Valljuk be, azért sok dolog amit felhoztál, egy következmény, okozat, például.:
"ahol a nyugdíjas megszavazta a politikust, mert nagyobb nyugdíjat ígért neki és a politikus nem is akar semmi érdemlegeset csinálni, csak jövőre is nagyon ígérni, hogy megint megszavazzák."
Ezek az emberek is élni akarnak, lehetőleg úgy, hogy az alapvető igényeiket elláthassák, a közeget, ahol képesek életben maradni, pedig meg (hozzáteszem, láthatóan nem érdeke az államnak, hogy ezeknek az embereknek nyugdíjt osszanak, kitolják a korhatárt bízva abban, hogy addigra megpusztulnak, így nem fognak komolyabb anyagi kiesést okozni, csúnyán hangozhat, de ez van). Nevezhető önzőségnek is, hogy ez számukra fontos és nem törődnek azzal, mi lesz azokkal, akikre ez nincs még hatással, illetve más dolgok is fontosak lennének, de a gond szerintem már eleve ott kezdődik, hogy egy olyan faj, amely, Jon szavaival élve "megtanult[unk] kultúráltan egymás mellett élni, mert intelligens[ek vagyunk]." ott tart, hogy a pénz képzelt hatalmával irányít tömegeket, dönt nyomorúságba, kényszerít társaik ellen fordulására, kifosztására, ellehetetlenítésre és vezet arra, hogy lefelé tapossa a körülötte élőket. Holott ne mondja nekem senki, hogy az ember ne lenne képes arra, hogy egy ekkora Bolygón megfelelően ossza el a szükséges, anyagi (itt most nem a pénzre gondolok) javakat. Képes lenne rá, de az évek/évezredek folyamán ez több okból sokkalta nehezebben, kockázatosabban kivitelezhető, elvégre ennyi ideje érlelődő problémát nem lehet csettintésre orvosolni ilyen kaliberű széthúzással.
Nem lenne ekkora örvény, amelyből majdhogynem lehetetlen kiszakadni pl. az idézetben feltüntetett ügyben, ha nem lenne ekkora anyagi probléma (ami amúgy is illúzió által generált "valóság"). A társadalom döntő többsége élni akar, sokuk jobban, némelyikük pedig örül annak, hogy éppen hogy sikerül. Általánosságban véve elmondható, hogy az emberi faj nem olyan egységes, mint amilyen amúgy lehetne. Szétesik. De, nem csak vallási, meg politikai meg ehhez hasonló csoportokra, rasszokra stb., ez jóval összetettebb rendszer. Ezek mindegyike jóformán másért, másképp, máshogy küzd és az győz, amelyikből több van, ill. amelyik rétegnek/csoportnak nagyobb a befolyása, hatékonyabb eszközeik vannak.
Lássuk be, kevesen küzdenek magának a fajnak a jólétéért, fejlődéséért, ami önmagában hatalmas szónak tűnhet jelen esetben (mintha a körülöttünk élőkkel manapság annyian törődnének, tisztelet a kivételeknek), még a vezetők is önmagukkal, a saját jólétükkel és hasznukkal vannak megáldva, noha ilyen rövidlátón majd váratlanul fognak szembesülni azzal, hogy itt bizonyos szempontból minden közös, és ami füstszagot most még a piamis tetején nem éreznek, előbb-utóbb eljut oda az is, a lángokkal együtt, és hatalmas csattanás lesz a vége.
Minden most érzékelt probléma valaminek a következménye, okozata. Ez pedig nem fog csillapodni, amíg meg nem szüntetik a kiváltó okot (és nem elsöprik az okozatot, vagy átnéznek felette, nem lehet húzni a végtelenségig és a bumm-ot nem érdekli, hogy az embernek mikor van kedve változtatni, pl. amikor látja, hogy nagyon elcseszte).
Ember legyen a talpán, aki ezt végig olvassa, ilyen későn . . . jobb ha én se teszem.
Szerkesztette: Sasha - 2016.09.30. 02:36
Ich bin Deine Hoffnung und Dein Bangen. Deine Lust und Dein Verlangen. Du musst mich nur aktiviern.