Igazából nagyon hasonló az elv a házhoz szállítós éttermek működéséhez (saját tapasztalat alapján): mikor megnyitnak, olcsón vagy legalábbis emberi áron adnak brutál adagokat, több szelet vastag rántott húst vagy épp 2 centi sajttal megszórt pizzát (a.k.a. magyaranime összelopja a videós kiadásainkat nyitás után). Aztán ahogy telnek-múlnak a hónapok, egyszercsak elkezdenek feljebb menni az árak és végül már azt veszed észre, hogy ugyan kényelmesebb és gyorsabb, mint beutazni egy messzebbi rendes étterembe, de a rántotthús papírvékony, egy fél tenyérnyit kapsz csak belőle, és a pizzán is csak egy pár szem reszelt sajt található, mindezt 2-szeres áron (a.k.a. a magyaranime elkezd saját feliratokat kiadni).
Kíváncsi leszek, az emberek mikor jönnek majd rá, hogy azzal, hogy a kényelmet választják, előbb-utóbb a saját szórakozásukat teszik tönkre. Hiszen ha a normális munkát végző csapatoknak elmegy a kedve amiatt, hogy érdektelenséget tapasztalnak, akkor előbb-utóbb még a legkitartóbbak is bedobják a törülközőt. Pl. itt vagyunk mi, a tagok nagy része túl van az egyetemen, dolgozik és még esetleg családja is van. Mindezek mellett csináljuk, tudjuk és akarjuk csinálni. Akik a magyaranime-féle feliratgyárban tevékenykednek, azok meg jellemzően középiskolások, akiket ma már egyrészt rövid ideig köt le minden, másrészt még csak érettségi után jön a neheze. Mi lesz velük? 1-2 évente lecserélődik a feliratgyár személyzete, biztosítva ezzel a folyamatosan amatőr, gyenge feliratokat.
Akinek van egy kis esze, az a stabil pontokat keresi ebben a szcénában is. Márpedig minden stabilabb egy rakás kisgyereknél, akiket egy éretlen felnőtt ember irányít és csicskáztat.
A felirat sosem késik. És korán se jön soha. Pontosan akkor érkezik, amikor akarjuk.