelenleg mintha nem lenne teljesen önmaga, de én adnék erre pár fejezetet, hogy ez az egész kikristályozódjon, és mondom, nem félek tőle, hogy Oda kiüresítené Luffy karakterét valamiféle olcsó klisével, mint a reinkarnáció, vagy hogy a gyümölcs átveszi felette az irányítást, vagy bármi. Sőt, a gyümölcs felébredésével Luffy még Luffysabb lehet, még szabadabb.
Attól sem félek, hogy most hihetetlenül legyőzhetetlen egyszerre, a One Piece nem így működik, és bár a végjátékban vagyunk, azért még sok van hátra. Az, ahogy a Luffys-JoyBoy-os-800 éves történelem össze lett szőve Hiyori személyes szálával, és ahogy sejtetve volt Oden és a Kozukik szerepe nemcsak ebben a 20 éves intervallumban, hanem a 800 éves intervallumban is, nagyon tetszett. (Legalábbis nekem az, hogy a "Kozukik mindig megtartják a szavukat" amellett, hogy "eljön a hajnal", tudva, hogy milyen szerepük volt a poneglyphek elkészítésében, meg hogy Wano különleges, összességében ezt sugallja).