Nem tartom magam kultúrsznobnak, de akkor leírom, én mit látok benne.
- Felidézése egy, leginkább a nagy gazdasági világválság korában hódító filmes zsánernek (noir), és annak sci-fi be öltöztetése.
- A sztenderd cyberpunk látványvilág megteremtője és legfontosabb befolyásolóinak egyike (Gibson Neuromancere, a Ghost in the Shell, a SNATCHER, a Deus Ex, a System Shock és még egy csomó film/játék/könyv megihletője, hatása pedig a mai napig tart). Ennyit a gagyi effektekről.
- Vicces, amit a mondanivalóról írtál, mert szerintem a Blade Runner épp az a film, aminek nincs mondanivalója. Ennek a filmnek képei vannak, és azokon keresztül mesél sokat. Hogy miket vonsz le belőle, az csakis rajtad múlik. Az ember-robot viszonyon túl is vannak témái. Én látok benne kapitalizmus kritikát (a lecsúszott osztály a tömegnyomorban tengődik valahol LA legalsó utcáin, míg a gazdagok ragyogó piramisokat emelhetnek, és kizárhatják a nyomasztó külvilágot. Közéjük a rendőrség áll, akik repkedő autókkal utaznak a városban.), az ember, mint önmagává érő isten témáját (a technológiájának köszönhetően képes volt lemásolni magát, ugyanakkor úgy érzi, csak mert teremtett valamit, már rabigába is hajthatja, mit sem törődve a következményekkel, ami végül utol is éri a Tyrell Társaságot. Az ember ugyanis nem képes elbújni a sors elől.), a haláltól való félelmet (Roy Batty motivációja), de ad egy (SF filmek terén akkor még újnak mondható) másféle értelmezést is a robotikának, ami kb. olyan hatású volt, mint Anne Rice vámpírjai a gótikus irodalomra. Itt a robot már nem Frankeinstein-szörny, és nem is feltétlenül jóbarát, hanem egy, az ember által tervezett, és az ember szolgálatára létrehozott lény, ami olykor emberibb az embernél.
- A Blade Runner szerintem egyike azon kevés SF filmnek, mely valóban science fictionként működik. Adott egy találmány/jelenség, amely megváltoztatja a világot/társadalmat, és végig ez képezi a cselekmény gerincét. A komolyabb jellegű SF könyvek ugyanis nem szórakoztatóak. Ha olyan sci-fit keresel, ami szigorúan veszi a tudományosságot, akkor kevés olyat találni, amit a nagyközönségnek tudnál ajánlani. A sci-fi mindig is rétegműfaj volt, így a Blade Runner is az. Nem idéz meg fantasybe illő helyzetet az űrben (Star Wars), vagy emeli át a slasher horrort egy űrhajóba (Alien), vagy importál elemeket a westernből (Firefly). Sőt, ki sem megy az űrbe, éppen ezzel tett meg egy merész lépést. Nincs nyoma azoknak a sci-fi elemeknek benne, amik akkortájt gyakori SF toposznak számítottak. Ez egy közelibb, realisztikusabb, baljósabb jövőképet idéz meg, ahhoz illő sötét, merengős tónussal.
- Nem kompromisszumos film. Nem családbarát, nem nézőbarát, sőt, itt nem a film az, akinek bizonyítania kell, hanem a film várja el a nézőtől a fokozott figyelmet. El kell fogadni, hogy nem minden film készül azért, hogy szórakoztasson. Ez a film azért készült, hogy emlékeztessen bennünket a filmművészet kifejezésre. Ebben pedig egy ligában játszik a Sztalkerrel, a Metropolisszal, a GitS eredeti animéjével, a Lynch-féle Dűnével, Tarantino filmjeivel, vagy ha Dick adaptációkról beszélünk, akkor a Kamera által homályosan-t is ide vehetjük. Mindkét film jól közvetíti Dick regényeinek hangulatát, de mivel Dick könyveinek kedveléséhez is kell egy bizonyos hangulat, úgy az adaptációkhoz is szükséges a megfelelő lelkiállapot. Könyvek terén Az új nap könyve sorozat ilyen még Gene Wolfe-tól, de A Gyűrűk Ura sem épp szórakoztató olvasmány, ahogy a King-féle Az sem.
- Vangelis.
Ez a film jellegzetesen az elemzősebb nézőknek nyeri el a tetszését, ezért is tudom javasolni Jonnak. A GoT-os posztjai alapján nem áll tőle távol az elemzés, a továbbgondolás, ezért hiszem azt, hogy el fogja nyerni a tetszését. =)
Egyesítve 2017.10.07 02:24:53:
Ishida írta:Eredeti egyedül a magyar vonatkozású halandzsa miatt érdemes csak. De az yt-on is megnézheted.
Meg a félrefordított szövegek, a rosszul szinkronizált hanglejtések és a művészkedő magyar cím miatt is. Szvsz Rutger Hauer és Sean Young játéka is hitelesebb angol hanggal.
Szerkesztette: Szentinel - 2017.10.07. 02:24
A robottéma az Alienben is felmerült már, ami korábbi film. A Sztalker nekem jobban tetszett, ha már sci-firől van szó, ott effektek és néha eltúlzott színészi játék (pl. a Blade Runnerben volt valami cigánykerekező csaj, ahol fogtam a fejem ) nélkül is jobban átjött a mondanivaló.
Köszi a válaszokat, akkor a final cut-ot fogom. A klasszikus filmeket jobban szeretem szinkronnal nézni, valahogy jobban átjön nekem a hangulata, de majd meglátom
Coelho írta:Köszi az összefoglalást, pont ilyenre gondoltam!
Hát hogyne...
A robottéma az Alienben is felmerült már, ami korábbi film. A Sztalker nekem jobban tetszett, ha már sci-firől van szó, ott effektek és néha eltúlzott színészi játék (pl. a Blade Runnerben volt valami cigánykerekező csaj, ahol fogtam a fejem ) nélkül is jobban átjött a mondanivaló.
De nem így merült fel, mint a BR-ben. (Arról nem is beszélve, hogy Dick regénye a hatvanas évekből származik.) A Sztalkeres megjegyzésed meg azért érdekes, mert azt a filmet jóval nehezebb dekódolni, mint a Blade Runnert. Még kevesebb dolog történik benne, még lassabb és nyomasztóbb, és itt is csak utalások formájában léteznek dekódolható mondanivalók. Igen, a Sztalkernek sincs mondanivalója. Neked kell rájönnöd, mit is jelent ez a film neked, mit jelképez számodra. Ha Blade Runnerrel ilyen téren problémáid voltak, de a Sztalkerrel nem, akkor nagyon fura homokszem került a gépezetedbe. Ami meg a cigánykerekező csajt illeti, az nem cigánykerekezik. Plusz érdemes jobban elmélyülnöd a jellemében, akkor rájössz, miből ered a természete, és akkor már nem lesz karakteridegen.
Én úgy tudom a director's és a final cut között csak az a különbség, hogy utóbbi újra lett plasztikázva. Ishida, te meg ne hülyítsd a népet a szinkronnal, ha már Jon amúgy is hajlamos letérni a helyes útról.
Na, de úgy döntöttem inkább hamar túl leszek rajta. Blade Runner 2 kritika, spoilermentes.
Őszintén szólva nagyon megkönnyebbültem azon, mennyire felejthető és középszerűre sikeredett ez a film. Mivel nekem a Blade Runner az egyik örök kedvencem, és szerintem szentségtörés folytatást írni hozzá, féltem, hogy nehéz lesz elvonatkoztatni és az egész folytatást elfelejteni utólag. Szerencsére ezt a film megtette helyettem, így ennek hála nem is tudok rá haragudni.
A látványvilág komor, légies, nem próbálja az eredetit majmolni 1-2 nyilvánvaló tisztelgésen túl. De sokszor erőltetett és öncélú érződött, nézek itt pl a trailerben is látható 10 emeletes meztelen bulaszobrokra a sivatagban. Érdekes, hogy míg az első részben inkább a kínai befolyás érződött a városon, itt rengeteg a japán felirat, meg egy oroszos negyed is feltűnik benne.
A reklámok se fiktívek már, hanem mai cégeké és márkáké, ami persze, logikus onnan nézve, hogy csak pár évre vagyunk tőle, de ugyanakkor azért azt sem hiszem, hogy a Samsung meg a Peugeot egy fillért sem fizetett ezért. Engem ez is kicsit zavart, mert így szerintem szükségtelenül közelebb hozta hozzánk, míg az eredeti film inkább egy "akár ez is lehetne" gondolatfutam. Mert nehogy azt mondja már valaki, hogy 2049ig eljutunk ide. Vagy játszódott volna később vagy hagyták volna kicsit alternatívabb univerzumban.
Vangelist nagyrészt elég tisztességesen lemásolták a soundtrackben, de míg az azóta is ikonikus, itt ez sem hoz többet a kötelezőnél. Helyenként meg rohadt idegesítő katartikus zenét húznak a semmire. Szerintem egy biztonsági Hans Zimmer helyett jobb lett volna Jóhann Jóhannsonra bízni, a trailer zenéjét eleve ő csinálta, valamint hozzá fűződik az elmúlt évek szerintem legkülönlegesebb és idegenebb betétzenéje az Arrivelhöz csinált.
A színészeket elcseszte a rendezés és a rengeteg, rengeteg sírás, szóval ha ne adj isten itt valakinek "Ryan Gosling szomorúan bámul a neonfényben" fétise lenne, akkor annak inkább ajánlanám Nicolas Winding Refn gyakorlatilag bármelyik filmjét(Drive, Only God Forgives). Hiába jó színész, eléggé faarccal tolja végig, a sírást kivéve.
Mert igen. Mindig, mindenki sír. Mindig. Elnevezlek Joe-nak? Egy tökéletes könnycsepp az orcán. Mindjárt leszúrlak? Egy tökéletes könnycsepp az orcán. Megölöm egy teremtményem? Egy tökéletes könnycsepp az orcán. Beszélek valakivel? Egy tökéletes könnycsepp az orcán. Tejfölt veszek a boltban? Egy tökéletes könnycsepp az orcán. Értem én, hogy ez esztétikus és nagyon erős tud lenni(Khan), de ilyen szinten túlhasználva még esküszöm nem láttam. Ivósjáték esetén nagyon gyorsan a detoxba kötne ki az ember.
Az eredetivel ellentétben sajnos itt van "klasszikus" történet. Persze, felszínesen ez rossz koppintás, de az a film inkább audiovizuális líra, mint epika. A lélek mibenlétéről szól, nem Westworldszerűen boncolgatja a különbségeket az ember és a másik között. Allegorikus, nem olyan hihetetlenül szájbarágós mint ez. Szerencsétlen nyomorultak ott csak emberi élettartamot akarnak, ha már minden másban olyanok, mint az, de ezt persze lehet a halhatatlanság keresésének is olvasni.
Itt meg kapunk egy unalomig ismert történetet unalomig ismert karakterekkel és unalomig ismert monológokkal. Néha nem tudtam, hogy most a pofám szakadjon-e le, vagy csak röhögjek kínomban, de még csak is nem a "szar-szar", hanem "vótmá-közepes" fájdalomtól.
Ráadásul egy megengedhetetlen logikai hibával indít a film. Még az elején megtudjuk, hogy már sztenderd a hamis emlékek replikánsokba ültetése, hogy érzelmileg stabilak legyenek. Az eredetiben konkrétan azért volt csak 4 éves élelemtartamuk, mert utána kifejlődött annyira az érzelmi intelligenciájuk, hogy az egyetlen szűrési lehetőség, az EQ teszt hatástalan lett, és megkülönböztethetetlenek lettek az embertől. Persze azt kivéve, hogy beütik fejjel a falat. Így nem hogy folytatás lenne, két lépést tett hátra az egész történet! És mi történ a földi replikántilalommal? Miért engednek nekik tulajdont, saját házat, ha elvileg rabszolgaként vannak tartva elvileg? Úgy tűnik, a rendező elfelejtette, hogy az előző részben Royék csak azért mászkáltak szabadon, mert dezertáltak. Istenem.
Még "főgonosz" is volt, méghozzá egy ritkán klisés és retardált fajta. Az bár az előző részben persze Tyrell megfeleltethető Wallace karakterének, ő a narratíva szempontjából csak egy lépcső volt. A szimbolikus Teremtő, isteni atya karakter, aki felett aztán a tékozló fia ítélkezik. De Ikarusz is, akit megégetett a nap, ő jelképezte a hübriszt, azt, hogy bár játszhatod az istent, élhetsz magasan a város felett, az emberi voltadat felé nem tudsz emelkedni anélkül, hogy fizetned kelljen érte.
Már épületen is jól látszik a különbségük. Tyrell piramisa persze, óriási és iszonyat gazdag, de abban igazi szobák voltak igazi funkcióval, asztallal, ággyal. Wallacenál rengeteg az üres, céltalan, de vízzel persze nagyon menőn megvilágított tér, ami arra se igazán jó, hogy átsétáljon rajta az ember, mert biztos vagyok benne, hogy az ennyire hullámzó lépcsőn nagyon egyszerű eltaknyolni. A a víz közepén álló nappalit meg az anime gonoszok köszönik, de kérik szépen vissza.
Természetesen random monológok szintjén is erős volt Wallace, de azok nem csak rá voltak jellemzők. Nem viccelek, a szereplők rendszeresen, kérés és gombnyomás nélkül kezdték el megosztani az életük legmélyebb kérdéseit teljesen idegenekkel, ne adj isten a nagy büdös semmivel, hogy a néző okulhasson.
Elég elgondolkodtató, hogy egy 35 éves film mennyivel progresszívabb a karakterek, a történet, a párbeszédek, a 'fordulatok' és a társadalmi kérdések szempontjából is. Amit ott akkor abban a filmben az emberi lét és a replikánok/androidok/AI/robotok/cyborgok/stb milétéről mutattak, az még mindig sokkal többet mond a mai sci-fik 95%nál. Pár éve az Ex Machnia volt az, ami új szelet hozott végre, én meg reméltem, hogy ennek majd nyomát látom a képernyőn, de sajnos a úgy tűnik, naiv voltam. Ezt a "mélységet" ami itt van, körülbelül a Mátrix 2-3 hozza.
A "szerelmi" szál nekem rettenetesen erőltetett és semmilyen volt, értem én, hogy szimbolizálni kell, hogy a nyomorult replikán fejvadász is csak valami kapcsolatot keres, de esküszöm, ha az intelligens mikrójával szexchatelt volna binaryban, az is romantikusabb lett volna. Pedig elméletben az, hogy a replikán digitális barátnőt keres érdekes téma, akár rosszmájú poénforrás is lehetett volna, de semmit nem kezdtek vele az égvilágon.
Legalább magyar utcai beszéd megint volt. Erre poén, hogy figyeltek.
Blade Runner 2 kritika, spoileres.
(Ez egy spoiler. Vidd rá az egeret a megjelenítéshez:
Wallace egy katasztrófa. Az gombnyomásra, öncélúan monologizáló üres gonosz megtestesülése. Olyan, mintha egy 13 éves tinifiú írta volna, amikor a "hű ez de menő pszichopata" korszakát éli. Az a jelenet, mikor random új replikán "születik", és leszúrja mert.... csak? Nyilván azért, hogy a leghülyébb néző is tudja, hogy ő most a gonosz. Arról már nem is beszélve, hogy ezt annak a két mondatos körzetében tette, hogy mennyire sajnálja ő a szegény kis replikán gyermekeit(sic!).
Az meg külön bírtam, hogy valamiért Decardot át kéne vinni másik bolygóra ahhoz, hogy jól kivallassák, lel. Úgy tűnik, a Földön nem maradt egy darab szög sem, amit bele lehetne verni a térdkalácsába. Ok.
Luv karaktere a Terminátor komplexitását se hozza, egy egyszerű dísz halálbarbi, aki mindig olyan pózban rúgja le az ember fejét, amiben szépen feszül a segge. Valamint szexuálisan is halálra van frusztrálva(such creative), biztos a fufru teszi. A gyökér monológjait meg gondolom a főnökétől tanulta. Ő egyébként gondolom a film Rachele akar lenni, legalábbis abban a pozícióban van, de a Tyrell-Wallace pároshoz hasonlóan itt is csak pozíció szerint feleltethető meg.
Az viszont nagyon érdekelne, miért nem használta többször a beépített láthatatlanná tévő köpenyét. "Hogy mit", hallom a kérdést. Hát azt, mivel nem egyszer, hanem KÉTSZER is belopózott a rendőr-főkapitányság nyilván halálra őrzött, replikánokat kiszűrni képes és bekamerázott épületébe, ott megölt 1-1 embert, majd sértetlenül és észrevétlenül távozott.
Csodás. Ja, de valamiért a rendőrfőnöknő mégis tudott róla? És mégis beengedték? És hagyta hogy megölje, mert... csak? Ok.
A szadizmusa is céltalan és unalmas volt. Azt a jelenetet, mikor megöli a hologramcsajt biztos nagyon megrázónak szánták, azt csak remélni tudom, hogy csavarnak nem, de a zsibbadó lábam is jobban érdekelt.
Ez persze főleg K és a csaj kapcsolatának lenyűgöző semmilyenségének köszönhető. Érdekes, a Hotarubi no Mori e-ben fel tudtak úgy építeni egy átérezhető kapcsolatot, hogy a felek nem tudtak egymáshoz érni, de itt meg? Most azért higgyem el, mennyire fontos neki a csaj, csak mert az nagy szemekkel megkérdezi, milyen napja volt, és ledob elé pár hasáb digitális sültkrumplit? Azért a férfiak ennél remélem egy fokkal komplexebbek.
Úgy éreztem, az ő szerepe főleg az, hogy villogni lehessen azzal, milyen király CGI van a tarsolyukban. A prostival közös szexjelenet meg a másik legfeleslegesebb és gázabb jelenet volt az újszülött replikán kinyírása mellett.
Az "Avarage Joe" is kicsit erőltetett volna nekem, de egy jobb filmben működött volna.
Szerintem jobb lett volna, ha K marad az, mert ezzel eleve folytatták volna az apjához visszatérő fiú történetét, ami Roy után érthető lett volna, és Decarddal is egészen olyasmi viszonyuk lett a végére. Illetve csak nem lett volna kínosan érdektelen a csav, hogy egy random csaj az, akihez véletlenen PONT elment K megnézetni az emlékeit(lel azért szólhatott volna, hogy az nem az övé).Ami csak egy kósza "she" miatt derült ki. Ráadásul szerencsétlen K-ba még bele is rúgott egyet az ellenállás(?) vezére, hogy csak nem hitte, hogy ő az : (
Az egész földalatti replikán-mozgalom random és zavaros. Valószínűleg az lett volna a cél, hogy a magát különlegesnek gondoló K szemén keresztül mi is annak kezdjük hinni őt, majd mikor kiderül, hogy nem ő a 'kiválasztott', és találkozunk a többivel, rájövünk, hogy ez csak hit kérdése. Akik ahhoz képest, hogy az "új modell engedelmeskedik" és még rabszolgák is, jó sokan voltak. Ennyire nem tudnak leltározni az emberek, hogy nem tűnik fel, hogy ennyi hiányzik?
Hiába történik sok, elméletileg drámai jelenet, mivel senkivel se tudsz azonosulni érzelmileg, ezért a sok erre épülő jelenet nem fog meg.
Decard találkozása a lányával? Kit érdekel? Annyit tudunk róla, hogy fura és őszintén szólva elég nagy köcsög, hogy nem mondta el K-nak, hogy az nem az ő emléke.
K halála a végén? Már animében is unalmas ez a "úgy teszek, mintha minden okés lenne, miközben elvérzek szépen a kabátom alatt" jelenség. A halál általi emberré válást ezer helyen ezerszer jobban megcsinálták.
Az egyetlen dolog amit a film tényleg tiszteletreméltóan és elegánsan kezelt, az Decard mibenléte volt. Én már beüléskor beletörődtem, hogy erről is lerántják a leplet, de le a kalappal, hogy ezt nem tették. Látszott, hogy nagyon ügyeltek rá, hogy se a fizikai ereje, se a párbeszédek alapján ne legyen eldönthető. Valamint a gyereket se specifikálták teljes replikánnak, meg keveréknek sem, hanem mindkét verzióra utaltak.
Sok mindent csinált rosszul ez a film, többet mint jól, de ezt tisztelettel kezelte.
Bárcsak tisztelte volna annyira az eredetit, hogy el sem készül.)
A látványvilág komor, légies, nem próbálja az eredetit majmolni 1-2 nyilvánvaló tisztelgésen túl. De sokszor erőltetett és öncélú érződött, nézek itt pl a trailerben is látható 10 emeletes meztelen bulaszobrokra a sivatagban. Érdekes, hogy míg az első részben inkább a kínai befolyás érződött a városon, itt rengeteg a japán felirat, meg egy oroszos negyed is feltűnik benne.
Őőő... Las Vegastól szerintem bőven kitelnek a gigászi bulaszobrok a jövőben. Az egész város önmagában hatásvadász; ha megnézel Vegasról szóló felvételeket, ez ma is tisztán látszik. Ami az első részt illeti, az is multikulti volt már eléggé, plusz ott is japán jegyek szerepeltek, nem kínaiak. Az elején a csávó japánul beszélt, a nagy hirdetőpaneleken is japán nő van, a magasban repülő hirdetősikló vagy miazégaz is japánul "énekelt" az éjszakában. A neonkanjik is japánul voltak leírva.
A reklámok se fiktívek már, hanem mai cégeké és márkáké, ami persze, logikus onnan nézve, hogy csak pár évre vagyunk tőle, de ugyanakkor azért azt sem hiszem, hogy a Samsung meg a Peugeot egy fillért sem fizetett ezért. Engem ez is kicsit zavart, mert így szerintem szükségtelenül közelebb hozta hozzánk, míg az eredeti film inkább egy "akár ez is lehetne" gondolatfutam. Mert nehogy azt mondja már valaki, hogy 2049ig eljutunk ide. Vagy játszódott volna később vagy hagyták volna kicsit alternatívabb univerzumban.
Mert a CocaCola baromi fiktív brand volt ám az első Blade Runnerben... vagy az Atari (ez a reklám amúgy jó kis visszautalás az első részre). Amúgy a technológiai fejlettség nem a mi valóságunk jövőbe mutató szintjén van, hanem az első rész alternatív jövőképének továbbgondolása harminc évvel. Úgy viszont már reálisabb. Az első részben még nem voltak holoprostik, úgy emlékszem, itt viszont már nagyon fejletten a mindennapok részét képezik. A világ pedig azért színesebb, mert a Wallace Társaság azzá tette. A tulajnak más motivációi vannak már, mint Tyrellnek.
Vangelist nagyrészt elég tisztességesen lemásolták a soundtrackben, de míg az azóta is ikonikus, itt ez sem hoz többet a kötelezőnél. Helyenként meg rohadt idegesítő katartikus zenét húznak a semmire. Szerintem egy biztonsági Hans Zimmer helyett jobb lett volna Jóhann Jóhannsonra bízni, a trailer zenéjét eleve ő csinálta, valamint hozzá fűződik az elmúlt évek szerintem legkülönlegesebb és idegenebb betétzenéje az Arrivelhöz csinált.
Ezzel nagyjából egyetértek. Nem hiába kerülgetett akkor a sírás, mikor felcsendült a végén a Tears in the Rain. Zimmer nem írt egy olyan zenét sem, melyet megkönnyeztem volna.
A színészeket elcseszte a rendezés és a rengeteg, rengeteg sírás, szóval ha ne adj isten itt valakinek "Ryan Gosling szomorúan bámul a neonfényben" fétise lenne, akkor annak inkább ajánlanám Nicolas Winding Refn gyakorlatilag bármelyik filmjét(Drive, Only God Forgives). Hiába jó színész, eléggé faarccal tolja végig, a sírást kivéve.
spoiler
Ezért is fontosak nagyon azok a momentumok, mikor megnyilvánulnak az érzelmei, tekintettel arra, hogy elvileg egy olyan replikáns, akinek kezelhetőek az érzései.
Mert igen. Mindig, mindenki sír. Mindig. Elnevezlek Joe-nak? Egy tökéletes könnycsepp az orcán. Mindjárt leszúrlak? Egy tökéletes könnycsepp az orcán. Megölöm egy teremtményem? Egy tökéletes könnycsepp az orcán. Beszélek valakivel? Egy tökéletes könnycsepp az orcán. Tejfölt veszek a boltban? Egy tökéletes könnycsepp az orcán. Értem én, hogy ez esztétikus és nagyon erős tud lenni(Khan), de ilyen szinten túlhasználva még esküszöm nem láttam. Ivósjáték esetén nagyon gyorsan a detoxba kötne ki az ember.
Szerintem esztétikus volt. Ez a Blade Runner (beleértve annak főszereplőjét, történetét és hangulatát) alapból jóval érzelmesebb, szentimentálisabb, mint az előd. Illik a hangulathoz, hogy itt tömény piálás helyett sír mindenki.
És mi történ a földi replikántilalommal? Miért engednek nekik tulajdont, saját házat, ha elvileg rabszolgaként vannak tartva elvileg? Úgy tűnik, a rendező elfelejtette, hogy az előző részben Royék csak azért mászkáltak szabadon, mert dezertáltak. Istenem.
Ezt Wallace változtatta meg, amikor bemutatta a törvényhozóknak az új, sokkal engedelmesebb replikánst. Azóta engedik, hogy új replikánsokat gyártson, amik - elvileg - kezelhetőbbek a Nexus modelleknél.
spoiler
Erre jó példa K maga is, aki egy replinkáns, aki gond nélkül képes más replikánsokat kiiktatni. Szerintem épp ezért kapott ő lakást és fizetést, bár az is lehet, hogy ezeket a jogokat Wallace harcolta ki a teremtményeinek.
A lélek mibenlétéről szól, nem Westworldszerűen boncolgatja a különbségeket az ember és a másik között.
És ez azért baj, mert...? Véleményem szerint, ha össze kéne foglalni az előző film egyik mondanivalóját, akkor így nézne ki: "Mi a különbség ember és gép között?" míg az új film visszakérdez "Tényleg, mi is? Nem tökmindegy?".
Még "főgonosz" is volt, méghozzá egy ritkán klisés és retardált fajta. Az bár az előző részben persze Tyrell megfeleltethető Wallace karakterének, ő a narratíva szempontjából csak egy lépcső volt. A szimbolikus Teremtő, isteni atya karakter, aki felett aztán a tékozló fia ítélkezik. De Ikarusz is, akit megégetett a nap, ő jelképezte a hübriszt, azt, hogy bár játszhatod az istent, élhetsz magasan a város felett, az emberi voltadat felé nem tudsz emelkedni anélkül, hogy fizetned kelljen érte.
Fontos különbség van a két karakter között. Tyrell kereskedőként, kapitalistaként gondolt magára ("Eladni, eladni, eladni...", "Nézze, kereskedők vagyunk, mottónk: emberibbet az embernél. Rachael csak egy kísérlet, semmi több." ), addig Wallace már meg van róla győződve, hogy ő angyalokat készít, ő elhozhatja a mennyországot a Földre. Ő vezetheti az emberiséget a következő evolúciós lépcsőfokra. Szerinted egész véletlen, hogy kialakulhatott egy ellenálló replikáns csoport? És szerinted egészen véletlenül van Jézusra hasonlító arca a karakternek?
Spoiler
Ezért szúrja le a friss modellt, mert minden igyekezete ellenére az sem képes a szaporodásra. Tyrell valahogy rájött, hogy lehetséges olyan replikánst előállítani, mely képes biológiailag szaporodni. Erre Wallace még nem jött rá, és ez az egyetlen dolog,
ami frusztrálja őt. Hogy tökéletlent alkot. Pedig a szaporodás az utolsó lépcsőfok, ami még hiányzik neki ahhoz,
hogy az embert felváltó replikánst létrehozhassa.
Már épületen is jól látszik a különbségük. Tyrell piramisa persze, óriási és iszonyat gazdag, de abban igazi szobák voltak igazi funkcióval, asztallal, ággyal. Wallacenál rengeteg az üres, céltalan, de vízzel persze nagyon menőn megvilágított tér, ami arra se igazán jó, hogy átsétáljon rajta az ember, mert biztos vagyok benne, hogy az ennyire hullámzó lépcsőn nagyon egyszerű eltaknyolni. A a víz közepén álló nappalit meg az anime gonoszok köszönik, de kérik szépen vissza.
Lásd fentebb. Wallace inkább szerzetesként tekint szerintem magára, mint gazdag muksóként. Ami meg az utolsó mondatodat illeti, a keleti stílusjegyek eddig sem voltak ismeretlenek a Blade Runner számára.
Természetesen random monológok szintjén is erős volt Wallace, de azok nem csak rá voltak jellemzők. Nem viccelek, a szereplők rendszeresen, kérés és gombnyomás nélkül kezdték el megosztani az életük legmélyebb kérdéseit teljesen idegenekkel, ne adj isten a nagy büdös semmivel, hogy a néző okulhasson.
Rémlik a magányos nyugdíjas anyóka képe, aki leül melléd a buszon, és elkezdi elmesélni az életét, vagy akar mondani valami nagyom mélyet és okosat? De akár az első résznél is maradhatunk: Tyrell is megosztotta a felfedezését az emlékekről Deckarddel, aki egy random idegen volt a számára (ráadásul ellenség is, ha úgy vesszük, hogy az ő teremtményeit is le kell vadásznia). Vannak emberek, akik így működnek.
A "szerelmi" szál nekem rettenetesen erőltetett és semmilyen volt, értem én, hogy szimbolizálni kell, hogy a nyomorult replikán fejvadász is csak valami kapcsolatot keres, de esküszöm, ha az intelligens mikrójával szexchatelt volna binaryban, az is romantikusabb lett volna. Pedig elméletben az, hogy a replikán digitális barátnőt keres érdekes téma, akár rosszmájú poénforrás is lehetett volna, de semmit nem kezdtek vele az égvilágon.
Ne vedd sértésnek, de ezek után rohadtul nem lennék a pasid.
Spoiler
Ha neked nem megindító az, hogy egy hologram (!) képes odáig elmenni beleprogramozott szerelemből (!!), hogy egy harmadik felet bevonjon az intim együttlétbe, hogy legalább csak a látszata meg lehessen annak, hogy közösülhet a szerelmével (!!!), akkor nem tudom, hogy nálad ez hol kezdődik. Plusz a közös jeleneteik másra is rávilágítanak: hogy is nézne ki két olyan gépnek a viszonya, ami ember szeretne lenni. Ez egyébként egy árnyalattal még kedvelhetőbbé teszi Deckardnál, aki rászokott az alkoholra,
otthagyta a felesége, és magányosan tengeti életét. Ezzel szemben K igényli a társat, és hiába replikáns,
nagyon is jól bánik a hologram barátnőjével. Talán sokat olvasott arról, milyen is az ideális férfi, és szeretne ahhoz hasonlítani. Afféle modern Pinokkió.
spoiler
Luv karaktere a Terminátor komplexitását se hozza, egy egyszerű dísz halálbarbi, aki mindig olyan pózban rúgja le az ember fejét, amiben szépen feszül a segge. Valamint szexuálisan is halálra van frusztrálva(such creative), biztos a fufru teszi. A gyökér monológjait meg gondolom a főnökétől tanulta. Ő egyébként gondolom a film Rachele akar lenni, legalábbis abban a pozícióban van, de a Tyrell-Wallace pároshoz hasonlóan itt is csak pozíció szerint feleltethető meg.
Az viszont nagyon érdekelne, miért nem használta többször a beépített láthatatlanná tévő köpenyét. "Hogy mit", hallom a kérdést. Hát azt, mivel nem egyszer, hanem KÉTSZER is belopózott a rendőr-főkapitányság nyilván halálra őrzött, replikánokat kiszűrni képes és bekamerázott épületébe, ott megölt 1-1 embert, majd sértetlenül és észrevétlenül távozott.
Csodás. Ja, de valamiért a rendőrfőnöknő mégis tudott róla? És mégis beengedték? És hagyta hogy megölje, mert... csak? Ok.
A szadizmusa is céltalan és unalmas volt. Azt a jelenetet, mikor megöli a hologramcsajt biztos nagyon megrázónak szánták, azt csak remélni tudom, hogy csavarnak nem, de a zsibbadó lábam is jobban érdekelt.
Azért ne túlozz, messze komplexebb, mint Arnie Terminátora. Amúgy inkább Zhorára emlékeztet, mint Rechaelre. Zhora volt asszaszin replikáns ("Szépség és szörnyeteg egy személyben" ). Ami meg a látványos stealth skilleket illeti: valószínűnek tartom, hogy volt leárnyékoló berendezése is. Elvégre Wallace képviselőjéről beszélünk, így gondolom, hogy minden földi jóval ellátta.
spoiler
Joshi hadnagy pedig azért hagyta magát megölni, mert saját magát szorította sarokba. többször is utalt arra, hogy nagyon kényes minden helyzetre, ami konfliktus kirobbanásához vezet.
Ő elengedett egy üldözöttet, azaz bemocskolta szakmai megbízhatóságát. ha ő most megöli az ellene küldött replikánst,
akkor Wallace gondoskodott róla, hogy még nagyobb szakmai szégyenbe süllyedjen (céges tulajdon megrongálása), vagy épp kivégezzék, mint egy bűnözőt. Még mindig így járt a legjobban, ugyanakkor ki is derült, hogy pontosan kinek is tartoznak engedelmességgel ezek az új replikánsok: kizárólag Wallacenek.
Ha neked kedvenced a régi Blade Runner, akkor igencsak meglepő, hogy pont azt felejtetted el, hogyan is érdemes végignézni egy ilyen filmet. Mert a felsorolt érveid alapján arra gyanakszom, hogy túlságosan is kötődtél az első részhez, mikor a másodikat nézted.
Szerkesztette: Szentinel - 2017.10.08. 17:05
És ez azért baj, mert...? Véleményem szerint, ha össze kéne foglalni az előző film egyik mondanivalóját, akkor így nézne ki: "Mi a különbség ember és gép között?" míg az új film visszakérdez "Tényleg, mi is? Nem tökmindegy?".
Lol, már ebből az egy mondatból átjött, hogy egy retek szar fos. : (((
[img]https://s11.postimg.org/qvhku2y5f/e68600b26f11f87d4bf02c8fa857ab6e.jpg[/img] Nem jól adtad meg az elérési útvonalat.
Mert a CocaCola baromi fiktív brand volt ám az első Blade Runnerben... vagy az Atari (ez a reklám amúgy jó kis visszautalás az első részre).
Amúgy a technológiai fejlettség nem a mi valóságunk jövőbe mutató szintjén van, hanem az első rész alternatív jövőképének továbbgondolása harminc évvel.
Hát figyelj... 1892-ben, amikor a Coca Cola alakult, még a románok panaszkodtak Ferenc Jóskának, hogy el akarják őket magyarosítani Erdélyben. Ez a márka szinte a fogyasztói társadalom és a cégek által uralt disztópia jelképe lett. Valamint az se mindegy egyáltalán, hogy ott eleve reklámnak, hirdetésnek volt elhelyezve a filmen belül is, egy kilátást kitakaró óriási neontáblán, nem egy egyébként drámainak szánt pillanatban állt a pofánkba a hatalmas Peugeot felirat a főszereplő kocsiján. Lel, francia kocsi, szét is esik : (
Őőő... Las Vegastól szerintem bőven kitelnek a gigászi bulaszobrok a jövőben.
Engem személy szerint nem zavar, ha arra megy el jelenetenként öt perc, hogy K különböző megvilágításokban csámborog, mert szeretem a szép cinematoraphyt, de amikor egy teljesen életszerűtlen és random designből a másikba megy át tízperceken keresztül az már igenis öncélú. Ráadásul a femináczik majd pont engedélyeznének ilyen szobrot Vegasban, lel : ( A méhekkel például mi lett? Nem mondják h Decard tette őket oda.
Ott is japán jegyek szerepeltek, nem kínaiak. (...)
És? Hol tagadtam én, hogy nem volt semmi japán befolyás? Mintegy érdekességként jegyeztem meg, hogy ebben a részben a kínai befolyás helyét még több japán meg orosz vette át. Nem értem, miért véded ezt ilyen vérmesen
Ezért is fontosak nagyon azok a momentumok, mikor megnyilvánulnak az érzelmei, tekintettel arra, hogy elvileg egy olyan replikáns, akinek kezelhetőek az érzései./
Szerintem esztétikus volt(a sírás). Ez a Blade Runner (beleértve annak főszereplőjét, történetét és hangulatát) alapból jóval érzelmesebb, szentimentálisabb, mint az előd. Illik a hangulathoz, hogy itt tömény piálás helyett sír mindenki.
Nem vitatom el az esztétikai értékét filmenként mondjuk kétszer használva. Még videót is linkeltem egy jó ilyen jelenetet, hogy ne ezzel az érvel gyere. De itt nem ötször, nem hatszor, még csak nem is tizenötször csordulnak ki az egyszem, tökéletese könnycseppek a karakterek könnycsatornáiból, hanem konkrétan minden harmadik jelenetben. Nevetséges. Nemrég voltam óvodalátogatásom, egy teljes csoportnyi négyéves nem sírt ennyit mint ezek 2 óra alatt. Ha ezeknek nem is a fele, hanem mondjuk a harmada van ott, akkor annak talán még ki is vált valami érzelmi hatást, de így?
Tipikusan a farkast kiáltó gyerek esete, ha túl sokszor sütik el, a végén már akkor se hiszed el, ha hiteles.
És mi történ a földi replikántilalommal? Miért engednek nekik tulajdont, saját házat, ha elvileg rabszolgaként vannak tartva elvileg? Úgy tűnik, a rendező elfelejtette, hogy az előző részben Royék csak azért mászkáltak szabadon, mert dezertáltak. Istenem.
Ezt Wallace változtatta meg, amikor bemutatta a törvényhozóknak az új, sokkal engedelmesebb replikánst. Azóta engedik, hogy új replikánsokat gyártson, amik - elvileg - kezelhetőbbek a Nexus modelleknél. Erre jó példa K maga is, aki egy replinkáns, aki gond nélkül képes más replikánsokat kiiktatni. Szerintem épp ezért kapott ő lakást és fizetést, bár az is lehet, hogy ezeket a jogokat Wallace harcolta ki a teremtményeinek.
De nem láttuk miben nyilvánul meg ez az engedelmesség. Nem láttunk semmi különbséget, sőt, egy totál ellentmondást az előző filmnek. Igaz, hogy így elérik az érzelmi stabilitást náluk, de hamis emlékek által Rachel(és Decard?) féle, az embertől gyakorlatilag megkülönböztethetetlen replikánsokká válnak.
Ez a jogokat se magyarázza meg, mert így gyakorlatilag teljes szabadsága van, az egyetlen feltétel, hogy átmenjen a teszten néha, hogy bizonyítsa, nem kattant be. Oda megy ahová akar, azt dug meg akit akar, olyan lezárt helyszínre megy be ahová akar, még rendes nyomkövető sincs rajta. Wallace meg nagy ívben szarik a replikánsaira, ott papol arról álszent módon, hogy jaj de fontosak, aztán úgy kezeli őket, mint egy zsák biohulladék.
Véleményem szerint, ha össze kéne foglalni az előző film egyik mondanivalóját, akkor így nézne ki: "Mi a különbség ember és gép között?" míg az új film visszakérdez "Tényleg, mi is? Nem tökmindegy?".
Már az előző megadta rá a választ, ez csak egy tróger remake-folytatás, amibe még egy Mátrix subplotot is beleerőltettek, csak Neo itt egy (Ez egy spoiler. Vidd rá az egeret a megjelenítéshez: barna hajú nő.)
... addig Wallace már meg van róla győződve, hogy ő angyalokat készít, ő elhozhatja a mennyországot a Földre. Ő vezetheti az emberiséget a következő evolúciós lépcsőfokra.
Szerinted egész véletlen, hogy kialakulhatott egy ellenálló replikáns csoport? És szerinted egészen véletlenül van Jézusra hasonlító arca a karakternek?
(Ez egy spoiler. Vidd rá az egeret a megjelenítéshez: Ezért szúrja le a friss modellt, mert minden igyekezete ellenére az sem képes a szaporodásra. Tyrell valahogy rájött, hogy lehetséges olyan replikánst előállítani, mely képes biológiailag szaporodni. Erre Wallace még nem jött rá, és ez az egyetlen dolog, ami frusztrálja őt. Hogy tökéletlent alkot. Pedig a szaporodás az utolsó lépcsőfok, ami még hiányzik neki ahhoz, hogy az embert felváltó replikánst létrehozhassa.)
Lásd fentebb. Wallace inkább szerzetesként tekint szerintem magára, mint gazdag muksóként. Ami meg az utolsó mondatodat illeti, a keleti stílusjegyek eddig sem voltak ismeretlenek a Blade Runner számára.
Nem, Wallace is csak eladni akar, az egyetlen különbség, hogy neki nagyon mélynek szánt dumákat adtak a szájába, rá meg egy cool karakterdesignt, hogy egyedinek hasson. Tipikus anime-effektus, azok tobzódnak az üres, de jól kinéző gonoszokban, még egyedibb szemekkel.
Jared Letot Jokerré kell torzítani ahhoz, hogy ne nézzen ki Jézusnak. Ráadásul majd pont egy céges, lélektelen pszichopata Jézus : DDDD Amikor ott van a filmben a Neo-féle kiválasztott vonal is, akik majd jól felszabadítják a replikánsokat, és amikor még te is leírod, hogy őt csak az zavarja, hogy tökéletlent alkot. Ez hol Jézusi?
(Ez egy spoiler. Vidd rá az egeret a megjelenítéshez: Magyarázd el kérlek, hogy mégis honnan tudná, hogy termékeny-e az új replikáns abból, ahogy zihál a padlón? A jövőben olyan fejlett a nőgyógyászat, hogy megfelelő lencsével már ránézésre diagnosztizálnak? Nehéz dolga lesz 2049-ben az orvosoknak. Ez egy régi-új designja volt, amiről pontosan tudta, hogy nem lesz termékeny, csak a színpadiasság kedvéért leszúrta Luv meg a közönség előtt, hogy kérdésünk se legyen arról, hogy őt most utálni kell.
Egy ilyen ember akarná kirobbantai a replikán egyenlőséget, amikor az ő feje lenne az első karón, ezt Tyrell sorsából jól tudja? Pontosan megmondja, hogy ő csak tenyészeteni akarja őket, mert nem tud eleget csinálni mesterséges módon. Több eladás=több profit. Inkább már Tyrell volt az álmodozó, aki kíváncsiságból csinálta Rachelt, nem egy egyszerű számtanpélda után tenyészkancának)
Rémlik a magányos nyugdíjas anyóka képe, aki leül melléd a buszon, és elkezdi elmesélni az életét, vagy akar mondani valami nagyom mélyet és okosat? (...)Vannak emberek, akik így működnek.
Vannak, elsősorban a nyugdíjas anyókák. Nem bőrgép rendőrök, rendőrfőnöknők, pszichopata verőembernők, cégvezetők, lázadók és álommérnökök. Utóbbi különösen fájdalmas volt, hogy a csaj azonnal elmondja a szomorú sztoriját, hogy jaj de magányos, erre akárhányszor látogatója jön, leül 20 méterre háttal a terem végébe dolgozni.
Ne vedd sértésnek, de ezek után rohadtul nem lennék a pasid.
Hidd el, nem veszem annak
(Ez egy spoiler. Vidd rá az egeret a megjelenítéshez: Ha neked nem megindító az, hogy egy hologram (!) képes odáig elmenni beleprogramozott szerelemből (!!), hogy egy harmadik felet bevonjon az intim együttlétbe, hogy legalább csak a látszata meg lehessen annak, hogy közösülhet a szerelmével (!!!), akkor nem tudom, hogy nálad ez hol kezdődik. Plusz a közös jeleneteik másra is rávilágítanak: hogy is nézne ki két olyan gépnek a viszonya, ami ember szeretne lenni. Ez egyébként egy árnyalattal még kedvelhetőbbé teszi Deckardnál, aki rászokott az alkoholra,otthagyta a felesége, és magányosan tengeti életét. Ezzel szemben K igényli a társat, és hiába replikáns, nagyon is jól bánik a hologram barátnőjével. Talán sokat olvasott arról, milyen is az ideális férfi, és szeretne ahhoz hasonlítani. Afféle modern Pinokkió.)
(Ez egy spoiler. Vidd rá az egeret a megjelenítéshez: Pont ez a baj a kapcsolatukkal, ez így papíron tényleg jaj de romantikus meg szívszorító, de a filmebn mégis annyi volt, hogy a csaj nagy szemekkel bámul rá, és néha átöltözik. Megszakad a szívem, tényleg. Volt egy darab párbeszédük is, amiben bármilyen személyiséget mutattak? Amiben átjött, hogy a kötelező flörtölés és 'apjuk-anyjuk' szerepjátékon kívül van köztük bármi is?
Decard alkoholizmusa és feleségelhagyás a nagyon más könyvben van, és mivel a filmekről beszélünk, nem értem a relevanciáját. )
Inkább Zhorára emlékeztet, mint Rechaelre.
Zhorát 6 perc alatt kinyírták, rá nem igazán lehet semmiben emlékeztetni karakterjegyek szempontjából, maximum öltözetben. A narratíva helyezi Rachelhez hasonló pozícióba, "replikángyáros cégfőnökhöz közel álló női alkalmazott".
Ami meg a látványos stealth skilleket illeti: valószínűnek tartom, hogy volt leárnyékoló berendezése is. Elvégre Wallace képviselőjéről beszélünk, így gondolom, hogy minden földi jóval ellátta.
(Ez egy spoiler. Vidd rá az egeret a megjelenítéshez: Joshi hadnagy pedig azért hagyta magát megölni, mert saját magát szorította sarokba. többször is utalt arra, hogy nagyon kényes minden helyzetre, ami konfliktus kirobbanásához vezet.Ő elengedett egy üldözöttet, azaz bemocskolta szakmai megbízhatóságát. ha ő most megöli az ellene küldött replikánst, akkor Wallace gondoskodott róla, hogy még nagyobb szakmai szégyenbe süllyedjen (céges tulajdon megrongálása), vagy épp kivégezzék, mint egy bűnözőt. Még mindig így járt a legjobban, ugyanakkor ki is derült, hogy pontosan kinek is tartoznak engedelmességgel ezek az új replikánsok: kizárólag Wallacenek.)
(Ez egy spoiler. Vidd rá az egeret a megjelenítéshez: A "biztos van neki" olyan érv, mint hogy a Trónok Harcás holló biztos szuperszónikus sebességgel repült. Ha nincs rá semmi 0.5 jelenetes magyarázat, legalább annyi, hogy leüt egy őrt, ami után aztán a nőző kikövetkezteti, hogy biztos úgy jutott be, és már meg is nyugodik a lelke, akkor az bizony egy iszonyatosan zavaró logikai hiba marad. Tudtad, hogy arra is van ember a legtöbb forgatáson, hogy új, megfelelő hosszúságú cigit adjon a szereplők kezébe, hogy az ne változzon vágásonként? Egy rendező azért rendező, hogy az ilyeneket hatalmas hibákat kiszúrja.
Joshi akár... állíthatott volna egy őrt is az ajtó erő, vagy felszerelhetett volna egy kamerát. Mit rongált a cég tulajdonán? Az a dolga, hogy reptiliánokat öljön, pont ilyen bejegyzetlen, "vad, szökött" kölyköket. Szerinted hagyta volna magát megöletni egy pszicho által, csak azért, hogy az aztán átsétáljon az ő hulláján is, és folytassa a káoszkeltést? Nem illik bele túlzottan a karakterébe, hogy finoman fogalmazzak.)
Ültem én már be filmekre nagyon előítéletesen, azzal a tudattal, hogy utálni fogom őket, hogy aztán vidáman jöjjek ki a moziból, hogy milyen jót láttam. Valamint ezzel nem az érveimre reagálsz, hanem lerendezed az egészet azzal, hogy "hurr te csak utálni akartad, ezért szidod".
Lol lehet érvelés helyett nekem is csak le kellett volna retek fosozni, mint Saphinak, és akkor rám hagyod : (
Szerkesztette: Sabaku - 2017.10.08. 23:07
Valamint az se mindegy egyáltalán, hogy ott eleve reklámnak, hirdetésnek volt elhelyezve a filmen belül is, egy kilátást kitakaró óriási neontáblán, nem egy egyébként drámainak szánt pillanatban állt a pofánkba a hatalmas Peugeot felirat a főszereplő kocsiján.
Az első részben is fizetős hirdetésként szerepeltek ezek a brandek (támogatók akkor is voltak a filmiparban). Engem fura módon nem zökkentettek ki ezek a reklámok, ahogy az elsőben sem zavartak, hiszen csak pár pillanatra láttam őket.
...de amikor egy teljesen életszerűtlen és random designből a másikba megy át tízperceken keresztül az már igenis öncélú. Ráadásul a femináczik majd pont engedélyeznének ilyen szobrot Vegasban, lel : ( A méhekkel például mi lett? Nem mondják h Decard tette őket oda.
Nem tudjuk, hogy a Blade Runner világában (jövőjében) léteznek-e feminácik. Elvégre senki nem állt ki Joi hirdetései ellen. Én a méhekkel kapcsolatban abban sem lennék biztos, hogy valóban ott voltak. Talán K csak hallucinálta őket, hisz a kezén nem voltak csípésnyomok, amikor bement abba a szállodába. Ne feledjük, hogy Vegas (elviekben) sugárfertőzött terület. Azt viszont nem tudom, mit képes művelni az a fajta sugárzás az emberi/replikáns testtel/elmével.
És? Hol tagadtam én, hogy nem volt semmi japán befolyás? Mintegy érdekességként jegyeztem meg, hogy ebben a részben a kínai befolyás helyét még több japán meg orosz vette át.
Csak egy tévedésedet javítottam ki. Ne harapd le a fejem.
De nem láttuk miben nyilvánul meg ez az engedelmesség. Nem láttunk semmi különbséget, sőt, egy totál ellentmondást az előző filmnek. Igaz, hogy így elérik az érzelmi stabilitást náluk, de hamis emlékek által Rachel(és Decard?) féle, az embertől gyakorlatilag megkülönböztethetetlen replikánsokká válnak.
Ez a jogokat se magyarázza meg, mert így gyakorlatilag teljes szabadsága van, az egyetlen feltétel, hogy átmenjen a teszten néha, hogy bizonyítsa, nem kattant be. Oda megy ahová akar, azt dug meg akit akar, olyan lezárt helyszínre megy be ahová akar, még rendes nyomkövető sincs rajta.
Látni éppenséggel láttuk, igaz, nem ebben a filmben, hanem a három kisfilm egyikében, ami hozzá készült. Amúgy pedig erős feltételekkel kaphatta ezt a méretű szabadságot:
spoiler
ő valószínűleg programozásból kifolyólag nem képes bűncselekményekre (legalábbis mindenki úgy hiszi), és "hasznos munkát végez", tehát egy apartmanra csak jogosult. Azért így sem olyan jó neki, elég erőteljes technofóbia veszi körbe. Senkinek nem pancsolt be, aki lebőrgépezte. Talán ez a bizonyítéka annak, hogy jóval kevésbé agresszívabbak.
Már az előző megadta rá a választ, ez csak egy tróger remake-folytatás,
Ezzel nem értek egyet. Az ébredő Erő az valóban remake-folytatás volt, de ez nem érződik annak. Ez továbbgondolja az első részt ilyen téren, és többször is csavar annak - egyik lehetséges - mondandóján. Ha BR remake folytatást akarsz látni, olvasd el Az emberi tényező című könyvet K. W. Jetertől.
Nem, Wallace is csak eladni akar, az egyetlen különbség, hogy neki nagyon mélynek szánt dumákat adtak a szájába, rá meg egy cool karakterdesignt, hogy egyedinek hasson. Tipikus anime-effektus, azok tobzódnak az üres, de jól kinéző gonoszokban, még egyedibb szemekkel.
Jared Letot Jokerré kell torzítani ahhoz, hogy ne nézzen ki Jézusnak. Ráadásul majd pont egy céges, lélektelen pszichopata Jézus : DDDD Amikor ott van a filmben a Neo-féle kiválasztott vonal is, akik majd jól felszabadítják a replikánsokat, és amikor még te is leírod, hogy őt csak az zavarja, hogy tökéletlent alkot. Ez hol Jézusi?
Ezt a Jokeres szöveget mintha már olvastam volna valahol... Az én értelmezésembe teljesen belefér, hogy ő Jézusnak képzeli magát, aki a replikánsaival valami magasabb célt szeretne elérni. Ezért is lenne ironikus, ha mondjuk keresztre feszítve végezné, épp a replikánsai által. =D
spoiler
Magyarázd el kérlek, hogy mégis honnan tudná, hogy termékeny-e az új replikáns abból, ahogy zihál a padlón?
Ki tudja, mi mindent látnak azok a szemek... Az én véleményem szerint Wallace egyáltalán nem vak, csak átver mindenkit.
Nem bőrgép rendőrök, rendőrfőnöknők, pszichopata verőembernők, cégvezetők, lázadók és álommérnökök
Na, erről tudnék mesélni. De az off.
Zhorát 6 perc alatt kinyírták, rá nem igazán lehet semmiben emlékeztetni karakterjegyek szempontjából, maximum öltözetben.
Nekem Zhora ugrott be először. Afféle Rachael, Zhora kombó.
Ami meg a romantikát illeti, ezek szerint ezen a téren más az életbeli hozzáállásunk is a romantikához. Mert én az elejétől kezdve átéreztem a szereplők közti kapcsolatot, és elégedetten mosolyogtam, amikor sor került az eksönre.
Decard alkoholizmusa és feleségelhagyás a nagyon más könyvben van, és mivel a filmekről beszélünk, nem értem a relevanciáját.
A filmben van benne, nem a könyvben. Ha Deckard egyedül van, többször is italhoz nyúl, az pedig, hogy a felesége elhagyta, benne volt az eredeti, narrált változatban.
Ha nincs rá semmi 0.5 jelenetes magyarázat, legalább annyi, hogy leüt egy őrt, ami után aztán a nőző kikövetkezteti, hogy biztos úgy jutott be, és már meg is nyugodik a lelke, akkor az bizony egy iszonyatosan zavaró logikai hiba marad.
Már akinek zavaró, és már akinek logikai hiba. Engem nem zavart, mert ahogy olvashattad, gyártottam hozzá magyarázatot, ami nekem megfelel. És itt egyébként meg is állhatunk, mert el is jutottunk ahhoz, ami miatt ez a film méltó folytatás: az értelmezés szabadságához. Az első filmben is voltak logikai bakik, amikhez gyártottam magyarázatot. Pl. hogy az ördögbe nincs a replikánsokban nyomkövető alapból? Deckard munkája is jóval egyszerűbb lenne, nem? A film világában fellelhető millió magyarázatok egyike lehet, hogy kiműttették magukból valahogy. Ha viszont filmes eszközökkel vizsgáljuk meg, akkor szimplán annyit mondunk rá, hogy műfajkellék. Ha Deckard nem áll neki nyomozni, nem nevezhetnénk noirnak a cuccot, ez a zsánerrel jár. Ahogy a femme fatale is. Ezt az értelmezhetőséget tartottam szem előtt, mikor megnéztem az új filmet, hisz a Blade Runnerbe ezért szerettem bele. Hogy jönnek a gondolatok, látom a remek ötleteket, a beszippantó atmoszférát, a melankóliát előidéző zenéket hallgatom (ez mondjuk nem jött össze), és közben végig tárva az elmém, élesítve az empátiám és várom a könnyeim áramlását... ami a Tears in the Rain esetében folyt is, épp mint az első filmnél, ugyanannál a zenénél. Szerintem máshogy néztük ezt a filmet. Én örömmel fogadtam azokat az ötleteket, újításokat, amiket te kifogásoltál. lehet, hogy a jövőben még készül belőle egy újravágott változat, amiben orvoslásra kerülnek az általad hibának vélt elemek. Az első filmnek is hét vágásra volt szüksége, mire befejeződött.
Ezeket nem fogom most elolvasni (csak jövőhéten), szóval remélem, hogy nem anyázzátok egymást.
És ha spoileres a dolog, írjátok ki a kommentek elé (bár annyi esze mindenki lehetne, hogy 1-2 sorból megállapítsa, hogy ezt most el akarja-e olvasni, vagy nem), ilyen kommenteket nincs értelme tag-ek mögé rejteni.
És akkor eredetiben fogom megnézni, Sabaku Igyekszek a jó úton maradni
Végignéztem másodszorra a Breaking Badet, meglepett, mennyi mindenre nem emlékeztem az utolsó évadból. Viszont most úgy jött le az egész, hogy Jessie ront el mindent a harmadik évadban (mert képtelen megülni a seggén) és Skyler sem tűnt annyira idiótának. Mármint idegesítő, de átjön, hogy mit miért csinál és nagyjából logikusan cselekszik.
A Better Call Sault érdemes elkezdeni? Gdat eléggé leszólta, szerinte unalmas.
Saullal az a baj, hogy egy töltelék karakternek bőven elment a BB világában, de felhúzni rá egy komplett szériát, szerintem helyből hülye ötlet volt. Az a baj a karakterrel, hogy a jó poénjain kívül nincs semmije, amivel a nézőt (pl engem) huzamosabb ideig ott tudna tartani a monitor előtt. Nincs mögötte semmi, szinte papírvékony karakter és semmilyen fejlődésen nem megy át, csak több pénze lesz és nagyobb befolyása, de azt is kínzóan lassan lootolja össze. Szóval szerintem tök fölösleges elkezdened, inkább néz meg a Sons of Anarchyt, vagy a Justifiedot.
De mivel még megy a sorozat, úgy néz ki, hogy az emberek nem osztják a véleményemet.
Lel azért azt hozzátenném, hogy bár Saul egyedül valóban kevés, viszont ott van Mike párhuzamos történetszála így a kettő együtt már élvezetes tud lenni.
Viszont annyira gyenge, unalmas, ötlettelen Saul testvérének (Chuck) a történet szála hogy kaszáltam az egészet miatta.