Bronzból és silverből is egyszerűen kitudtam jutni mindig. Lol fórumokon is előjön ez a csapat lehúz duma és ha csak ránézek valakinek a meccsire már a statisztikánál látható, hogy rossz tárgyakat vesz, sokszor hal, keveset wardol stb. Persze a közösség, s főképp a magyar olyan szinten mérgez, hogy már én sem tudok a játékon 100%-ban kikapcsolódni. Engem is szoktak szidni ezért, azért mikor magába kéne néznie. Ez a játékkal sajnos együtt jár. Illetve pár változtatással már én sem értek egyet, s egyszerűen a visszajelzési rendszer valami bűn rossz.

Én várni szoktam a besorolóval. Legalább 2-3 hónapot, mert a legtöbb hülye gyerek általában azonnal neki ugrik a rankednek, amint módjukban áll. Másodszor pedig még bőven van hibalehetőség a rendszerben ilyenkor, én pedig nem szívesen kockáztatok. A normalokat pedig ritkán élvezem annyira, mint a rankedeket. Utóbbi mellett nálam egyedül az szól, hogy tét nélküliek, semmi egyéb. Ezeket pedig különféle divíziókban lévő ismerősökkel játszom, ami azt jelenti, hogy néhol roppant szélsőséges az eltérés a tudásukat illetően, és az ellenséges team is vegyes ismeretekkel rendelkező emberkékkel lesz megtöltve. Az utolsó játékaim meg különösen olyanok voltak, hogy néhány teljesen kezdő haverom is bekönyörögte magát hozzám. Számukra viszont még a minion spawn előtti tornyok is életveszélyesek voltak, annyira nem konyítottak a játékhoz. Így aztán nem csoda, hogy inkább a rankedek után vágyakoztam; amik alatt megint csak összeakadtam a kellemetlen jelenségekkel. Roppant mód hiányzott az az érzés, amikor a meccs nem alapvető hibákon állt vagy bukott, hanem tényleg, mindent beleadva, vért izzadva küzdöttünk azért, hogy betörjük az ellenséges csapat nexusát.

Egyébként hidd el, bronzból és silverből nem nehéz a kijutás. Akármennyire fájdalmas ezt olvasni, de alapvető tudást igényel, semmi extrát. Ha a játék alapjaival tisztában vagy, és az általad használt bajnokokkal is jól bánsz, tudod kezelni őket nem csak a képességeket, de a buildelését is beleértve, akkor nincs nehéz dolgod, mert az ellenfeleid sem rendelkezhetnek sokkalta nagyobb tudással mint a csapattársaid, akiket agyba-főbe szidsz. Persze mindenkinek más szinten van a logikája, a problémamegoldó- és helyzetfelismerő készsége, a reflexei - ezek szintén nagyon fontosak. A problémák inkább ott kezdődnek, amikor olyan ellenfelekkel találod szembe magad, akik hasonló képességekkel rendelkeznek, mint te és tudják kezelni a kialakult helyzetet. Őszintén szólva, ma már a gold és plat sem olyan színvonalon fut, mint 3-4 évvel ezelőtt.

Szerkesztés: Hát erről ennyit. Nem fogom tudni letenni, amíg újra ki nem rageltet.

https://www.youtu...Zpr8_enwvE

Kíváncsi leszek erre a nőszemélyre megint, egyre érdekesebb mechanikájú champek jönnek a játékba. Úgy látszik Zoe trükkössége bevállt, a videó alapján ez a néni se aprózza el a gyilkolászást.

Szerintem ez is az a kategóriájú karakter lesz, amivel vagy megtanulsz rendesen játszani és fogsz érni valamit, vagy a csapat terhévé válsz. A Rito mintha ráfeküdt volna a karaktereik mobilizálására, ami itt is látszik, arról viszont lövésem sincs, hogy miből gondolták, hogy őt ilyen képességek mellett pont ADC-nek fogják vinni.

Én mindenesetre bírom az ilyen jellegű, high risk karaktereket, de elsősorban a Void téma és a mostani Venom őrületem az, ami miatt talán rövid időre visszanyúlok a játékhoz (szimbiotikus ruha, pont most? - takarodjatok már). Én nem tudom, hogy hogy csinálják, de valahogy mindig kilöknek egy olyan hőst vagy skint, ami felcsábít. Létezik olyan terápia, ami a Lol függőséget véglegesen gyógyítja? Mh. Talán ki kéne lépni minden csoportból és be kéne tiltanom a barátnőm Lol linkjeinek küldözgetését is. :D

Van az a pont, amikor már csak a haverok miatt játszol. Nekem is unalmas sokszor a történet, ha a többiek nem lennének, rég mással játszanék. Egy-két hős éppenséggel megtetszik, de így 5-6 évnyi játék után kicsit szájbarágós már a sok lolozás. Az új őrület nekem tuti a Battalion 1944 lesz, ha megveszem nemsokára. Hiányzik a CoD2 az életemből na.

Az az én ősi problémám, hogy ha játszom, komolyan veszem azt sőt, nehezen viselem a hülyéskedést, szórakozást akkor is, ha nem tétre megy a meccs/misszió. Ez alatt nem azt kell érteni, hogy alapvetően mindenféle humort félre lökök és vasszigorral kuss van. Nem! De, ha már játszunk, ne a vereség malmára hajtsuk a vizet. Eleinte azt hittem, csak a LoL-on fekszem rá a sikerre nagyon, viszont mint kiderült, ahol komoly együttműködésre van szükség, ott nem épp halkan tűröm a tétlenkedést, téblábolást és a kibúvást a feladatok alól.

Mostanában én is azt veszem észre magamon, hogyha bármilyen kompetitív játékkal játszom, vagy játszunk, egyszerűen nyerni akarok, és csak arra megy ki nálam a játék, hogy komolyan, egy csapatként küzdjünk, ezért néha még a fun-t is félredobom. A kérdés az, ez mennyire megtérülő, mennyire jó tryhardolni állandóan, és mennyire cseszhet szét ez mondjuk egy baráti társaságot.

Ez a kapcsolatotoktól is függ. Sose voltam haragba a barátosnémmel azért, mert valamit nem úgy csinált, ahogy szerintem jó volt. Ugyanez fordítva se történt meg. Az a "baráti" társaság, amelyik meg szétoszlással válaszol erre az élet más területein is, nem lehetett túl komoly. Nyilván biztos akadnak, akik jobb szeretnek lazán játszani, de ha néhányunk nézetei nem férnek össze nem katasztrófa, ha más társakat keresnek, amennyiben egyik se hajlandó "alkalmazkodni". Valljuk be, a Lol nem egy olyan játék, amit azért játszol, hogy kikapj. Ezért én inkább azokat pártolom, akik vagy így vagy úgy, de győzni akarnak és ezért a hozzáállásuk is ezt tükrözi. És most megjegyzem, szerintem saját szemmel senki nem nézi jó szájízzel a külsős hülye gyerekeket, akik elmajomkodják a meccset. Ezt egy ismerőstől miért kelljen szintúgy eltűrnöm? Ezt a logikát követve arra az egyénre se lehet panaszunk, aki úgy fogja fel az egészet, mint a játszópajtásaink. Trollkodva, szórakozva, komolytalanul.

Na de visszakanyarodva az új hősre, ezt itt hagyom.

Valóban, bár ha van egy baráti társaság, akik jól elvannak, én inkább tanítom a másikat, minthogy továbblépjek, ha már megszokott a közeg. Nyilván ha esportoló lennék, más volna a helyzet, de be kell vallani, sosem leszek az.

Szerintem amikor olyan ismerősök is bekerülnek a gépezetbe, akiket arra kell taníts, hogy ne menjenek be minden kezdő 30 másodpercben az enemy torony alá, és még ez se jut el az agyáig, ott elgondolkodok azon, megéri-e azért játszanom, hogy a maradék kedvem is elmenjen tőle. Őszintén? Piszkosul belefáradtam a tanításba. Semmi örömöm nincs benne. Sem idegrendszerem hozzá. A legkevésbé sem azért akarok már a Lol-lal játszani, hogy tanítsak és elviseljek. Jól lehet, már a "kikapcsolódás" címszót se tudom hozzákötni, legfeljebb ha aramról beszélek, de azt meg kár is felhozni, hisz kétélű kard szintúgy. Kijövök a riftről, abyssból és azt veszem észre, semmivel nem lettem több, de az idegeim ismét tartósan károsodtak. Miért?

A tanítást nem az alapoktól értettem, hanem ha van champre egy két trükk, csín-bín, akkor azt elmondani nekik. Nyilván egy totál kezdőt az egyes szinttől tanítgatni tipikus agyhalál volna, amit sem magamnak, sem másnak nem kívánok. Tudom mindenki volt kezdő, legyenek is, csak ne én tanítgassam őket. Esetleg az is jó ha egy játékot közösen kezdtek el, akkor tényleg jó lehet egymást tanítani.

Játszik valaki a PBE szerveren? Idejét nem tudom már, mikor léptem be legutóbb oda is, és Kai'sa-ra semmi kedvem várni, amikor pillanatnyilag alig tudok róla valamit. Nightblue3 videói valahogy nem csigáztak fel, ahogy valamennyi más videósé sem igazán. Jó lenne inkább kipróbálni és megtapasztalni, nem csak látni, de egyedül baromi unalmas.

Ez a felkérésem/lehetőség egyébként holnap du. élne vagy csütörtökön/től. Ma szülinapozunk, így valószínűleg esélyem nem lesz belépni, de addigra felteszem. PM-be is ugyanígy lehet keresni.

Azért a mostani lol vb oda csapott megtört az ázsiai uralom MAradt egy csapatuk és az is kínai Fnaticnak minden esélye adott. Sztem simán behúzhatják a dolgot.

Most kivételesen én is követem a meccseket, és amiket végignéztem, mind nagyon jók voltak.
Miután megnéztem a Fnatic egyik meccsét (amikor a FB után Caps és Broxah valami 1 hp-n maradtak), egyszerűen jött egy olyan érzés, hogy nyerni fognak idén. Persze szerencséjük is volt, Poppy elrontotta, de akkor is nagyon szép volt. Később sem csalódtam bennük, a fordítás az EDG ellen szép volt.
Egyébként, Irelia meg LB elég durva...

Kedves fórumozók!
Nem vagyok profi, sőt nagyon is "kezdő"-nek mondanám magam, de akinek ennek ellenére lenne kedve pár kultúrált meccshez az nyugodtan jelöljön be: Tygolion néven futok.

További szép napot mindenkinek!