Ja, de azt úgy értettem amúgy, hogy amit mondtál, hogy van, akit szó szerint megedz és bizonyos értelemben ellenállóvá tesznek múltbéli sérelmei, valamiképp másképp lát bizonyos dolgokat, tehát eljut sikeresen mondjuk A-ba, megint más ugyanígy jár, de valamiért ő B-be jut. A különbség gondolom szerinted is valami olyasmi lenne, hogy aki A-ba jutott, rájött, hogy ami vele történt, az nagyon szar volt, és normális esetben ilyet nem akar okozni senki másnak sem, és golyamat arra törekszik, hogy ez így is maradhasson, míg aki csak, úgymind, B-be jutott, épp ellenkezőleg, úgy érzi, akkor lesz neki jó, ha mást is olyan helyzetbe sodorja, amelyikből ő kikecmergett, ezzel valamiképp példát statuálva a másiknak, plusz önmagának igazolást adni, hogy ő bizony próbálkozik, de még mennyire hogy. 
Csak ugye az ilyenekből lesznek a családon belüli erőszaktevők, a komplexusos, rögeszmés és szindrómás betegek. És ha egy családot veszek például, és van egynél esetleg több gyerek, valamelyikre ráragad ez a B típusú mentalitás, aztán családban is maead az "örökség". 
De ez is felfogás és személyiségi kérdése, hogy ki mit fogad be, mit tart helyesnek vagy helytelennek..
Belőlem ez teljesen hiányzik. 
- ilyenkor jut eszembe a gondolat, hogy alkalmassági vizsgához kéne kötni a gyerekvállalást).
