Én már a háború eleje óta érzem, hogy itt valami nem stimmel. Majdnem biztos vagyok benne, hogy Zeref csak hazudik. A háború igazi célja Acnologia előcsalogatása és megölése, Natsu megszabadítása END-től, miközben Zeref feláldozza magát és végre békére lelhet. Nagyon remélem, hogy így lesz. Eddig nekem nem áll össze (mondjuk ezzel sem lenne teljesen kerek). Valaminek kell lennie a háttérben (mégha nem is annak, amit én sejteni szeretnék), valami nyomós oknak, ami sok szereplőre van kihatással.
Eléggé nehezen tudnám összefoglalni a véleményem a fejezetről és a háború tetőpontjáról. A Sprigganokról kiderült, hogy ők is "csak" emberek. Már Brandish pálfordulása után világos volt, hogy ők nem "gonoszok". Egy másik országból jött ugyanolyan emberek, mint az itteniek, saját céljaik vannak, vannak szeretteik, akiket védeni akarnak, van múltjuk, emlékeik stb. Nem lelketlen gyilkológépek, mégcsak nem is őrültek, hatalommániások, stb. (Bár az elején még voltak kétségeim.) Az ő nézőpontukból ők cselekszik meg azt, amivel megmenthetik a világot Acnologiatól. Nekik is megvan a maguk gyengesége, nekik is vannak érzéseik és fájó pontjuk. Mintha egy "másik Fairy Tail" lenne. Tehát Irene esetében nekem teljesen megfelelt az öngyilkossága. Nem győzte le Erza, de mégsem maradt alul Irene sem. Ő nem volt eredendően rossz. Akkor siklott félre az élete, amikor sárkánnyá vált, Zeref segített rajta, majd megszülte a lányát, de kudarcot vallott a tervével. Onnantól kezdve rossz döntéseket hozott, de belátta a végére.
August. A neve mögött én az ókori római császárt gondoltam. Hát ennél messzebb nem lőhettem volna
Vele kapcsolatban csak találgatni tudok. Talán majd idővel többet megtudunk. Miért nem szerette az apja? Miért dobja el az életét? Erre Zeref maga mondja ki a választ. Elvesztett mindenkit, aki a családja lehetett volna, hogy megmentse őket önmagától, elfordult tőlük vagy éppen nem tette meg idejében és megölte őket. Zerefnek a kétarcú átka miatt kordában kell tartania az érzéseit, és emiatt nem lehet családja. Ha eléállt volna August az igazsággal, Zerefben megfordul valami és vége a világnak. Csak úgy maradhatott az apjával, ha hallgatott, így viszont nem kapta meg azt, amit akart. Aztán a harctéren meglátta az anyját, az anyja is felfigyelt rá. Megkapta azt, amit akart? Nem. Az anyja talán felismerte, de már késő volt, már nem tudta visszafordítani a varázslatot. Megkaphatja egyáltalán azt valaha is, amit Kana megkapott éppen előtte, amit ő mindig is vágyott? Nem. Meg amúgy is, megbocsátotta volna az anyja azt, amit a céhe ellen tett? Nem. Nem volt több oka maradni. Szerintem akkor már inkább a halál, minthogy tovább szenvedjen. Eljuttatta idáig Zerefet, aki reményei szerint legyőzi Acnologiát. És mivel August sem kezdettől fogva gonosz, mint inkább tragikus karakter, feladta a varázslatát, ezzel meghalt, de megmentette a többieket.
Persze jól fel volt hype-olva a karaktere, mint kb. az összes Spriggan. Kaptunk jó karaktereket rajtuk keresztül? Szerintem igen. Voltak jó harcok? Naná: Azziel átlövése a Jupiterrel nekem nagyon emlékezetes; Dimaria vs. Ultear+Wendy+Sherrya a kedvencem. Irene sokat tett hozzá, hogy máshogy tekintsek Erzára. Persze voltak a háborúban hülyeségek is (Ichiya megint hozta a formáját... meg Mira átlövése), de volt dráma is és veszteség is (Makarov, Sherrya). Nekem a legfájóbb pont az, hogy a Crime Sorcerie behozása a semmibe futott ki. Nem is szerepeltek semmit, pedig egy Gerard vs. igazi Zeref harcot megnéztem volna.
Összegezve nekem a szokásos az állás: jól szórakoztam, benne volt minden, ami Fairy Tail. Időnként többet vártam (de csak mert túlságosan beindult bennem a rajongó és elfeledtette velem, hogy ez a Fairy Tail), de a szokásosnál nem kaptam kevesebbet. Emiatt pedig sosem lesz "tökéletes", márha lehet ilyen. Semmi sem tetszhet mindenkinek.
Szerkesztette: rothingen - 2017.03.18. 20:44