Nem értek egyet sok mindennel.
Rögtön azzal, hogy az én több éves fórumozói tapasztalatom alapján, az, aki számít, pont hogy a hosszú, alapos kommenteket olvassa el és gondolkodik el rajta. De ez lényegtelen.
Egyetértek, hogy a manga vége el lett kapkodva. Ez tény, sajnos, sokkal jobban kidolgozhatta volna. Részletesebben.
Viszont a Narutonak vége. Kishimoto befejezte, nem ő írja már ezt a történetet, innentől pedig én már nem is tartom hiteles folytatásnak.
Egyébként nincs igazad, a Gyűrűk Ura be lett fejezve, a Harry Potter be lett fejezve, egyedül most a Star Wars kapott egy folytatást, de ott bőven meg volt az alapanyag rá.
A Hobbit, ill. a Fantastic Beasts and where to find them előzmény történetek. És mind a kettő az eredeti alkotó műve, írása (vagy legalábbis az alapján, ugye).
A történetet nyilván lehet folytatni, pontosan azért, mert kapkodós lett a lezárás. Nem spoilereztél el semmit, mivel majdnem mindent tudok a filmből, és értettem végig, hogy mire gondolsz.
De attól még az, hogy egy új, még nagyobb háborút kapott a világ a nyakába szembe megy mindennel, amit a Naruto manga próbált elérni, amiről szólt, magával a manga lényegével. Már onnantól, hogy Jirayia felismerte, hogy ő a prófécia gyermeke, hogy ráhagyta, hogy kezdjen valamit ezzel az átkozott körforgással, aztán végig, Nagaton, Itachin, Obiton át, Sasukééig bezárólag végig azért harcolt, hogy béke legyen. Ha mindezek ellenére fogta magát, és meghalt, a falu elpusztult, a világ háborúba sodródott a Naruto nagyon nagy részének nincs értelme.
Ezen szerintem nincs mit vitatni.
És nem kell ide behozni a világháborúkat, mivel a Naruto nem a való világ, a Naruto egy gyönyörű történet, aminek vége van.
Nem csak te szereted, szeretted, hidd el, én is a Jetix előtt ültem gyerekfejjel.
És valószínűleg fogom olvasni ezt is, de attól még a Naruto véget ért. És milyen jó, hogy véget ért, és nem húzta még 200 fejezeten keresztül, új gonoszok behozásával, eltolva az egészet erőltetettbe. Így tudott fennmaradni egy szinten, úgy, hogy csak szépre emlékezek (majdnem), ha rágondolok, és mindig az egyik kedvencem marad...már csak azért is, mert hozzá nőttem, vele nőttem.
Igazából csak ismételni tudom magam: mindennek van egy kezdete, egy emelkedése, egy csúcspontja, és egy vége.
Ez mind megvolt a Narutoban is.
Én meg megyek tovább.