[img]http://cdn.bloody-disgusting.com/wp-content/uploads/2016/06/Screen-Shot-2016-06-23-at-11.02.56-AM.jpg[/img] Nem jól adtad meg az elérési útvonalat.
Ouija: A Gonosz eredete (2016)
Az első rész után félve fordult meg a fejemben, hogy neki ugrok és végig küzdöm magam rajta de látván, hogy a készítését
Mike Flanagan vette a kezébe, adtam neki egy esélyt. Talán látott valami olyan mélyen szunnyadó lehetőséget
Stiles White 2014-es filmjében vagy a témában magában, ami nem lett (eléggé) kihasználva, illetve ekkor már nyilvánvaló volt, milyen hibákban bővelkedett az “előd”, mert ahogy utóbbiakból, úgy a negatív kritikákból sem volt hiány a vetítés után!
Néhány tény és megállapítás: A Gonosz eredete nem egy CGI központú alkotás. Alacsony költségvetésű mű és a végeredmény alapján nem is volt szükség csillagászati összegekre ahhoz, hogy élvezhetővé tegyék a látványt. A kreatívan megvalósított jeleneteket ill. a jelmezeket, maszkokat igen is szalagképessé tették a belefektetett pénzösszeg ellenére. A jó öreg 60-as, 70-es korok stílusát remekül visszaadták, nem beszélve arról az állandó, kissé talán nyomasztó atmoszféráról, ami az egész játékidő alatt uralkodik. A vágás- és kameramozgásban sem volt rendkívüli hiba - minden lencse jókor volt jó helyen. Nem voltak fölösleges ugrások, amelyek ellehetetlenítették volna a szituációk értelmezését sőt, nagyon is sokat mondó információ morzsákat csíphetünk el akkor, ha sikerül is értelmeznünk a részleteket s nem csak nézzük, ami épp előttünk pörög.
A színészeket tökéletesen megválogatták. Egytől-egyig mind remekül eljátszotta szerepét - még ha nem is igen szimpatizáltam mindegyikkel - . A legnagyobb hangsúly mégis Doris karakterén volt, elvégre amellett, hogy egyébként sem egy átlagos kislányról beszélünk, a démoni megszállás alatt olyan szituációkban is helyt kellett állnia Wilsonnak, ami egy gyermek számára kihívás lehetett és a rám jellemző módon már-már kiéhezve vártam, hogy hibázzon. De nem. Ő ezt az akadályt remekül bevette, és már-már elorozta a figyelmet a többi karakterről - legalábbis az enyémet biztosan.
És akkor most térjünk ki a Film tartalmára. Az nyilvánvaló, hogy ilyen típusú alkotásokra jellemző klisékből azért van bőven, de nem is éreztem azt, hogy ez probléma lenne, hisz nagyszerűen lettek tálalva és talán ezen volt igazán a hangsúly, nem mellesleg
Flanagan se hinném, hogy ki akart volna ölni bármit a kategóriára jellemző építőelemekből.
SPOILER VESZÉLY
Alice egy megözvegyült asszony, aki szemfényvesztések sorozatából tartja fenn a családot, többé-kevésbé (és inkább kevésbé) sikeresen. Eljátssza a gyermekei segítségével, hogy kapcsolatot teremtenek a holtak Világán élő Entitásokkal, Lelkekkel, majd ezt közvetítve vendégeiknek megnyugvást hoznak. Azonban úgy tűnik, hogy a helyzet egyre csak romlik. Paulina egy házibuliban való lebukása után ötletet ad Anyjának, amikor is megfordul a fejében, hogy egy Ouija táblával izgalmasabbá, érdekfeszítőbbé tehetné az otthon végzett munkát, ezáltal több vendéget tudnának magukhoz csalni. Rögtön neki is látott, hogy személyre szabja módszereit a "játékkal" kapcsolatban, ám idő közben kiderül, hogy Doris képes kapcsolatot teremteni a házban létező Lelkekkel. Kiderül, hogy sikerül kapcsolatot teremteni elhunyt Apjával, aki segítségképpen megmutatja a pincébe elrejtett pénz rejtekhelyét.
Na és személy szerint ettől a ponttól éreztem azt, hogy már bűzlik valami. A család sokáig úgy hiszi, hogy a házban az apa lelke van jelen. Viszont mindig ott motoszkált a fejemben, hogy mi van, ha erről egy percig se volt szó. Miért? A pap egyértelműen kijelenti, hogy démoni entitások régebb óta élnek itt, amikor még az emberkísérletek folytak az Okkult dokinak hála. Alice bár azzal igyekszik fenntartani illúzióját, hogy olyan választ adott az Entitás kérdésére, amit csak a férje tudhatott, majd Paulina egyértelműen megerősíti, hogy erről szó sincs, mert valójában, amióta itt élnek, minden apró mozzanataikat figyelték. Doris nem kap választ apjától, amikor a fájdalmairól panaszkodik, és amikor azelőtt megkérdezi, "Apa, itt vagy" - a válasz szintén egy egyértelmű nem volt (ellenben a "Ki vagy akkor" kérdésre jött is egy konkrétabb, számomra rendkívül imponáló üzenet: "Egy barát." - egyre világosabb volt, hogy játszanak velük). Ugyanúgy jött az ominózus "Nem" válasz, amikor Alice kérdezte a táblánál, ott van-e férje (természetesen, miután megunta a várakozást és elment).
Személy szerint a filmben leginkább a Démoni entitás és annak viselkedése, gondolkodása kötött le, nyűgözött le kiemelkedően - és ezt kevesen boncolgatják egyébként, ami elszomorít, de megértem. Jól ismerem őket, tudom milyenek és nagyon nagy öröm volt látni, hogy ennyi velük kapcsolatos, rájuk jellemző vonást eltaláltak. Érezhető az a sötét humor, az a mérhetetlen arrogancia és természetesen az intelligencia is mindamellett, hogy többször is szembesül az ember azzal, valóban mindenhol ott van függetlenül attól, látják vagy érzik-e. A Film vége pedig nem is lehetett volna jobb! Én teljes mértékben elégedett voltam vele - és úgy tűnik, nem csak én.
Dióhéjban ennyi lenne a véleményem a Gonosz Eredetéről komolyabb Spoilerezés híján (mert igyekeztem, tényleg).
Ich bin Deine Sehnsucht Deine wut. Deine Asche Deine Glut. Du musst mich nur programmiern.
Ich bin Deine Hoffnung und Dein Bangen. Deine Lust und Dein Verlangen. Du musst mich nur aktiviern.