Szerintem nagyon felesleges lenne minden egész estés Ghibli filmről külön témákban beszélni, így alkottam egy összevont témát, amelyet a kedvenc Ghibli filmem Kritikájával szeretnék megnyitni, a Szentjánosbogarak Sírja című filmmel, amit egy nyamvadt Totoro agybafőbe alázott bevételek terén. X'D SPOILER ALERT!!!
Akiyuki Nosaka
A Szentjánosbogarak Sírja című megosztó rajzfilm Akiyuki Nosaka azonos címmel rendelkező kisregénye alapján készült. Az író 1930-ban született Kamakurában, Kanagawa tartományban. Nevelőszülőkhöz került lány testvéreivel és a második világháború idején, Kobe városában életek-haltak... Egyik testvére betegségben, másik alultápláltságban hunyt el. A '45-ös bombázások során nevelő apja is életét vesztette.
A háború alatti tapasztalatait írta meg egy önéletrajz szerű regényben. Saját életéből emelt be, egy fiktív karakterbe valós, megtörtént eseményeket. Alultápláltságban meghalt testvére miatt sokáig önmagát marcangolta és magában vélte felfedezni a felelőst a tragédiáért. A kisregény egyfajta vezeklésként írta meg, a saját lelkiismeretével való megbékélés késztette a mű megalkotására. A Szentjánosbogarak sírja tekinthető egy bocsánatkérésnek is az elhunyt testvér irányába. A kisregény 1967-ben készült el, és az aktuális Naoki-díjat meg is nyerte. A Naoki-díj egy komoly irodalmi elismerés japánban. A film egészen hűen követi Nosaka művének eseményeit, néhány változtatást eszközölve, például a film elején lévő jelenet, melyben Setsuko szelleme megjelenik, Isao ötlete volt...
Isao Takahata
[img]http://media.animevice.com/uploads/0/4/1090-isaotakahata04_large.jpg[/img] Nem jól adtad meg az elérési útvonalat.
sao Takahata született 1935-ben, mai nevén Ise városában, Mie tartományban. Az egyike a leghíresebb rendezőknek szorosan Hayao Miyazaki mögött. Az említett Miyazakival, Toshiro Suzukival és Yasuyoshi Tokumaval együtt alapították meg a Ghibli Studiot melynek hivatalosan az első munkája a Laupta volt, melyet Miyazaki írt és rendezett és amiben segédkezett Isao is, mint producer. A Ghibli előtt a Toeinél dolgozott akárcsak , mint Miyazaki. Nem túl jelentőség teljes tucattermékeket készített akkoriban az én megítélésem szerint. Például Horus no Daibouken, Little Nemo... Ami talán kiemelkedőbbnek számíthat az az Akage no Anne című sorozat. Isao nevét a Miyazaki animék producerelése, a Szentjánosbogarak Sírja hozta meg igazán a nyugati rajongók számára. Biográfiájában vannak még jobb darabok, megosztó és gyenge animék is, de én maradnék a témánál, a Szentjánosbogarak sírjánál.
A cím...
Érdekesség, hogy a hotaru nem az átlagos módon van írva, hanem a tűz és a leereszkedés(hi+tateru) írásjelével, tateru egyéb jelentése a levelekről lehulló esőcseppek. Így mondhatni, a cím tűzcseppként lehulló szentjánosbogarakat jelent, ami szimbolizálja a Senko Hanabit.(szerintem a magyar megfelelőjének a csillagszórót mondhatnám) Mivel a japánok szeretik a szimbólumrendszereket, így a Senko Hanabi is szimbolizál valamit, mégpedig egy olyan fogalmat, ami erősen köthető a filmhez: a múlandóságot. Közös pont a Senko Hanabi és a szentjánosbogarak között, hogy mindkettő családi szórakozásnak számított japánban. A családok sötétedés után csodálták a fényes szentjánosbogarakat illetve a Senko Hanabit.
Rövid ismertető a kort illetően...
1945 március 16-17-én az amerikai légierő bombázói több mint 300 gyújtóbombát dobott le Kobe városára. A pokolhoz hasonlítható atmoszférát öltött Kobe bombák sújtotta részei, mivel fa és papír volt az épületek és lakóházak főalapanyaga. Ilyen körülmények között lehetetlen volt a tűz megfékezése. A kormány az emberek figyelmét felhívta a bombázások előtt arra, hogy mindenáron védjék meg házaikat, és ennek köszönhetően sokan sérültek és haltak bele a házak oltásába, vagy éppen a házakból való emlékek és tárgyak megmentésébe. Közel 9000 ember halt meg Kobe bombázásakor.
Július 5-én újabb és nagyobb mértékű bombázás sújtotta Kobét. 11 négyzetkilométert pusztítottak el a városból az amerikaiak. Hirosima és Nagaszakit sújtó atombombák áldozatainak számát meghaladta a szerte az országot érintő szőnyegbombázások. A filmet készítő stábból Isao az egyetlen, aki átélte a bombázások megrázkódtatását.
A vonathálózatok magánkézben lévő szegmenseinek többségét az állam államosította és a civil közlekedést korlátozta takarékosság címszóval. A működő vasúthálózat jelentette a rend helyreállításának reményét sokak számára . A japán emberek a császárba vetett isteni mivoltja végett és japán legyőzhetetlenségének tévképzete miatt elképzelhetetlen volt a vereség. Kapitulálást követően sokan darabokra törtek lelkük mélyén, nem bírták feldolgozni a kapitulálást. A Rainbow : Nisha Rokubou no Shichinin című sorozatban is láthatunk erre példát. Egy édesapát, aki annyira megtört, hogy már a saját fiában is japán bukásának okát látja.
Történet
Történetünk ott kezdődik, ahol főszereplőnk élete véget ér. Láthatjuk, ahogy Seita meghal, kifejezéstelen arccal karján pedig csak a bőr fedte csontjait. Így már a cselekmény előtt megtudjuk, hogy milyen végkifejletre kell számítani. Megeshet, hogy első nézésre talán el is siklik néhány ember efelett, ahogy a cselekmény egyre inkább magába szippantja őket. Seita és Setsuko testvérek, édesanyjuk neveli őket, mert édesapjuk a tengerészetnél van szolgálatban. Egy napon a próbariadóból éles riadó lesz, mikor az amerikai légierő elkezd bombázni . Seitának sikerül kimenekítenie húgát , de édesanyjuk nem járt ilyen szerencsével. A sérülteket a legnagyobb kapacitású épületekben helyezték el, így édesanyjuk a helyik általános iskolában haldoklik súlyos égési sérüléssel, melybe rövid úton bele is hal. Seita húgának nem beszél erről, mert meg akarja óvni magát és húgát a hír fájdalmától, így Seita mondhatni magába fojtja gyászát. Az árván maradt gyerekeket egyetlen élő közelben lévő rokonaikhoz költöznek, ahonnan később elmegy Seita a kishúgával és egy kis barlangban próbál önerőből megélni, naivan... Pokoljáráson kell Seitának végig mennie, melyben megverik, megszégyenül és végül elveszíti alultáplált kishúgát. A történet nagyon röviden összegezve ebből áll...
Szereplők
Setsuko
Setsuko a film során egy kicsi aranyos karakterként jelenik meg, pirospozsgás kerek arccal rövid kis hajával. Korához és a helyzethez képest nagyon szófogadó és tiszta jellem. Amikor édesanyja meghal, egy ideig nem tudja meg a hírt, de nénikéje felvilágosítja ezzel kapcsolatban. Esténként a maró hiányérzet, fájdalom készteti sírásra, melyet nénikéje nem igazán tolerál. Esténként Seita kiviszi a házból és a szentjánosbogarak fényes táncával csitítja el a gyermeket. Ez az egyetlen szórakozás(a cukorka mellett, amire majd még kitérek), amit nénikéjük mellett megengedhetnek maguknak. Miután elköltöztek nénikéjüktől, igazán önfeledtek lehettek, a boldogság viszont ugyanolyan, mint a szentjánosbogarak. Hamar elmúlnak, mellyel kapcsolatban van is egy jelenet, amikor a boldogságot és fényt nyújtó bogarak, reggelre már el is pusztulnak. Setsuko állapota egyre rosszabbra fordul, és amiben szenved arra nincs gyógyszer, se injekció. Az orvos is megállapítja, a fáradékonyságnak, hasmenésnek, gyengeségnek az alultápláltság az oka. Hallucinációk és az éhség következtében sárból készít magának és bátyjának onigirit és üveggolyókat nyel le. Amire pedig minden jóra fordulhatna, Setsuko eltávozik az élők sorából. Home sweet home című dal alatt láthatunk bevágásokat amelyben összemossák a jelent és a múltat és egy elképzelhető közeljövőt Setsukoval.
Seita
Seita édesapja távollétében lett a "férfi" a házban. A kamasz fiú próbál japán férfiként viselkedni, azaz büszke, makacs, végtelenül lojális házához és nemzetéhez. Mondhatni megszemélyesíti a világháborúban résztvevő japánt.A kitartás súlyos következményekkel járt akár japán, akár Seita esetét vizsgáljuk. Seitáék a kertben lévő rejtekhelyen tároltak élelmiszert a nehezebb időkre gondolva, de azt senki se gondolta, mit takar valójában a nehéz időszak. Senki nem sejthette, hogy a népnek is a katonákhoz hasonló gondokkal kell majd megküzdeniük a mindennapokban. Miután kimenekítette húgát a bombázás sújtotta területekről, nénikéje értesíti anyjával kapcsolatban. Szörnyen megégett asszony látványa sokkolóan hat Seitára. Édesanyja hamvasztásán részt vesz, ahol rengeteg embert hamvasztotta el egyszerre. A látvány elég groteszknek tűnhet, de sajnos ez valóságban is hasonlóan mehetett akkoriban... Eleinte nincsenek komolyabb problémák az új otthonukban, amíg kitartott a rejtekhelyről elhozott élelmiszer. Utána a problémák és lelkifröccsök fokozatosan gyarapodtak. Ha zenéltek és énekeltek Setsukoval az is baj volt, ha otthon voltak az is baj volt... Nem dolgozott nem tanult Seita és ez nagyon zavarta a nénikéjüket aki szépen lassan egyre kisebb adagokat adott a két gyereknek. Az ételek is kevesebb odaadással készültek számukra, holott a fejadag ugyanúgy jött a nénike számára Setsuko és Seita után. A szimpatikus segítőkész nőből egy érzéketlen nő lett az anime során, melyre jobban kitér az élőszereplős változat. Seita büszkesége megelégeli a negatív megkülönböztetést és úgy dönt, hogy megoldja majd ő maga a helyzetet azzal, hogy elköltözik. Nos azért sejthetjük, hogy a helyes megoldás egy ilyen időszakban az lett volna, ha tűr és ha nyel. De ő makacs volt és ez vezetett a végzetéhez. Bankban volt némi megtakarítása Seita családjának, melyet bármikor és bármilyen arányban tudott volna hasznosítani a boldogulás érdekében, de ő úgy vélte az a pénz jó lesz akkor, ha majd vége a háborúnak. Kialakítják az "édes otthont" egy barlangban és környékén. Hintát készít Seita, és éldegélnek egy ideig. Aztán amikor már teljesen semmi nincs, akkor komoly választó út elé érkezik a fiú. Visszamehetne nénikéjéhez, aki visszafogadná, elmehetne a bankba pénzért és van egy harmadik opció, ami a legegyszerűbbnek tűnik számára. Az pedig nem más, mint a lopás. Ez is egyike azoknak a rossz döntéseknek, mely mindkettőjük életét károsan befolyásolta. Éjjelenként ha nem bombáztak a földekre ment élelmet csenni, ha pedig bombáztak, akkor a hátrahagyott házakból lopott ételt, ruhákat, egyebeket, melyeket beválthatott később csereüzlet formájában. Büszkeségét az egyik föld tulajdonosa töri meg, amikor elveri Seitát és rendőr elé rángatja, majd a végső stádiumba érkező húgát megvizsgáló orvos törte meg végképp, amikor szembesítette a rideg valósággal, hogy húga túlélésére egyetlen gyógyír van, az pedig az élelem. Későn jött meg az esze, hiába vette ki a pénzt és hiába vett élelmet, a kislány, már menthetetlen volt és a sors iróniája, hogy még aznap meghalt, amikor Seita hazatért vásárolt étellel. A fiú teljesen széttört. A háborút elvesztették, húga meghalt. A kislányt elhamvasztja és vele együtt majdnem mindent, ami hozzá köthető, kivéve a cukorkás dobozt, melyet megtart emlékbe és megtölti azt húga földimaradványaival.
Érdekességek
A film elkészülésében a producer, Suzuki hatalmas szerepet vállalt azzal, hogy felkereste a Sanyusha kiadóját az animésítés ötletével.
Setsuko hangját Ayano Shiraishi kölcsönözte, aki 5 évesen kapta a szerepet. Korára való tekintettel a szokásos mederből kitért a forgatócsapat, és először az ő hangját vették fel. Ugyanis általában a kész videóanyagra mondják fel a szöveget a szinkronszínészek, de itt Ayano miatt inkább azt választották, hogy a szájmozgást a kislány audiosávja után animálják meg.Magyarul nem a hangok illesztették a képhez, hanem a képet a hanghoz.
A cukorkát amit eszik Setsuko úgy hívják, hogy Sakuma Drops, ez japán egyik legelterjedtebb édessége. Sakuma nevű vállalat gyártja 1949 óta. Nem egy különleges dolog szerintem, ehhez hasonló kemény cukorkákat itthon is forgalmaznak. Korhűségnek egy hangyányit ellentmond a cukorka behozatala a filmbe, de a vállalat résen volt és kapott a rajzfilm sikerén. Kiadtak limitált mennyiségben ugyanolyan dobozos cukorkát, ami az animében volt, illetve olyan dobozt is gyártottak, mely Setsukot ábrázolja.
Amikor a befogott szentjánosbogarak "táncolnak" és másnapra elpusztulnak, az a jelenet jelképezi az életet, a szépséget, a törékenységet, a reményt és mulandóságot. Egyben a jelenet nyíltan utal Setuskora is , aki a bogarakhoz hasonlóan hamar és fiatalon hal meg. Jelképezi ezek mellett a gyújtóbombákat is, melyeket a korabeli japánok a szentjánosbogarak által kibocsájtott fényekhez hasonlítottak. Japánok szokták az emberi lelket lebegő, pislákoló tűzgömbként ábrázolni, amelyet a szentjánosbogarak testesítenek meg.Erre vizuális példa Setsuko hamvasztása, amikor az égbe szöknek a szentjánosbogarak fényei.
Japánban egyszerre vetítették a Totoroval a filmet. Így egy jegy áráért két Ghibli filmet lehetett megtekinteni. Voltak mozik, amelyek elsőként adták le a Szentjánosbogarak Sírját. Ez volt a szerencsésebb eset, mert a szomorú nézőket felvidította Miyazaki filmje. Viszont voltak mozik, ahol a Totoro ment elsőként, és a nézők elmentek a nyomasztó Szentjánosbogarak Sírja vetítés kellős közepén.
Sokan azonosultak japánban Seitával, ami meglepte a rendezőt, aki a fiatal japánok konokságát és büszkeségét akarta hangsúlyozni ezzel. Vagy lehet, hogy pont ezért tudtak ennyire azonosulni vele? Isao szerette volna üzenetként átadni az emberek számára, hogy aki így él mint Seita, annak az élete egyenesen a halál irányába tart.
Párszor szellemként megjelennek Seita és Setsuko. Az egyik jelenet, amikor Seita egyedül megy nénikéjükhöz a vonaton. Ez a jelenet arra utal, hogy talán Setsukoval együtt kellett volna ott lennie és nem kellett volna titkolóznia ezzel kapcsolatban. Másik jelenet, amikor magányosan fekszik a fűben Seita a parázs mellett húga hamvasztásakor. Ez a rövid jelenet a szellem testvérpárral utal arra, hogy ha nem lett volna Seita ilyen konok és makacs, akkor együtt lehetnének és egyben kitér japánra is, ahogy a makacsság és konokság nélkül lehet nem ott tartana az ország ahol akkor tartott.
Seita a bankban tudja meg, hogy japán elvesztette a háborút. Igaz japán emberekkel volt ott Seita körülvéve, mégis az az ember érzése, hogy ő az egyetlen japán a jelenetben. Ő az, aki nem akarja elhinni és ő az akiben traumát vált ki a hír. A többi ember inkább a világot szimbolizálja számomra, ahogy fogadhatták a háború végét hozó hírt.Két teljesen különböző japánt mutat be a film ezekben a másodpercekben.
Zárásként szeretném saját véleményemet összegezni. A Szentjánosbogarak Sírja egy családi és nemzeti tragédia egyben. Úgy vélem azok akik melodrámaként leminősítik a filmet, vagy érzéketlenek, vagy trollok, vagy szimplán nem akarták magukat beleképzelni az eseményekbe. Zeneileg szerintem kifogástalan a film, a végén lévő Henry Bishop betét úgy gondolom nagyon jól illett a képhez. Nem lett kiemelkedő a japán szinkron, elég költségkímélő volt , mint a Ghibli filmek többségében, a magyar szinkron viszont egészen tűrhető volt, meg lehet nézni magyarul is a filmet.Látvány világ a korhoz és a költségekhez képest tökéletes, sokszor olyan hátterek vannak, mintha egy szép festményt nézne az ember. Akármilyen buta döntéseket is hozott Seita, a határtalan testvérség akkor is ott volt benne. Nos ez a film a 6-tól a 10-ig ugrálhat szerintem az emberek szemében. az enyémben megkapta a 10-est. Megvett a film drámája, vagy a cinikusok által hangoztatott hatásvadász melodrámája. Szerintem ezt a filmet mindenkinek látnia kell, és már nem vélem , hogy az a jó módszer, ha ráerőltetem másokra, hogy ez jó és kész, mert igazam van. Mindenki döntse el maga, hogy milyennek látja és, hogy mit lát benne!
Szerkesztette: Ishida - 2016.11.25. 13:45
Köszi!