Jon, mivel gyásznap van, ezegyszer tehetnél kivételt, csak a kedvemért. Cserébe veszek neked egy Playerunknown's Battlegrounds kulcsot, hogy tolhasd velem a játékot. Ezzel nem arra célzok, hogy korrumpálni akarlak, csak egy bizonyos szolgáltatásért cserébe azonos nagyságrendű és igen jövedelmező ellenszolgáltatást nyújtok.

Rendeltem egy pót iPhone töltő/adatkábelt, de 2 hét mire kiszállítják. Lel szerintem Burmából hamarabb érek haza gyalog. Rekt. Szóval a kövi két hétben úgy kell vigyáznom a mostanira, mintha a saját gyerekem lenne. Egy jó drága gyerek, mellesleg.

---

Wat? Milyen irányba tegyek kivételt? Kinek? Miről van szó? Bannoljalak, csak most az egyszer, gif helytelen használatáért?

Sőt, még egy jó hír - bár ki a francot érdekel - hogy...

Ez megütötte a szemem, csak elfelejtettem rá reagálni, meg nem tartottam fontosnak, de bökte a csőrömet, szóval mégis.

Heni- nem kell ám cinikusnak lenni. A fórum azért van, hogy bármit írhatsz, magadról, világról, amiről akarsz. Én - bár nem is ismerlek, meg szinte senkit sem - minden hsz-t érdeklődve olvasok (és nem csak azért, mert moderátor vagyok). És pl. őszintén remélem, hogy nem csak 300 kalóriát fogsz bevinni naponta, hanem változtatsz ezen, mert nem szeretném, hogy ha valami történne veled. Még úgy is igaz ez, hogy kb. 5 mondatot tudnék leírni rólad. (Hm, mondjuk szerintem többet, most, hogy belegondolok )
Ez így, ebben a formában csak önsajnáltatás, meg eleve igazolása magadnak, hogy nem is izgat ám a többiek reakciója, vagy ha nem is érkezik rá reakció, de azért elmondod (ami azért tanúskodik valamiről).
Nyilván úgy írsz, ahogy szeretnél, de szerintem nem kell eleve sündisznópózban közeledni a másikhoz Még akkor sem, ha ez nyilván valami miatt kialakult benned, nem csak úgy, alaptalanul történt.

---

Szerkesztette: Jon - 2017.05.02. 20:05

---

---

Emlékeztek még az időre, amikor divat volt csilivili betűkkel írni, és úgy nézett ki a fórum, mint az okádék?

---

---

Meg a legtöbb embernek volt valami színe és csak azzal írt.

---

Szerkesztette: Minagi - 2017.05.02. 20:37

---

Még úgy is igaz ez, hogy kb. 5 mondatot tudnék leírni rólad. (Hm, mondjuk szerintem többet, most, hogy belegondolok )

És mibe, hogy valamelyik mondatba fixen szerepelnek a földönkívüliek?

Ez így, ebben a formában csak önsajnáltatás, meg eleve igazolása magadnak, hogy nem is izgat ám a többiek reakciója, vagy ha nem is érkezik rá reakció, de azért elmondod (ami azért tanúskodik valamiről).

Ennek igazából több oka van. Bár a lentebb idézettben lényegre (is) tapintasz, de én pl. már csak azért is szeretek személyesebb (mihez képest) dolgokat leírni, mert előfordul, hogy mások is hozzá tudnak szólni a témához (és nem ritkán fordult elő, hogy pont emiatt kerestek fel PM-ben például, mert épp olyan dolgot olvastak tőlem, ami őket is érinti, vagy közös bennünk). Mi a lényeg? Nos nem az, hogy fokozottan figyeljenek rám (ugyan, hisz irtózok attól, ha a középpontban vagyok, legalábbis nem érzem magam tőle többnek). Sokkal inkább, hogy ezáltal mások is "bemutatkozhassanak", vagy legalább egy részüket felfedjék, ha azt valami okból szeretnék is. Legalább egy-két dolgot meg lehet állapítani bizonyos válaszok alapján az írójáról. Ha pedig saját tapasztalatait is belefűzi, számomra csak még jobb, mert így egy ponton hozzá is közelebb kerülhetek.

Más szóval ez is az ismerkedés (vagy arra "bírás" egy formája). Amíg más pl. filmek, korok, játékok kibeszélése alatt ismerkedik (hisz ez alapján is új információkhoz lehet jutni az egyénről - másrészt nem tűnhet közvetlenül személyesnek), nos én erőszeretettel vájkálok a saját életemben is (néha olyan dolgokat is megemlítek, amiket más inkább titkol), hogy aztán más is ugyanezt tegye ha akarja. Mert nyilván nem kötelező, nem elvárás, és csak azt árulja el úgy is, amit szeretne.

Nos igen, nincs sok takargatni valóm. Ami pedig akad, az is csak azért, mert egyszerűen butaság lenne belefogni a kifejtésébe - vagy azt hiszem. Félmunkát nem szeretek végezni. Főleg olyan témákkal nem, amik komolyabban érintenek. Márpedig ilyesmik nálam aligha végződhetnek teljes "egészként", kikerekedett ismeretként a másik szemében. S akkor itt kezdődnek a gondok, amikor nem jön át teljesen, amit magyarázni szeretnék, esetleges konfliktusokat, vagy a másikra való pikkelést szülhet. Amit én egyébként abszolút meg is értek, hisz az ismereteink nagyban befolyásolják a hozzáállásunk a dolgokhoz és hát valljuk be, ezek nem feltétlen egyformák.

~ Az meg inkább már egyfajta berögződés, hogy szeretem hozzáfűzni ezt a "bár ki a francot érdekel" dolgot. És itt jön képbe régebbről a lentebb idézet részlet.

Nyilván úgy írsz, ahogy szeretnél, de szerintem nem kell eleve sündisznópózban közeledni a másikhoz Még akkor sem, ha ez nyilván valami miatt kialakult benned, nem csak úgy, alaptalanul történt.

Hozzászoktam ahhoz, hogy mindig magamra voltam utalva. Nem igen beszéltem a nyűgjeimről senkinek, mert alapvetően itthoni közegben se akart senki segíteni és senkit nem is érdekelt. Magamra maradtam, és azon voltam, hogy önerőből értsem meg azt, ami körülöttem folyik mindamellett, hogy bírjam is lelkileg. Nem bíztam senkiben. Láttam, hogy mennyire könnyedén kijátsszák egymást a környezetemben élők, és a legjobb barátaikat is hátba szúrják. Itt még nem kockáztattam, mert nagyon satnya combocskákon állt az én kis idegrendszerem a külvilágot illetően. Nem mertem megengedni magamnak, hogy más kezében forogjon az érzelmem, amit még kezelni se tudok (ezzel amúgy nem vagyok egyedül, sokan átmentek hasonlón). Az esetleges, nekik való segítésen kívül - amikor kértek - nem tettem semmit. Ha tudtam némán ültem, és elemeztem azt, amit látok s hallok. Így teltek az évek, komolyabb lelki támasz nélkül.

Így aztán ha mesélek is valamit, nem feltétlenül azért teszem, hogy sajnáljanak, foglalkozzanak velem - hisz ha már megszoktam, hogy nem érdekelt régebben se senkit, miért igényelném most? Megértem, hogy sokan azt szűrik le ebből, hogy most próbálom igényelni a figyelmet, amit nem kaptam meg, de ez nincs így. Őszintén beszélek az érzéseimről, magamról és tudom jól, hogy nem vélemények fogják meghatározni, milyen vagyok.
Az jó számomra, ha tud róla más is (hisz nem szégyellem, így végül is kinek ne lenne jó?) - viszont az én célom inkább az, hogy ismereteket, tapasztalatot cseréljünk. Ehhez pedig valakinek kezdeményeznie kell.

Nem mindig sül el úgy, ahogy várom. De, ez mindig benne van a pakliban.

---

Szerkesztette: Sasha - 2017.05.02. 20:49

---

---

Igen, erről már meséltél, ezért is mondtam, hogy nyilván nem véletlenül alakult ki ez a felfogás, viselkedés.

És amúgy örülök, hogy ezt elmondtad, érdekes és jó gondolatok voltak. Tényleg. Igazad is van.

---

---

Akkor +1 mondat.

Ma annyira hülye álmom volt. Egy állatkertbe kellett ellátogatnunk, ahol az állatok beszéltek. De, csak akkor lehetett bemenni ha előtte táncolsz. Én mondjuk nem táncoltam; kijelentettem, nem is fogok. Erre, egy szakközépes osztálytársam (a legköverébb mind közül) beszólt valamit ("Jaj Heni, mennyire finnyás vagy".

Valami olyasmit szólhattam vissza neki, hogy:
- Maradj már. Neked még a suttogásod is zsíros.

Aztán átúsztam egy fehér cápa medencéjén, hogy beszéljek a jegesmedve királlyal. Ő pedig megbízott, hogy nyomozzak a fecskegyilkosság ügyben.

Pedig esküszöm, nem néztem Dr. Dolittlet.

Szerkesztés: Csak Debrecen! A villanypózna tetején pihenő bicikli után szabadon!

[img]http://kephost.com/images/2017/05/03/18301138_1430980320291936_4226774418545436722_n.jpg[/img] Nem jól adtad meg az elérési útvonalat.

---

Szerkesztette: Sasha - 2017.05.03. 11:22

---

---

Gdat88 írta:
Én egy nap kb. öt liter vizet iszom. Meg is őrülnék, ha nem tudnék annyit.

Mondjuk ez is hülyeség, csak kimosol mindent a szervezetedből.

---

---

Gyakran mondogatják, hogy a sok vízivás jótékony hatású, és nyilván nem teljesen alaptalanul. De minden lónak van túloldala. Úgy gondolom, napi egy és fél liter is bőven elég. Nem túl sok és nem is túl kevés. A kórházakban se feltétlenül fognak többet beléd tuszkolni egy napra, ha pl. intenzívre kerülsz.

Bár nem vagyok izzadós fajta, de amikor hasonló mennyiségű folyadékot vittem be, akkor pl. a tenyerem rendszeresen nedves volt, elég volt csak hozzáérnem valamihez kicsit tartósabb ideig. Most nem.

---

---

Mostanában mindenhol azt olvasom, hogy egy felnőtt embernek napi két liternél többet kell meginnia. Ezt igyekszem is betartani nagyjából (ha van itthon víz, akkor nincs is vele problémám).
Persze ez gondolom függ azért a testsúlytól, meg kortól, nemtől, stb.

---

---

20 kilónként egy litert szoktak javasolni naponta.

---

Biztos hogy nem fogok 3 litert meginni naponta.

---

---

Nálam a 2,5 liter még reális is, mert a szar veséim miatt sokat kell innom. Anno pár éve voltam a Szigeten melózni és a 60 fokban megittam napi 8-10 liter vizet, de annyit izzadtam, hogy wécén pl max ha 2x voltam kint.
Pár hete voltam vesekő zózáson és a kórházból hazafele jövet bementem a Tescoba és vettem egy rekesz Valentinust. Még aznap megittam belőle 15 dobozt és meg sem álltam reggel a 24-ig anyámat elküldtem venni még egy rekeszért és úgy sacperkábé 3 nap alatt meg is ittam 50 doboz sört de legalább kijött minden kő és nem is fájtak annyira. Ellenber retek kész voltam végig.

Szerk:
https://444.hu/20...intezetben
Aztakibaszottkurvaisten és ez itt van nálunk!
Erre már tényleg nem lehet mit mondani, undorító, ahogy egyesek képesek szenvedést okozni a náluk gyengébbeknek és ezt még élvezik is. Az ilyeneket kellene kiengedni egy légzsilipen de előtte jól megdolgozni őket.

---

Szerkesztette: Capac - 2017.05.03. 22:21

---

megittam napi 8-10 liter vizet, de annyit izzadtam, hogy wécén pl max ha 2x voltam kint.

Na igen, ez tipikusan a túl sok folyadéknak a jele - és nem feltétlenül van jó hatással a vesére (úgy tudom).

Az enyém amúgy tele van cisztával, és ugye szakközépes éveimből daganattal is diagnosztizáltak veseügyben. Így azt azért én se mondhatom, hogy túlságosan egészséges lenne szegény - vagy legalábbis gondolom

ahogy egyesek képesek szenvedést okozni a náluk gyengébbeknek

És itt mutatkozik meg általában az, mennyire intelligens az illető. Elég egy nálánál védtelenebb élőlénnyel összezárni. Olyasmi ez, mint a "Ha kíváncsi vagy, milyen ember valaki, adj a kezébe hatalmat".

---

---

Ma pont láttam villamoson egy fogyatékos lányt (legalábbis annak tűnt), és elgondolkodtam rajta, hogy szeretném egy nagyobb célnak szentelni az életem. Pl. fogyatékosokkal való foglalkozás (nem ez elsősorban, sőt, ez csak úgy néha eszembe jut, mert szeretne az ember segíteni, jobbá tenni az életet, az életét a körülötte élőknek).

És ti ezt egyáltalán nem vettétek észre? Elég nagy intézmény ez azért.

---

---