Be indultak a csajok a részekbe,bár néha zavaró a sok-sok ugrálás ,emigy remélem nem fejeztétek be a fórdiást és majd valamikor lesz időtők folytatni.

Na, hát én mikor megláttam, hogy véget ért a manga, és csak egy 15 fejezet hiányzik a végéig, úgy gondoltam, hogy nem várok a fordításra, elolvasom. Spoileresen röviden leírnám a véleményem.
Érdekesek voltak az utolsó nagy csatára felvezető fejezetek. Több olyan döntést is hozott Akamatsu-sensei, amikre nem tudtam eldönteni, hogy bátor és váratlan, vagy épp buta és szar És itt leginkább a hárem kimenetelére gondolok, ahol bevallom, engem sokkolt, hogy nemcsak hogy "megszerezte" mind a négy fő szerelmi érdekeltségét Touta, hanem hogy hárommal el is hálta azt a szerelmet, expliciten, konkrétan előttünk Ráadásul három különböző, elég kreatív helyszínen és bemutatva. Valószínűleg egyszerre igaz, hogy ez most bátor, és buta meg erkölcstelen (merthogy nyilvánvalóan az, ha valós erkölcsök és a józan ész alapján akarjuk megítélni). De emlékezetes meg kreatív (már-már művészi olykor, ha külön-külön nézzük xD) volt.
Aztán itt van pl. hogy Gengoro egy isekai karakter a mi világunkból Nekem ez a fordulat kifejezetten tetszett, jó kis kikacsintás volt arra a rengeteg isekai-ra, ami manapság olyan népszerű.
Viszont ahogy közeledtünk a végéhez, a dolgok egyre inkább kezdtek felgyorsulni, és ahogy egyre inkább visszahozta a régi karaktereket Akamatsu, a Holder karakterekre nem nagyon maradt idő. De igazából a régiekre sem, leszámítva Negit, akinek viszont tényleg jóra és érzelmesre sikerült a visszahozatala (még úgy is, hogy a Negimába csak beleolvastam pár fejezetet). Merthogy főleg az utolsó két fejezet nagyon kapkodó lett. Számomra sok dolog súlytalannak érződött, sok randomnak. De amivel kifejezetten nehezen birkóztam meg, az az utolsó hatalmas időugrás. Nehezen tudom megfogalmazni, hogy miért, de egyszerűen... nem érződik helyesnek ez a 12 ezer év. Alapvetően érdekes lenne, hogy mégis konkrétan mit jelent a halhatatlanság, és az azzal való együttélés, de csak kellemetlen érzéseket keltett bennem az egész. Totua Yukihime nevére sem emlékszik hirtelen, merthogy eltelik sokszor több száz év, hogy ne gondolnának egymásra az emberek, ha több ezer éve élnek, de a fejezet végén már csókolóznak meg örök szerelmet vallanak egymásnak?
Pláne, hogy állítólag az utolsó fejezetben teljesen random kiderült, hogy az egész UQ Holder egy új idősíkon játszódik, de nekem ez le sem esett úgy, hogy nem olvastam a Negimát.

Na akárhogy is. Volt sok emlékezetes meg jó pillanata, és tényleg sok érdekes koncepciója a mangának, amikre valószínűleg még egy ideig emlékezni fogok. De szinte legalább ennyi hülyeség vagy kifejezetten ízléstelen és buta erkölcstelen dolog is meg fog maradni sajnos (a loliskodások, majd a végén a hárem). Gyönyörű volt végig a rajz, az űrben meg a csaták között készült oldalak baromi látványosak voltak. Viszont a rengeteg ugrálás a sztoriban nem tudom, mindig jó volt-e (néha biztos igen). A vége meg eléggé elkapkodott, az utolsó fejezet pedig bennem kifejezetten rossz szájízt hagyott maga után.
5-6/10

Jó hogy írtál Jon, így én is megtudhattam, hogy véget ért ez a manga.

Volt benne sok furcsaság, túl sok meztelenkedés de úgy összességében nekem nagyon tetszett.. Valahogy jó érzés volt olvasni, jó kedvem lett tőle. A harcok szerintem összecsapottak voltak, és túl sok dolog volt a semmiből előhúzva, de szerintem ennek a mangának nem is a harc része volt a lényeg, hanem a fanservice, ami maximálisan pörgött.

Sajnáltam, hogy annak ellenére, hogy a 3 csaj megvolt neki Kittivel nem láttunk semmi ilyesmit, bár belegondolva furcsa is lett volna.. Max ha átváltozik felnőtté de az meg nem az "igazi". Szóval valószínű ezért nem, mert azért na, gyerek.. Azért egy csók elfért volna, Kuromaru meg Karin pedig élvezkedhetett 12000 évig úgy is.

Én nem tudom pontszámmal értékelni és nem is akarom, ezt a mangát annak ajánlanám aki könnyed kikapcsolódásra és jókedvre vágyik.
12000 megélt év után én nem tudom hogy néznék ki, lehet minden bajom lenne már, ez azért elgondolkoztató..