Naruto-Kun Fórum

Itt leírhatjátok, hogy kinek melyik volt a legmeghatóbb és legszomorúbb jelenet.

Legmeghatóbb jelenet nálam , amikor Robin elkiáltja magát : Élni akarok!
Legszomorúbb Ace halála volt számomra.

Nekem az volt, mikor Brook a legénységével utoljára eljátssza a dalukat és akkor szépen egyesével dől el mindenki. De megemlíthetem, mikor Luffyt szétválasztották a társaitól Sabaodyn, és persze Ace halálát.

Nekem a Ace halála és Luffyt szétválasztották a társait. Nem kis fájdalom volt akkor az biztos.

Mikor Nami anyját lelötték az szomorú volt. A megható valóban az egyik mikor Robin üvölti, hogy ÉLNI AKAROK! A másik mikor Luffy üvölti Naminak, hogy te akkor is az én társam vagy.

Hát, én nagyon nem tudok választani, mert eleve túl sok a választási lehetőség.
Mégis, nagyon sokat kiemelnék: Amikor bömböltem, az Ace Halála volt, meg amikor szétválasztották Luffyékat. A Merry temetése is nagyon megható volt, persze ott van még Brook és a legénységének utolsó dala, és Robin "Élni akarok!" jelenete. Egyszóval én mindenen sírtam, amin csak lehetett. :)

jézusom, sosem értettem hogy hogy bírtok sírni ilyeneken :neee: na mindegy én csak úgy megt?röm az érzelmes jeleneteket, inkább röhögni nézem a vanpíszt :P

Off: Én nagyon nem tudok elképzelni egy sorozatot érzelmek nélkül. Mindenbe kell egy kicsinyke sírás, vagy meghatódás.

Amikor eltemetik Merry-t és közben megszólal (minden ami Merry-hez fűződött) :') Amikor Robin elkiáltja magát,hogy élni akar! Nami múltja. Arabasta végén, amikor "mondják" Vivinek, hogy örökké a társuk lesz. Stb.

Brook utolso "koncerje" a legénységgel és amikor Ace meghalt

A Merry temetése, ez nem kérdéses. Meg Thriller Bark végén a Zoro vs Kumának a végefelé, mikor Sanji is észhez tér. Plusz a Robin ÉLNI AKAROK!
Talán úgy ezek. Szerintem. RTL Klub.

nekem a going merry temetése, 1-2 könny is majdnem lett xD
meg brook és régi társai utolsó nótája.

Mivel hogy én elég érzelgős vagyok elég sok jelenet van amin sírtam. Mikor nami megpróbáltatásai voltak vagy mikor sanji elbúcsúzott a barátaitól az úszó étteremből chopper-nél is sírtam mikor luffy elhívja a legénységébe hú ott de sírtam  :( Érdekes mert robinnál nem sírtam  :hmmm?: Brook -nál én is sírtam egyértelmű :depi: Mikor merry-t temették akkor csak elszomorodtam de mikor megszólalt egek akkor vége volt mindennek bőgtem mint állat. Mikor luffyt elválasztják a társaitól. Ace halálán csak épp hogy elmorzsoltam pár könnycseppet én inkább a mangán sírtam de kegyetlenül 1 teljes napig magamba voltam fordulva akkor  :rip: :depi: :depi: :depi: :depi: Asszem mindet leírtam.

az szép:D
én még nem sírtam semmilyen anime/mangán:D
egyébként szerintem nami gyerekóra a legszomorúbb

Én a Merry temetésén kerültem sírásközelbe, de sikerült visszatartanom. :D

Sok megható pillanat van az animben. Felsorolni is nehéz. Mery temetése annyira nem is mint az előtte levő rész. Mikor elmegy a Szalmakalaposokért.
A másik Fehérbajusz halála illetve utolsó szavai. Mikor Roger iránti tiszteletéből elüvölti, hogy a One Piece valóban létezik. Enies Lobby Robin-chuan meg mikor Sogeking megmenti az utolsó pillanatban.

Rengeteg cool és szívet melengető pillanat van:D.

azt amikor a merry megmenti luffiékat el is felejtetem az tényleg megható volt:D

-nekem az, hogy amikor fehérbajuszt squadro átszúrja a karddal, ő ahelyett, hogy megölné, átöleli. :'3 ez szerintem nagyon jellemzi az egész karakert.
-ace halála. nem hiszem el, hogy amikor nem szerepelt még eleget, meg kellett ölni. na meg az uolsó szavak, a 'köszönöm, hogy szerettetek' is el lettek találva.
- robin 'élni akarok' ja :'D

-Nami anyjának halála
-a going merry temetése
-Robin falvának lebombázása
-Ace halála
-Sabo halála

meg még biztos kihagytam egy csomó mindent. Szerintem az ilyen jelenetek sokkal szerethetőbbé tesznek egy animét :D

Egész storyban legszomurobb jelenet Ace halála volt,egy testvért elvesziteni az elég borszasztó hír,de hogy maga elött hal meg annál szomorúbb nincsen.

sok jelenet van amikor teljesen elbőgtem magam :(
nami múltja
égi sziget vissza emlékezésén kicsit szomorú voltam főleg a végén
Ace halála a legborzasztóbb az egészben emiatt napokig depis voltam ha újra megnézném azokat a részeket ismét ugyan az lenne sírnék rajta nagyon szómórú plána a "Köszönöm hogy szerettetek!" :(

most ezek jutottak az eszembe

 mivel Oda egyszer azt mondta hogy már az elején azt tervezte hogy megöli Ace-t akkor szerintem egyszer nagyon vissza fog ütni ez és nem a mostani történetszálra gondolok

Nekem a grand line előtti részek jönnek be, főleg a mangában lévők:

pl mikor zeff/sanji múltja feltárul, kicsit durvább mint az animében
vagy mikor luffy ráteszi a kalapot namira arlong parknál, akinek szintén megismerjük a múltját

Igen amúgy amiket Yamael ír engem is jobban megérintettek. Robin múltja és az Enies Lobby végén lévő pillanat amikor meglátja az alagút végén a fényt és kirajzolodnak előtte a társai szintén hátborzongató volt. Ace halála ehhez képest számomra egyáltalán nem volt meglepő, de még csak meg se hatódtam nagyon. Amivel meglepett Oda, hogy Luffy összeroppant ettől, pedig én azt hittem elkapja az ideg és halálra veri Akainut.
Viszont Shirohige halála félelmetesen zseniális lett. Nem volt megható, nem volt könny fakasztó egyszerűen félelmetes dolgot alkotott vele Oda. Komolyan mondom akkor döntöttem el, ha valaha csináltatnék One Pieces tetkót tuti Shirohige jelét tenném a hátamra.
Ahogy a halála pillanatában beoltja Teachet és oda trollkodik  Sengokunak az  utolsó szavával pedig elindítja az igazi kalózok korát! Meg is nézem újra pedig már vagy 1000x láttam:D

Hiei: Nekem is az a kedvenc jelenetem Shirohige halála. Nagyon jó hogy visszaemlékszik Rogerre meg a régi kalózéletére. Meg hát ahogy te is mondtad beoltja Teach-t hogy nem ő az akit Roger várt :)

Én Brook múltján sírok be állandóan. Mikor a társaival elkezdik énekelni az utolsó Bink sakét, az nagyon szomorú.
Már csak Kvaertett vagyunk...Trió...Duó...Szoló... :crybye:

Sanjinak volt a legkönnyebb múltja. Ő nem vesztett el senkit, csak 40 napig éhezett. Usopp az anyját veszítette el. Inkább éheznék 40 napig, minthogy elveszítsem az anyámat.

Shirohige egy nagy kalózhoz méltóan ment el. De mikor megkérdezi Ace-t, hogy jó apa volt-e az is nagyon megható.

Tévedsz szerintem. Legkönnyebb múltja egyértelműen luffyé, ő olyan környezetbe nőtt fel ahol azért odafigyeltek rá serényen, óvták. (egyetlen dolog rázhatta meg sabo halála ami azóta sem derült ki, hogy hogyan történt)

És nem konkrétan az éhezés az epik, hanem hogy megette a saját lábát inkább zeff, mint hogy sanjitól elvett volna egy morzsát is. Ja és ebbe a tudatba nőtt fel sanji, hogy mindent az öregnek köszönhet, de közbe mindenki felé mutatta az utálatot és kapta is.

Kb annyira durva mint shanks karja. Mit annyira durvább, ötször keményebb.

Én a legjobban Zoro múltján hatódtam meg. Ebből kifolyólag az ő álmának beteljesülését várom leginkább. Az ígéret amit csak ő tud beteljesíteni.

A legrosszabb pedig Naminak volt szerintem. A falu érdekében olyanokkal kell szövetkezni akik megölik az anyád...ez egy kicsit durva.

A kalandozások elkezdése után szerintem, Luffy volt az egyetlen akivel igazán rossz dolog történt. Hiszen a múltjában elég sokat szenvedett, először Shanks karja, (akire szinte apjaként tekintett).  Azután Sabo halála. És ezeket az időszakokat -fogadott- testvére Ace segítségével vészeli át, aki később a szeme láttára hal meg.
Ez azért is egyedi, mivel mindenkivel csak régen történtek tragédiák, de Luffynak az utazása után hal meg  valakije. 

Igazából Robin, Chopper, Sanji, Franky története is megható.
A leggyengébb sztori sajnos Brooké.

Érdekes volt a Marry "temetése" is és elég szomorúnak tekintem. Hiszen a mangában nem csak egy tárgy volt mivel láthattuk még skypiában, hogy van lelke.

Fehérbajusz halála a mangában véresebb és durvább volt. De valami iszonyatosan végigborzongatott mikor mondják, hogy a hátán sosem szerzett sérülést, és leesik a köpeny róla. Sőt halottan sem roskad össze. Ez a pillanat egyszerre elszomorított és valahogy nagyon .... hogy is mondjam... felemelte a szememben Edwardot... Epic volt.

Nah és ha a legszomorúbb pillanatot kellene mondani az az lenne mikor mindenki felsorakozik Enies Lobbyban és Robin sírva mondja nekik: Élni akarok!

Én végigsírtam Merry temetését. Számomra az volt a legszomorúbb rész.
A legmeghatóbb rész meg talán az, mikor Ace azt mondja Luffynak, hogy csak annyit sajnál, hogy nem láthatja, ahogy az öccse valóra váltja az álmát.

Merryvel kapcsolatban nekem inkább az volt epic mikor bezúz a csatahajók közé és mondja, hogy gyerünk srácok, menjünk vissza a kalandok tengerére!
Az tényleg megérintett a temetése kevésbé.

Sok szomorú és megható jelenet van:

Pl: Kb. mindegyik szalmakalaposnak a múltja szomorú.
+ Ace halála
+ Az első hajójuktól a búcsúzás
+ Amikor Usopp kilép és Robin is elszakadni látszik
+ Amikor elköszönnek Vivtől.

és ezenkívül még van pár, de most ezek jutottak az eszembe.

Most a mangát olvasva több is megkörnyékezett, ezeket már szinte el is felejtettem.

Pl Doctor Hilruk beszéde a halála előtt, vagy Pell mikor megragadja a bombát és elrepül. (ez az utóbbi érintett meg legjobban az animében azt hiszem mikor néztem a részeket egyhuzamban)

(aztán rájövök hogy mindig az a rész az, amelyiket éppen olvastam..)

Legmeghatóbb jelenet szerintem, Robin amikor azt kiálltja : "Élni akarok!". Persze sok megható és szomorú jelenet van még mindenki múltjában , Luffynak még a jelenben is.
A második ami engem nagyon megütött az ez a jelenet ami nem több egy mondatnál, de mégis mélyet ütött. A 400. résznél nem tartók ne nézzék még meg. :)

http://www.youtube.com/watch?v=1VJ4RUXFGW0

Ez egy rendkívüli barátságról szól. Kissé tragikus ami ezt követi... 
 

Nem értem miért nem említette eddig senki Bon Chan Impel Down-i legutolsó hőstettét. :omg: Pedig őt szerettem volna legjobban a Szalmakalaposok 12. tagjának. Reménykedem, hogy Oda valahogy életben tartja Bon Clay-t.
Ezek mellett hol igazán bőgtem az a Merry temetése és Ace halála volt :(

Lehet hogy most tévedek de nekem úgy rémlik még bon clay sem halt meg, bár eléggé hihetetlenül hangzik :D

Nem ide tartozik ,de nem halt meg. Newkama land 2. királynője lett. :D

Az elválás is elég szomorúra sikeredett. Szerettem volna ha ő is Szalmakalapos lesz, abban a percben nagyon megutáltam Magellánt pedig csak a dolgát tette. Általában az ilyenért nem utálom a karaktereket. A tengerészettől is csak Akainu unszimpatikus, de ő tényleg rászolgált.

Kihagytam a Merrytől való elválást, az is nagyon szomorú volt .

Ha valakinek megmutatnánk ez a témát, egy olyan illetőnek aki nem nézte még a One Piece-t azt hinné, hogy az egész egy nagy dráma. Talán az is, legalább is erősen drámaira van véve egy egy jelenet. Ez általános az animékben, nagyon értik ezt a Japánok.
Olyan, hogy legdrámaibb, legszomorúbb pillanat, szerintem egyikre se lehet kijelenteni, hogy na ez az. Igaz, hogy talán Ace halála kiemelkedik, de ha mellé tesszük mondjuk Zoro múltját, vagy a Sanjiét akkor látható, hogy mindenki sok nehézségen ment át. Szerintem ha esetleg Shanks meghalna akkor az még jobban megviselne mint annó Ace halála, mert Shanksot jobban ismerjük. Mostanra persze Ace-t is jól ismerjük mert halála után megkaptuk a gyermekkorát.