A mangát még nem olvastam, most jutottam az anime végére. Őszinte leszek: tipikusan egy shounen, ami többnek akar látszani, mint ami valójában, de mégis zseniális. Az egyetlen dolog, ami miatt néha nagyon elegem lett belőle az a felesleges időhúzás volt... Komolyan, egy neverending anime esetében oké, hogy bizonyos mozzanatokat nyúznak, mint a rétestésztát, de itt néhol ez túlment a tűrőképességeim határán, a cliffhanger hatást rég túlszárnyalva, ( azért volt idő megrágni az eseményeket szerintem ) ez nem a legjobb taktika borzolni a nézők idegeit... Ennek ellenére a vége mintha össze lett volna csapva. A 22. rész után a 23. nekem furcsa volt, talán az én felfogó képességemmel van a baj, de ennyi idő a csapjunk bele a lecsóba politika nem illett ide... habár nem ez az első anime ami hasonló végkifejletre jutott.
Előnyök: A szereplőket nem lehet nem szeretni. ( Mikasa idegesített néha, ritkán mondok ilyet, de akkor is. ) No meg persze a Rivaille-fanficek még mindig jobban bejönnek, mint az eredeti karakter, de értem, hogy mit látnak benne.
Szem- és fül orgazmust kaptam. Az egyedisége lenyűgöző a történetnek, nagyon erős mondanivalója van, elgondolkodtató, hátborzongató, és garantáltan előtör álmainkban is.
Mindenképp elolvasom a mangát nagyon várom a 2. évadot. A legjobban viszont az idegesített, mikor olyan kommenteket olvastam, hogy minek kell ennyi évet várni a 2. évaddal... Nem tudom, nem is értem, hogy aki animézik, miért nem veszi figyelembe azt, hogy a legtöbb anime nem csak "úgy lesz" hanem alapja van, ami jelen esetben manga... Talán túl nagyok az elvárásaim, de szépen nézek arra, aki ilyen dolgokat nem tud. Sorry.