Úristen, azt se tudom hol kezdjem, inkább azt kéne írnom, mi jó benne, de aztán közben meg az is rossz volt Sherlock spoilerek, nyilván.
Kezdjük ott, hogy valamiért abból akarnak komédiát meg feszültséget csinálni, hogy Sherlock egy idióta gyerekes baromként viselkedik, akit nem lehet felügyelet nélkül a nyílt utcára engedni, mintha valami zárt osztályra való idióta lenne. Már az előző évadban is zavartak ezek, de itt meg aztán rátettek még 6 konténerrel, nem is lapáttal. Most verhetném magam a novellákra, amikből ha valaki egy fél bekezdést elolvasott, tudja, hogy Sherlock igazi úriember és kifogástalanul udvarias, és ha egy-két alkalommal még bunkónak is tűnik, akkor az csak azért van mert a nyomozást helyezi előtérbe. Igen, volt, hogy tényleg eljegyzett valakit egy ügy érdekében, de azt se úgy érte el, hogy egy paraszt volt, lol. Amit itt művel egyszerűen csak bűnrossz írás eredménye. Az, hogy a legjobb barátja gyerekének a keresztelőjén mobilozik ok nélkül, az mi más, mint színszita suttyó parasztság, vagy legalábbis a szociális skillek minimumának is a teljes hiánya? Az első két évadban érdekes módon sikerült megtalálni a határt a fogyatékos módon vadbaromság előtt, amit ebben az évadban (meg már az előzően is)tanúsít. Most komolyan ezen kéne röhögnöm, hogy "jaj nézd, nem tud viselkedni, hát nem vicces?"? Nem, rohadtul nem az, szánalmas és kínos, és az alapmű és karakter totál meg nem értéséről ad tanúbizonyságot. Az a szint ahová itt lement, meg már tényleg a konkrét pszichiátriai mélységekben mozgott, és ezt a szerencsétlen összezavarodott nyomorultat röhögjem ki? Ez az egész felesleges, hatásvadász és dramaturgiailag egy szenny volt. Mintha egy ógörög drámát hasonlítanánk össze a Mónika Showban zajó "drámával".
Az első rész egy nagy bukás meg dráma akart lenni, hogy jaj, Sherlock nem volt képes megvédeni Maryt, és hogy csinálták? Nagyon subtle módon elmondta teljesen ok nélkül vagy hatszor a rész során, hogy "I made a vow", ha esetleg valaki elfelejtette volna, hogy aztán jaj! szörnyűség! meglepetés!(tényleg az volt, mert nem hittem volna, hogy képesek ezt ilyen bénán megcsinálni) meghaljon Mary a végén. Hol volt ebből az a nagyon elegáns, tűpontos, majdhogynem pszichológiai horrorba hajló The Reinchenbach Fall? Ott is ugyanennyi idő alatt csináltak olyan drámát meg bukást, amiért egyrészt a legtöbb író a lelkét odaadná, ha fele ilyet bírna produkálni, másrészt a legtöbb ismerősöm azóta se bírta újranézni azt a részt, olyan erősre sikeredett.
A második rész detto, csak ott egy nagy plot twist akart lenni, hogy végig ez volt a terv, ami persze, egy fokkal jobb, hogy nagyrészt direkt volt vadbarom, de attól még az volt. Meg miért nem lehetett azt a novellában, hogy csak simán haldoklik? Pont beleillett volna még ebbe a Marys baromságba is, hogy beleköt valakibe akibe veszélyes, mert az eredetiben a csávó megölte az unokaöccsét egy keleti betegséggel amit kutatott, Sherlock vádolta, erre őt is megpróbálta megfertőzni. Ő erre úgy tett mint aki elkapta, magához hívathatta Watsonnal, és ugyanígy kiszedte a vallomását. Dramaturgiailag ugyan az mint itt, azt hiszed, hogy tényleg haldoklik, de közben a terv részeként elkap egy gyilkost, és Watson meg mi is örülünk, hogy él még. Klasszikus és erős, nincs mit javítani rajta, és ez jó is volt az epizódban, csak a megvalósítás volt iszonyatos. Megspórolhattak volna nekünk rengeteg nyomorult és out of character jelenetet, ha csak átírják a novellát.
Meg mi az, hogy Mrs. Hudsont veszélyezteti a lövöldözéssel, amikor legutóbb kibaszott valakit az ablakon, miután egy haja szála meggörbült? Meg eleve, drogokat csak hiánypótlásként tolt, ha éppen nem volt ügy, amin pöröghetett volna az agya, nem közben. A specialben ezt jól kezelték, bár itt úgy tűnik nem kokainista, hanem heroint tolt unalmában, de ez itt teljes káosz volt. Ha meg azt akarták, hogy ebben legyen a dráma, akkor csinálták volna meg úgy, nem csak úgy mellékesen.
Euros meg, mi a jó büdös isten volt ezt. Jézusom. Sherlock nem ismeri fel a saját testvérét? Még ha esetleg nem is látta még életében, vagy csak nagyon fiatalon, mert mondjuk a csaj megkattant és megpróbálta megmérgezni az öccseit meg a kutyát is, így intézetbe vitték, konkrétan a fülkagyló alapján be tudja lőni, ki kinek milyen rokona, amit itt azért illett volna 1) a szülei 2) saját maga 3) Mycroft alapján. Vagy ha ezt nem is, mi az, hogy feltesz egy másik szemüveget, és nem ismeri fel mint John pszichológusát? Te jó isten. Amikor külön ki is emelik többször, hogy direkt csak az arcot nézi, nem a hajat/szemüveget stb, hogy ne tudják egy parókával átbaszni. Attól meg már tényleg eltekintek, hogy nem szúrta ki, hogy nem az akinek mondja magát, tegyük fel, hogy akinek ilyen képessége van, az hamisítani is tudja, de nekem ez is sántít.
Meg most akkor így ő a negyedik, vagy Euros Sherrinford Holmes a neve? Utóbbi esetben Mycroft miért nem tudja, hogy kiszabadult már rég? Tekintve, hogy úgy tűnik az eddigi duális Holmes testvér felosztás(értelem-érzelem) az "őrülttel" is bővült. Meg ha már a "meglepetés gonosz rokon" Barátok Közt szálon akartak továbbmenni, akkor Moriartynak tényleg volt testévre, őt elő lehetett volna venni, ha már nagyon muszáj.
Ja és Mycroft, mi volt az, hogy "Sherlock a gondolatok embere"? Mikor pont ő baszogatja azzal, hogy mennyire nem? Mrs. Hudsonnak lehetett volna adni anélkül is jó jeleneteket, hogy mindenki mást elhülyítenek közben. Meg akit most dug, Lady Smallwood, egyrészt miért változott a neve egy rész alatt Elizabethről Alicara, másrészt nem pár hete halt meg a férje? Jó gyorsan túltette magát rajta. És tényleg, Mycroft hogy nem szúrta ki a titkárnőjéről a nőnek már 20 éve, hogy nem százas?
Meg ez a Marys hallucinációja Johnnak. Az egy dolog, hogy be lehet tenni így karaktereket rémálmokba, meg drogos hallucinációkba meg haldoklásba, de így már megint a pszichiátriánál tartunk. Eleve ez a "megcsalós" szál irdatlan karaktergyilkos hülyeség volt, meg most akkor ha csak smseztek, miért írta azt a csaj, hogy "I miss you"? Wtf. Az meg, hogy akkor ment Sherlock segítségére, miután látta mi van, szintén nagyon out of character. Watson, főleg orvosként nem helyezné a saját egóját más, főleg Sherlock élete fölé. Bár tekintve, hogy Sherlock (szintén out of character) hogy viselkedett, logikus, hogy Waston ugyanígy fog erre reagálva Csak miért jó ez? Nem lesz se drámaibb, se "sötétebb"(khmm Reichenbach fall), csak szarabb.
Meg az Irene-os rész is teljesen felesleges volt, pont az volt a lényege a karakternek, hogy Irene amúgy leszarta Sherlockot, és úgy söpörte félre, hogy az mire felfogta, mi van, az már hetedhét határon is túl járt. Ezért tisztelte. Még ha az bele is illik ebbe, és tetszik is, hogy smseket küldözget neki, ez a John féle nagymonológ a szerelemről abszolút nem illett oda, kicsit "nohomo tábla" érzést keltett így az előtt, hogy megölelték egymást. Más magyarázatom nincs, annyira nem illett oda De ez a "hogy jön rá, hogy mikor van a szülinapja" jelenet önmagában jó és ötletes, de ebben a kontextusban teljesen értelmetlen és felesleges volt, mintha nem is egy jelenetet néztem volna, hanem hármat amit egymásba kevertek.
Na de egyelőre ennyi, bár tudnám még sorolni XD Péládul, hogy az eddigi "nyomozás ÉS dráma" helyett(The Fall, ismét), valamiért úgy döntöttek, hogy a folyamatos szappanporába dobnak bele egy-két gyilkosságot a továbbiakban, és akkor a hülye majd nem veszi észre a különbséget.
szerk: na jó nem bírom, még írnom kell hozzá
-----------------------------------------------------------------------
A kórházas jelenet. Mi az, hogy a fojtogatást akarják balesetnek álcázni(ami ráadásul nem is rendesen csinált az arc)? Sherlock nem is volt lekötve meg semmi, simán lerúghatta volna magáról. Vagy most akkor Johnra várt, tényleg, ennyire szó szerint? Arról nem is beszélve, hogy 50 meg fojtogatás után 110 volt a pulzusa Arról nem is beszélve, hogy a régi nokiám aksijában több feszültség volt, mint abban a jelenetben. Nézzétek meg a 3. évados törölt kórházas jelenetet, abban a két percen jobban fél az ember Sherlockért, mint az eddigi évadban összesen.
És még azt se lehet mondani, hogy azért, mert tudtuk mi fog történni, mert csak az tudta, aki olvasta a novellát, és hogy megint a Fall-al jöjjek, ott szó szerint elmondták a rész elején, hogy mi lesz, hogy az is tudja, aki még életében nem látott Sherlock Holmes-t. A plot twist az jó dráma, de ha előre tudod, hogy mi lesz, és még úgy is szétrág az ideg, az még jobb.
Sherlock 'jövőbe látása'. Viccesnek persze, vicces, hogy jaj, pont a megfelelő pillanatban szólal meg a csengő, röhög a nép, de amúgy totál hülyeség és lehetetlen ilyen pontosan, percre mindent belőni, és kicsit elbagatellizálja az egészet. Például John botja, persze, örül az ember, hogy benne volt a lehallgatókészülék, de maga a gesztus annyira végleges volt, hogy abból egy ilyen poén nem hozza ki őket. Értitek, elviszi neki a legelső közös ügyük emlékét, ennél szimbolikusabb és teljesebb lezárást milyen "takarodj az életemből" duma tud még adni? Meg persze, örülünk, hogy jól van Sherlock és minden el lett tervezve, de John szemszögéből most halt meg a felesége, és az idióta haverja már megint átbaszta azzal, hogy baja van/haldoklik/meghal/meg fog halni. De most valamiért mindez okés és megbocsátható, sőt, még tudod mit, a botomat is kérem vissza, bejelöllek újra Facebookon. Vagy mi. Teljesen inkonzisztens pszichológiailag.
Szerkesztette: Sabaku - 2017.01.16. 13:58